
Fotó: Veres Nándor
Csíkszeredában továbbra sem tervezik bevezetni az elektronikus adófizetést, mert a városvezetőség álláspontja szerint ebből csak a pénzintézetek nyernének, a polgárok nem.
2014. február 13., 16:352014. február 13., 16:35
A polgármesteri hivatalokat a 2010. évi 1235-ös kormányhatározat kötelezi az internetes adófizetési rendszer bevezetésére, de a határozat tavaly decemberi, 1070-es számot viselő módosítása sem tér ki arra, hogy számíthatnak-e valamilyen szankcióra a hivatalok az országos online rendszerbe történő regisztráció elmaradása esetén.
Csíkszeredában még várnak ezzel – Antal Attila alpolgármester (képünkön) szerint ennek több oka is van. Egyrészt a szükséges rendszer kiépítése jelentős kiadással járna, csak a szükséges szoftverek beszerzése becslések szerint mintegy 40-50 ezer eurós költséget jelentene – tudtuk meg.
A másik ok, hogy a városvezetés szerint ez a rendszer nem az adófizetők érdekeit szolgálná, mert a járulékos költségeket vagy a lakosságra hárítanák át, mint plusz kiadást, vagy a hivatalnak kellene ezt felvállalnia.
„Csak a pénzintézetek járnának jól, és ez nem lenne korrekt” – vélekedett Antal, aki úgy látja, ha egy évben egyszer bemegy az adófizető polgár a hivatalba, az nem jelent számára nehézséget. Hozzátette, több érdekelt cég is megkereste a városházát ajánlatokkal, de tökéletesen működő rendszerre nem találtak példát az országban, noha többet is megnéztek.
A 2011-ben létrehozott Ghișeul.ro ügyfélkapun keresztül az országos rendszerbe regisztrált települések lakói sorban állás nélkül fizethetik adóikat, információkat kaphatnak többek között arról, hogy mekkora összeggel tartoznak, és – amennyiben elmulasztották a befizetést – mennyi késedelmi kamatot kell lepengetniük. A rendszerbe Hargita megyéből eddig csak Maroshévíz lépett be.
Kovács Attila
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!