Nekünk kis erőfeszítés, nekik nagy segítség. Adólejeinkre várnak a civil és vallási szervezetek
Fotó: Pixabay
Bár már évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a romániai munkavállalók a befizetett jövedelemadójuk egy része felett rendelkezzenek, még mindig igen kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, inkább az államkasszában hagyják a felajánlható összegeket. Idén május 25-éig lehet rendelkezni a jövedelemadó 3,5 százalékával, számos szervezet várja a felajánlásokat.
2021. május 17., 07:512021. május 17., 07:51
2021. május 17., 13:022021. május 17., 13:02
Május 25-ig ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk 3,5 százalékát civil szervezeteknek, egyházaknak vagy diákoknak ösztöndíjként, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az államkasszában hagyja a jótékony célokra felajánlható összeget.
Az űrlapot a személyes adatainkkal kell kitölteni, majd következik a kedvezményezett szervezet, alapítvány adószáma, bankszámlaszáma és a hivatalos megnevezése. Ezek az információk a kiszemelt civil szervezet honlapján, Facebook-oldalán megtalálhatók. A kitöltött nyomtatványt postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményként lehet beküldeni az adóhivatalnak, vagy személyesen be lehet nyújtani a területi kirendeltségeknél, aki pedig rendelkezik elektronikus aláírással online is beküldheti az adóhivatalnak.
Az államkincstárnak a felajánlástól számított 90 napon belül át kell utalnia az összeget a kedvezményezettnek. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány alatt igényelt állami támogatásokból származó jövedelem után adózni kell ugyan, de ebből nem lehet felajánlani a 3,5 százalékot, tehát ha egy alkalmazott kényszerszabadságon volt, arra az időszakra kapott fizetéséből nem irányítanak át pénzt a civil szervezeteknek.
Az előző évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy
Ez azt jelenti, hogy akár hétszer akkora összeget ajánlhattak volna fel az adófizetők, hogy segítsék a civilek tevékenységét, ám nem tették meg, így nagy összeg maradt az államnál.
Miklós Zoltán közgazdász, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja a Krónika megkeresésére elmondta, tavaly összesen 24,3 milliárd lej személyi jövedelemadót fizettek be, ebből 153,3 millió lejt irányítottak át a civil szférának, ami kevéssel több, mint 0,6 százalék. Az idei költségvetési törvényben 26,1 milliárd lejnyi személyi jövedelemadóra számítanak, és a korábbi évek felajánlási kedvére alapozva, úgy becsülték meg, hogy 160 millió lejt kell majd átirányítani a civil szférának, ami szintén hozzávetőleg 0,6 százalék.
– állapította meg az RMDSZ-es parlamenti képviselő. Hangsúlyozta: a civil szféra nehezen valósít meg saját jövedelmet, amiből fenntartsa a tevékenységet, megszervezze a programokat, a világjárvány idején ez még több akadályba ütközik. Általában az önkormányzatok valamilyen pályázati rendszerben igyekeznek támogatni a civileket.
A szakpolitikus egyúttal arról is beszámolt, hogy jelenleg egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely a cégek szponzorálási lehetőséget könnyítené meg olyan módon, hogy akárcsak a magánszemélyek, irányíthassák át a már befizetett adójuk egy részét a civileknek. Jelenleg ez úgy működik, hogy a vállalkozó támogatja egy összeggel az egyesületet, alapítványt, majd annak értékét leírhatják az adójukból.
„A magánszemélyek sem élnek mind a lehetőséggel, hogy átirányítsák az adójukat a civil szférának, ám szerintem esetükben még mindig jobb az arány, mint a cégeknél a szponzorációs alap kihasználtsága” – irányította rá a figyelmünket Miklós Zoltán. A honatya abban bízik, hogy ha törvénymódosítással megváltoztatják a szponzorációs alap hozzáférését, már jövő évtől ugyanígy átirányíthatják a profitadó egy részét a civil szervezeteknek, ezzel is segítve a működésüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás