
Megszüntetheti jövőre a kormány a hatályos Adótörvénykönyvben szereplő kivételeket, továbbá szélesítheti az adóalapot, hogy ezáltal betömhesse a költségvetésben 2014-ben is előreláthatólag keletkező űröket.
2013. október 30., 16:392013. október 30., 16:39
Minderről Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter beszélt kedd este a Gândul Live-ban. Mint ecsetelte, a jelenlegi forgatókönyv egyelőre nem tartalmaz adóemeléseket, de már ebben is szerepel a kiadások és a bevételek közötti különbség, amit valahogyan pótolni kell, szerinte pedig erre a legjobb az lenne, ha törölnék a törvénykönyvben kivételezettként szereplő kategóriákat, amelyekből meglátásában így is túl sok van. Konkrét példákat azonban egyelőre nem kívánt említeni, mivel – mint mondta – a témában jelenleg zajlanak az egyeztetések a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével.
Azt a korábbi sajtóinformációt viszont, amely szerint a nagyjövedelműekre plusz adót vetnének ki háztartásbeli feleségük, illetve nem dolgozó nagykorú gyerekük után, Voinea is határozottan cáfolta. „Nem adóztatjuk meg sem a feleséget, sem a szeretőt. Ezt kategorikusan cáfolhatom” – szögezte le a tárcavezető. Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban az a hír kapott szárnyra, miszerint az IMF ennek az intézkedésnek a bevezetését kérné január elsejétől, de a hatóságok cáfolták ezt. Az is felmerült, s bevezetése most már bizonyos, hogy jövőre már társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni a bérbe adott ingatlanok után befolyó jövedelem után is. A lakbérek mellett jelenleg még az osztalékok, a kamatok, a szerzői jogdíjak vagy más egyéni vállalkozói bevételek után nem vonják le automatikusan a társadalom- vagy egészségbiztosítási hozzájárulást.
Liviu Voinea az internetes portálon videóinterjújában ugyanakkor arról is beszélt, hogy 2014-től a kormány lemondani tervez arról az évek óta bevált módszerről, miszerint az október elsejei valutaárfolyam függvényében határozza meg a jövedéki adókat, azt azonban egyelőre nem kívánta elárulni, hogy mit terveznek. (Mint ismeretes, idén az október elsejei árfolyam alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, így csökkenne a jövedéki adó.) A tárcavezetőt egyébként annak kapcsán kérdezték a jövedéki adók alakulásáról, hogy – amint arról beszámoltunk –, aznap merült fel, hogy literenként mintegy 10 eurócentes plusz adót vetnének ki az üzemanyagokra, az ebből befolyó összegeket pedig infrastruktúrafejlesztésre fordítanák. Konkrétumot viszont ennek kapcsán sem mondott, mint ahogy arról sem akart beszélni, hogy a jövedéki adó új számítási módozata nyomán nő-e vagy sem az üzemanyag ára.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!