A hitelesek megmentéséről tárgyalt a kormány

A nyolc éve, 2007 márciusában felvett deviza alapú kölcsönök esetében mostanra a lejhez képest 100 százalékkal drágult a svájci frank, 66 százalékkal az amerikai dollár és 32,8 százalékkal az euró.

Az átváltást azok esetében alkalmaznák, akiknek havi jövedelme nem haladja meg a nettó 3000 lejt, és nincs 60 naposnál régebbi elmaradásuk, a törvény ugyanakkor nem vonatkozna a bankok által kihelyezett kölcsönökre. A pénzügyminisztérium által benyújtott tervezet szerint az átváltást az ügyfél kérésére hajtanák végre a Román Nemzeti Bank (BNR) aktuális árfolyama alapján, a pénzintézet pedig semmilyen pluszilletéket, kezelési költséget nem számolhatna fel.

Kedvezményt ad a pénzintézet

Az átváltás utáni összegre a bank 15 százalékos kedvezményt adna – kivéve a kamatra, kezelési költségekre és más pluszilletékekre –, a kormány pedig átvállalhatja a kölcsön legfeljebb 50 százalékát, erre a célra az egy évig tartó projektekre egymilliárd lejt utalnának ki.

A jogszabálytervezet kizárólag a lakásvásárlásra vagy -építésre felvett jelzáloghitelekre vonatkozik, amelyek értéke az átváltás és a 15 százalékos kedvezmény levonása után nem haladja meg a 300 ezer lejt. Az elképzelésbe állítólag a hazai bankok is beleegyeztek, így a kezdeményezők már csak a BNR jóváhagyására várnak.

Tárgyalásra hívták a bankokat

Eközben a frankhitelesek, az országos fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) és a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket tömörítő egyesület (AURSF) tárgyalásra hívta a pénzintézetek képviselőit annak érdekében, hogy közösen hosszú távú megoldást találjanak a felmerült problémákra. Az első személyes találkozókat április 2. és 7. között tartják az ANPC bukaresti székhelyén, a rendezvényeket pedig a fogyasztóvédelem szakemberei moderálják, és eddig mintegy 5800 magánszemély jelezte részvételét.

A kezdeményezők hét pénzintézet – a Raiffeisen, a Volksbank, a Bancpost, a Piraeus Bank, a Banca Românească, az OTP és a Credit Europe Bank – képviselőit hívtak meg kedden a találkozókra, a választ a következő napokban várják. A jelentkező adósok közül ezer-ezer személy a Volksbank és a Bancpost ügyfele, a Raiffeisen Bankkal szemben 800-an kérték a képviseletet, a Banca Românească és a Piraeus Bank 500-500 kliense igényelte a megbeszélést, a Credit Europe Banktól pedig 400-an jelezték, hogy részt vesznek az akcióban. A Garanti és a Millennium bank esetében nem gyűlt össze a minimális 50 ügyfél.

Alin Iacob, az AURSF elnöke elmondta: nem akarnak külön-külön egyezkedni mindegyik hitelről, ehelyett azt szeretnék megvizsgálni, hogy melyek a közös vonások, és ezek mentén kidolgozni egy stratégiát. „A kezdeményező csoport rendkívül nyitott és rugalmas” – hangsúlyozta Iacob. Hozzátette: nem garantálják, hogy a megbeszélések végére megoldják az adósok gondjait, hiszen a pénzintézetektől függ, hogy elfogadják-e a végső javaslatot.

„Eddig csak szédítették az ügyfeleket”

Marius Dunca, a fogyasztóvédelem vezetője rámutatott: a bankoktól is nyitottságot várnak el. „A pénzintézetek illetékesei mindig azzal védekeznek, hogy ők segítséget nyújtanának, de az ügyfelek nem mennek el tárgyalni. Most sikerül egy asztalhoz ültetni a feleket, lássuk, milyen konkrét javaslatokkal állnak elő a bankok, amelyek eddig csak szédítették az ügyfeleket.

Eddig is többször felszólítottuk a hitelintézeteket, hogy javasoljanak megoldást, de egyikük sem tette ezt meg. Pedig a bankigazgatóknak sem szabad elfelejteni, hogy ők is elsősorban fogyasztók, és csak másodsorban vezetők” – fogalmazott Dunca.

Az ANPC-hez az elmúlt időszakban közel 250 panasz érkezett a nehéz helyzetben lévő adósoktól a szerződésben szereplő, tisztességtelennek vélt feltételek miatt. „A devizahitelek ügyében minden nap jegyzőkönyvet állítunk ki, amelyet a bíróságnak továbbítunk, illetve bankokat bírságolunk” – magyarázta a fogyasztóvédelmi elnök. Kifejtette: a pénzintézetek például egyoldalúan módosították a kamatrátát, kockázati költséget számítottak fel, a büntetőkamatot nemcsak a kifizetetlen részletek, hanem a kölcsön teljes értéke alapján adták meg, a kezelési költséget pedig ugyancsak a teljes hitel után számították fel.

Az ANPC az elmúlt hetekben 23 jegyzőkönyvet állított ki a bíróság számára. Ez azért különösen aggasztó a hitelintézetek számára, mert amennyiben egy kollektív per során az ügyfelek javára ítélnek, a banknak mindegyik érvényben lévő hitelszerződéséből törölnie kell a tisztességtelennek minősített előírásokat.

Ingyenes tanácsadást nyújt a fogyasztóvédelem

Marius Dunca arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos törvények alapján a hitelszerződés aláírása előtt a bankoknak kötelességük néhány napig az ügyfél rendelkezésére bocsátani a megállapodást, hogy azt igény szerint otthon vagy szakemberrel tanulmányozhassák. Hozzátette: a kliensek a fogyasztóvédelmi hatóság szakembereihez is fordulhatnak, akik ellenőrzik, hogy a szerződés minden előírásnak megfelel-e, vagy kiskapukat tartalmas a hitelfelvevővel szemben.

„Húsz-harminc oldalas dokumentumról van szó, és a pénzintézetek azt várják, hogy az ügyfél öt perc alatt átnézze és aláírja” – magyarázta az ANPC elnöke. A jogszabályok áthágása nyomán a pénzintézetek 10–50 ezer lejes bírságra számíthatnak. Dunca hozzátette: a fogyasztóvédelem minden téren, bármilyen szerződés kapcsán ingyenesen nyújt tanácsadást, jogi segítséget.

A pénzügyminisztérium február elején kezdett tárgyalásokba a pénzintézetek képviselőivel: Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter – aki időközben korrupciós ügye miatt lemondott tárcavezetői tisztségéről – személyesen találkozott a bankvezetőkkel.

Vâlcov már az elején a devizahitelek lejre való átváltását javasolta az árfolyam legalább 50 százalékos növekedése esetén, a banki illetékesek azonban nem fogadták kitörő lelkesedéssel az ötletet, ezért a megbeszéléseket egy ideig befagyasztották. A volt miniszter azonban már múlt héten arról számolt be, hogy a szaktárca a BNR és a kereskedelmi bankok szakembereivel együtt már dolgozik az új tervezeten.

A kihelyezett hiteleket leszámítva jelenleg mintegy 75 ezer magánszemély rendelkezik svájci frank alapú hitellel Romániában, a kölcsönök 95 százaléka pedig hat bankhoz tartozik – 32 százalék a Bancposthoz, 24 százalék a Volksbankhoz, 20 százalék a Pireus Bankhoz, 11 százalék a Raiffeisenhez, 7 százalék a Banca Românească-höz, 2 százalék pedig az OTP Bankhoz. A BNR adatai szerint a frankhitelek 35 százalékát lakásvásárlásra vették fel, 58 százalék jelzálog alapú fogyasztási hitel, 7 százalék pedig más jellegű fogyasztási hitel.

Rábólintottak a bankközi díj szabályozására

Elfogadta a parlament a készpénzfizetés szabályozására, valamint a bankkártyás fizetésnél a kereskedőkre kivetett bankközi díj plafonálására vonatkozó törvényt, amelyet így már csak Klaus Johannis államfőnek kell kihirdetnie – nyilatkozta csütörtökön Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke. Rámutatott: reményei szerint a következő hónapokban sikerül elfogadni az alkalmazási módszertanra vonatkozó rendeleteket is, így egységes lesz a jogszabály, amely jövő év elejétől fog hatályba lépni – az eljárást egyébként januártól mindegyik uniós tagországban alkalmazni kell.

A törvény szerint a bankközi díjak jövő évtől nem haladhatják meg a bankkártyával végzett tranzakció értékének 0,2 százalékát, hitelkártya esetében pedig ez 0,3 százalék lesz. A jogszabály ugyanakkor a készpénzben kifizetett összeg felső határát szabályozza, ez az előírás már áprilistól hatályba lép.

Eszerint a cégek, az egyéni vállalkozók (PFA), a szabadúszók és az egyesületek naponta egy személytől 5000 lejt vehetnek át, illetve ugyanennyit fizethetnek ki, az egy nap alatt gazdát cserélő készpénz ugyanakkor nem haladhatja meg a 10 ezer lejt. A magánszemélyek között létrejövő tranzakciók esetében – amennyiben nem a pénzküldő szolgáltatásokon keresztül történő készpénzfelvételről van szó – az egy nap alatt kifizetett vagy behajtott összeg legfeljebb 50 ezer lej lehet. Ez érvényes ingatlan-, terület- vagy autóvásárláskor, szolgáltatásnyújtáskor, illetve kölcsön-visszafizetéskor