Adósok harca a bankokkal

Szorul a hurok a romániai bankok körül, amelyeknél fennáll a veszélye, hogy jogerős bírósági ítélet esetén a jövőben valamennyi hitelszerződésből ki kell iktatniuk a visszaéléseknek teret nyújtó feltételeket. Az adósok tízezrei által várt intézkedés azután válik lehetővé, hogy – mint arról lapunkban már beszámoltunk – a Ponta-kormány beépítette a hazai jogrendbe a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvet. Ez a rendelkezés kimondja: egy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelennek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben, a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

Az október elsejétől életbe lépett törvénymódosítás alapján a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a fogyasztóvédelmi egyesületek bírósági eljárást kezdeményezhetnek a fogyasztókkal kötött szerződésekben lévő tisztességtelen feltételek kiiktatása érdekében. Az intézkedés lényegi eleme ugyanakkor, hogy a felperes számára kedvező verdikt esetén a szolgáltatónak nemcsak egy adott szerződést, hanem valamennyi megállapodást módosítania kell, törölve a fogyasztókat megkárosító feltételeket.

Több ezer adós perel

Az európai irányelv alkalmazása nem ment könnyen, a román kormány kezét ugyanis egyaránt gúzsba kötötte a pénzintézetek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lobbija. A nemzetközi pénzintézet nyomására Bukarest folyamatosan halogatta a polgári perrendtartásba iktatott jogszabály hatályba lépését; Andrea Schaechter, az IMF romániai küldöttségének vezetője szeptemberben is azzal riogatott, hogy a „fogyasztóbarát” lépés alááshatja a pénzügyi és bankrendszert. Teljes mellszélességgel a pénzintézetek pártjára állt a Román Nemzeti Bank (BNR) is: a jegybank által készített hatástanulmány arra figyelmeztet, hogy a bankok ellen indítandó kollektív perek pénzügyi instabilitást eredményezhetnek, mivel a pénzintézetek több mint egymilliárd eurót veszíthetnek. „A hitelt felvevő ügyfelek aláírták a tisztességtelen feltételeket, amelyek a szerződések részét képezik, márpedig jogállamban felelősséget vállalsz azért, amit aláírsz. Nem lehet viccelődni a kilenc millió romániai bankbetétes pénzével, amely a GDP mintegy felét teszi ki” – kongatta meg a vészharangot nemrég Mugur Isărescu jegybanki kormányzó.

Az adósok, valamint a jogi képviseletüket ellátó ügyvédek azonban mérföldkőnek tartják az intézkedést a banki túlkapásokkal szemben folytatott harcban. Gheorghe Piperea bukaresti ügyvéd – aki eddig több száz ügyfele nevében hívott perbe bankokat – a BNR elnökével ellentétben úgy véli: a tisztességtelen feltételeket tartalmazó hitelszerződések törvénytelenek, emiatt nem a hitelhez folyamodót, hanem a bankot terheli a felelősség. Piperea szerint Románia-szerte mintegy tízezer adós észlelt visszaéléseket a bankokkal kötött hitelmegállapodásában, közülük pedig mintegy kétezren kollektív pert készülnek indítani a tisztességtelen feltételek törlése érdekében. (Szakértők többek között a banki túlkapásokkal, a pénzintézetekbe vetett bizalom zuhanásával magyarázzák, hogy a csúcspont, 2009 decembere óta, napjainkig ötről hárommillióra csökkent a lakossági hitelezők száma, mintegy hatmilliárd eurós kiesést okozva a bankszektornak).

Országos szinten jelenleg kilenc pénzintézet ellen zajlik bírósági per több ezer felperes egyéni keresete nyomán, a toplista élén a Volksbank és az OTP Bank szerepel. A Volksbank perei kilencven százalékát elveszítette, sőt a bukaresti törvényszék nemrég nemcsak az ún. kockázati díj eltörlésére és visszafizetésére, hanem erkölcsi kártérítésre is kötelezte az osztrák tőkéjű pénzintézetet. A kockázati illetéken túlmenően a bankok körében alkalmazott leggyakoribb visszaélés a hitelszerződés aláírásakor rögzített kamat egyoldalú módosítása, amelynek következtében jelentősen növekszik a hitel törlesztőrészlete. Igy járt az a bukaresti férfi is, aki 2008-ban százezer svájci frank hitelt vett fel az OTP-től ingatlanvásárlásra, és noha a referenciakamat (LIBOR) folyamatosan csökkent, a hitelszerződésben megállapított évi 5,7 százalékos változó kamat 6,99 százalékra nőtt, mivel a bank egyoldalúan emelte a hitelintézeti kamatrést. Az adós azonban az igazságszolgáltatáshoz fordult, a bukaresti legfelsőbb bíróság pedig október elején közölt, megfellebbezhetetlen ítéletében arra kötelezte az OTP-t, hogy csökkentse a felére a kamatot.

Színre lép a fogyasztóvédelem

Az adósnak igazat adó, a tisztességtelen feltételeket megdöntő ítéleteknek se szeri, se száma az országban. Mostantól azonban nemcsak az egyénileg pereskedő felperes kaphat elégtételt, hanem egy-egy szolgáltató – legyen az bank, telefon, víz-, áram- vagy gázszolgáltató – is köteles lesz valamennyi szerződését módosítani, ha tisztességtelen feltételeket talál benne a bíróság. Bogdan Nica, a romániai fogyasztóvédelmi hatóság elnöke közölte, már kezdeményezték a bíróságoknál, hogy a folyamatban lévő perekben is alkalmazzák az Erga omnes (mindenkiért) elvet. Az intézmény speciális szakértői testületet hozott létre, amelynek tagjai kimondottan a szabvány- és a fogyasztó számára előnytelen kitételeket tartalmazó szerződésekkel foglalkoznak. A hatóság jelenleg száz esetben követeli felperesként a tisztességtelen feltételek kiiktatását különböző szolgáltatói megállapodásokból, 2008. és 2013. között pedig 750 peréből 573-at megnyert – többnyire bankok ellen. Szakértők szerint másfél éven belül megszülethet Romániában az első jogerős ítélet, amelynek alapján egy pénzintézetet arra kötelez majd az igazságszolgáltatás, hogy összes hitelszerződéséből törölje az adósokat károsító egyenlőtlenségeket.

Magyarországi mentőcsomag

Magyarországon a romániainál jóval súlyosabb a devizahitelesek helyzete, emiatt 2010-es hatalomra kerülése után az Orbán-kormány számos intézkedést tett az adósok megsegítése érdekében. Az anyaországban – ahol 2009-re minden harmadik családnak volt valamilyen formában devizahitele – félmillió család részesült valamilyen segítségben, ebből 170 ezren éltek az árfolyamgáttal, ugyanennyien a végtörlesztés lehetőségével, így becslések szerint ezermilliárd forintnyi devizaadósságtól menekültek meg az emberek. Az árfolyamgát keretében a frankot 180, az eurót 250, a jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni. Ugyanakkor az Országgyűlés által a múlt héten megszavazott, a hét végén hatályba lépett törvény kiterjesztette a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések körét. A jogszabály alapján a már működő árfolyamgát azok számára is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be, eltörölték ugyanis azt a feltételt, hogy a rögzített árfolyamon való törlesztést igénylő adós fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot.

Kiiktatták azt a feltételt is, miszerint a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamon számított összege nem lehet több húszmillió forintnál, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt. A felhalmozott hátralék, büntetőkamat összege gyűjtőszámlára kerül, majd az adós elkezdi törleszteni az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét, s az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán. Erre a számlára a magyar állam kezességet vállal, amiért cserébe a kormány elvárja, hogy a fizetőképesség érdekében a bank adómentesen engedje el az adósság egy részét. Becslések szerint egy átlagos adósság esetén a törlesztőrészlet akár 40–45 százalékkal is csökkenhet, megközelítve ezzel a felvételkori szintet, a jogszabály értelmében ugyanis a hitelintézetek átlagosan 20–25 százaléknyi hitelt engedhetnek el az állami kezességvállalás feltételeként.

Közben Orbán Viktor kormányfő a hét végén szorgalmazta, hogy a budapesti Kúria (legfelsőbb bíróság) hozzon jogegységi döntést a devizahitelek ügyében. A miniszterelnök kezdeményezésének oka, hogy a magyar bíróságok az elmúlt időszakban különböző, egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak a hitelesek pereiben. „Az alaphelyzet az, hogy a devizahitelek rossz hitelek, ami a bankok hibája, így nekik kell a legnagyobb erőfeszítést tenni a kijavításukért” – szögezte le Orbán Viktor. A közelmúltban a magyarországi pénzintézetek számos alkalommal elbuktak a devizahitelesekkel szemben, és most is folyamatban van rengeteg per a vélhetően „igazságtalan” devizahitel-szerződések ügyében.