A kisvállalkozásokra és az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező magánszemélyekre rónak majd nagyobb terhet az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatok a szakértők szerint.
2015. március 04., 19:412015. március 04., 19:41
2015. március 04., 19:482015. március 04., 19:48
Ezzel szemben a módosító tervezetet kidolgozó pénzügyminisztérium illetékesei többször is hangoztatták, hogy a változtatásokkal éppen az ebben a kategóriába tartozó vállalkozókat akarják segíteni. A szakértők úgy vélik: az egyes előírások első látásra valóban hatékonynak tűnnek, de egészében vizsgálva a kezdeményezést kiderül, hogy a kis cégek fognak jelentős hátrányba kerülni.
Csak elméletben csökken az adó
Amennyiben hatályba lép az adótörvénykönyv módosított változata, a kisvállalkozásokat az alkalmazottak száma alapján adóztatják majd. A szaktárca szerint erre azért van szükség, mert az országban működő mintegy 500 ezer kis cégből közel 300 ezer nem rendelkezik beosztottakkal, tehát minden bizonnyal feketén dolgoztatják az alkalmazottakat.
Alapvetően tetszik az RMDSZ-nek az adótörvénykönyv tervezete
„Az RMDSZ két fontos javaslata is bekerülhet az új adótörvénykönyv módosításait célzó tervezetbe. Ha a kormány valóra váltja a tervezetbe foglalt irányelveket, vállalkozóbarát környezet alakul ki Romániában” – mondta Erdei-Dolóczki István képviselő.
Az elképzelés szerint azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek hivatalosan nincs beosztottjuk, üzleti forgalmuknak 3 százalékát és negyedévente további 1530 lejt kellene befizetniük adóként. Egy alkalmazott esetén az illeték 3 százalék, míg legalább két beosztottal az adó 1 százalékra csökkenne.
A tervezet ugyanakkor csak a teljes munkaidőben, legalább a havi bruttó 975 lejt kereső alkalmazottakat veszi figyelembe, így a cégeknek már nem lenne kifizetődő részmunkaidős állásokat meghirdetni.
Sorin Istrate, a Contexpert könyvelési cég menedzsere a Capital.ro gazdasági hírportálnak elmondta: mivel a vállalkozásoknak az egyes alkalmazottak után is különböző adót kell befizetniük, a százalékok csökkentése a gyakorlatban semmilyen enyhítést nem jelentene a cégeknek.
Cégek szűnnek meg
Darius Vâlcov pénzügyminiszter azt sem tartja tragédiának, ha a módosítások nyomán cégek szűnnek meg. Korábban a Capitalnak adott interjújában úgy fogalmazott: becslései szerint mintegy 80 ezer kisvállalkozás bezárásához, illetve „néhány százezer” PFA megszüntetéséhez vezetnek az adótörvénykönyv új előírásai, de „ennek semmilyen következménye nem lesz az ország gazdaságára nézve”.
„Romániában jelenleg mintegy 820 ezer személy rendelkezik egyéni vállalkozói engedéllyel, közülük pedig 220 ezren alkalmazottak is. Nem okoz semmilyen problémát, ha ezek az emberek kizárólag beosztottak lesznek, és a törvényeknek megfelelően fizetik az adókat” – fogalmazott a tárcavezető.
A tervezet minden adókedvezményt eltörölne a magánvállalkozók esetében, így például minden jövedelem után be kell majd fizetniük a 10,5 százalékos társadalombiztosítási hozzájárulást. Sorin Istrate szerint a módosítás nyomán a PFA-val rendelkező magánszemélyek által befizetendő adó a mostani 26 százalékról a nettó jövedelem 43,5 százalékára növekszik.
Egy másik módosítás, amely hátrányosan érinti a kis cégeket és -vállalkozókat, hogy az ingatlanadó mértékét az épület, illetve lakás rendeltetése alapján határozzák majd meg, és nem aszerint, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a kis cégek többsége magánlakásban működik, így az intézkedés további terheket ró a vállalkozásokra. Romániában egyébként ezer lakosra 21,3 kis- és közepes vállalkozás jut, ehhez képest az európai uniós átlag 42,7 az ezerhez.
Kevesebb jövedelemadó a szerzői jogdíj után
Darius Vâlcov még múlt héten Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a módosított adótörvénykönyv szerint csökkenni fog a szerzői jogdíjból származó bevétel után fizetendő jövedelemadót ez például a szabadúszó írókat, színművészeket, festőket, tervezőket és újságírókat érinti. Az adócsökkentés csak azokra az alkotókra vonatkozik majd, akik 2015-ben a szerzői jogdíjon kívül semmilyen más forrásból nem részesültek jövedelemben.
A Hotnews.ro hírportál összeállítása szerint például egy alkotó, aki havi 1000 lejt keres, idén 236 lejt fizet be jövedelemadó és más hozzájárulások formájában, ez az összeg jövő évben 182 lejre, 2017-ben 166 lejre csökken. Kétezer lejes bevétel esetében az idei állami hozzájárulás 471 lejbe kerül, míg 2016-ban 364 lejt, 2017-ben pedig 333 lejt kellene lerónia.
A tervezett módosítás nem mindenki tetszését nyerte el: a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyminisztérium a gyakorlatban nem mérsékli az adókat, hanem csak „máshová költözteti az egyes illetékeket”. Gazdasági elemzők rámutattak: a szerzői jogdíj után származó adó csökkentése okozta kiesést a kormány éppen az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélyeken hajtja be. Az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezet jelenleg közvitán van.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!