Adót csökkentene az RMDSZ

„Az RMDSZ állásontja nem változott azóta, hogy júniusban a parlament egyhangúlag megszavazta a törvénykönyvet. A áfát 19 százalékosra kell mérsékelni, ahogyan azt a polgároknak még 2010-ben megígérték” – fogalmazott Kelemen. Mint kifejtette: az intézkedés ugyan 2016-ban becslések szerint 8,9 milliárd lejes kiesést, illetve az állami költségvetési deficit bővülését eredményezné, egyúttal azonban emelkedne az adóbeszedés mértéke.

Az RMDSZ-elnök szerint a kormánynak kötelessége meggyőzni Brüsszelt és a nemzetközi hitelezőket arról, hogy az intézkedés növelni fogja Románia versenyképességét, az ország pedig a beruházók számára is vonzóbb lesz. Kelemen Hunor arra is kitért, hogy az adótörvénykönyv azon előírásait, amelyek nem érintenek minden állampolgárt, el lehet halasztani, vagy újra lehet tárgyalni.

„Amennyiben egyszerre lépne hatályba minden intézkedés, a deficit elérné a bruttó hazai termék 2,3 százalékát. Például az osztalékadó mérséklésére és a különleges építményekre kivetett úgynevezett oszlopadó eltörlésére gondolok, ami nem érint minden egyes lakost, ellentétben az áfacsökkentéssel. Gondolkozhatunk úgy, hogy ezek az előírások hat hónap vagy egy év múlva lépnek hatályba az ország gazdasági helyzetének alakulásától függően” – fogalmazott a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint az áfa 19 százalékra való mérséklése nyomán Románia gazdasági, pénzügyi és költségvetési stabilitása sem sérül.

Az RMDSZ vezetője szerint ugyanakkor a politikai pártoknak azt is meg kellene ígérniük, hogy a 2016-os parlamenti és helyhatósági választások előtt nem fogják különféle adományokkal lekenyerezni a választópolgárokat, szerinte ugyanis éppen az ilyen lépések veszélyeztetik a költségvetési egyensúlyt. „Nem könnyű ilyen ígéretet tenni, főként a kormányon lévő pártoknak nehéz” – fogalmazott Kelemen Hunor. Hozzátette: a héten több ízben is tárgyalni fognak az adótörvénykönyvről, a megbeszéléseken Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, valamint Erdei Dolóczki István és Végh Sándor, a szenátus, illetve a képviselőház pénzügyi-költségvetési bizottságának tagjai is részt vesznek.

Isărescu óvatosságra int az adócsökkentés kapcsán

Nem az adócsökkentést ellenzi, hanem óvátosságra int a tervezett nagyszabású adókönnyítési csomag kapcsán Mugur Isărescu. A Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója erről a Revista 22 nevű hetilapnak adott interjújában beszélt.

„Az új adótörvénykönyv egy olyan intézkedéscsomagot tartalmaz, amelynek sokkhatása lehet a gazdaságra nézve. A várható következményekről részletesen és érthetően kell tájékoztatni a parlamentet is. Az adókönnyítést soha nem az egyes intézkedések szempontjából kell vizsgálni, hanem az aktuális gazdasági helyzetet kell figyelembe venni, a hatályba lépés pillanatát” – magyarázta Isărescu.

Rámutatott: 2000-ben, miniszterelnökként ő indította el az első komolyabb adómérséklési eljárást azzal, hogy csökkentette a profitadót, így nem mondható el róla, hogy ellenzi az ilyen intézkedéseket. „Akkor a körülmények megfelelőek voltak erre, ugyanakkor rá kellett jöjjünk arra, hogy nem minden illetékmérséklés fenntartható és jótékony” – mutatott rá a BNR kormányzója.

Isărescu kifejtette: az évek során két fontos dologra jöttek rá. Az egyik, hogy minden reform ellenére az államkassza bevétele nem tudja meghaladni a bruttó hazai termék (GDP) 32 százalékát, ehhez képest a minimális kiadás eléri a 40 százalékot.

„Egyértelmű, hogy a közszféra több ágazata – az egészségügy és a tanügy – krónikusan alulfinanszírozott, az új adótörvénykönyvvel pedig a bevételek további csökkentését kockáztatjuk” – fogalmazott. A BNR vezetőjének másik megállapítása szerint az alacsony adóbeszedési mérték miatt oda jutottunk, hogy a tisztességes adóbefizetőkre hárul a legnagyobb teher.

„Egyes cégek jövedelmük akár 50–60 százalékát is befizetik illetékek formájában. Érthető, hogy ők könnyítést szeretnének, de a problémára nem jelent megoldást az adócsökkentés, inkább a teljes rendszer átszervezésére lenne szükség, hogy a teher egyenlő mértékben oszoljon el. Hibás az elgondolás, miszerint előbb csökkentik az illetékeket annak reményében, hogy többen fognak adót fizetni. A megoldás ehelyett, hogy először reformok révén hatékonnyá teszik az adóbeszedést, és csak ezután mérséklik az illetéket” – magyarázta a szakember.

Hozzátette: tisztában van azzal, hogy ezek az intézkedések kényelmetlenek, bonyolultak és hosszú távon kifizetődőek, de a kormány csak így reménykedhet az államkassza bevételeinek emelkedésében. Isărescu azt is elmondta: elsősorban a közgazdászokat, a gazdasági kutatóintézeteket és az egyetemet okolja azért, hogy nem magyarázzák el érthetően a piac működését.