
Megszüntetheti jövőre a kormány a hatályos Adótörvénykönyvben szereplő kivételeket, továbbá szélesítheti az adóalapot, hogy ezáltal betömhesse a költségvetésben 2014-ben is előreláthatólag keletkező űröket.
2013. október 30., 16:392013. október 30., 16:39
Minderről Liviu Voinea, a költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter beszélt kedd este a Gândul Live-ban. Mint ecsetelte, a jelenlegi forgatókönyv egyelőre nem tartalmaz adóemeléseket, de már ebben is szerepel a kiadások és a bevételek közötti különbség, amit valahogyan pótolni kell, szerinte pedig erre a legjobb az lenne, ha törölnék a törvénykönyvben kivételezettként szereplő kategóriákat, amelyekből meglátásában így is túl sok van. Konkrét példákat azonban egyelőre nem kívánt említeni, mivel – mint mondta – a témában jelenleg zajlanak az egyeztetések a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tartózkodó küldöttségével.
Azt a korábbi sajtóinformációt viszont, amely szerint a nagyjövedelműekre plusz adót vetnének ki háztartásbeli feleségük, illetve nem dolgozó nagykorú gyerekük után, Voinea is határozottan cáfolta. „Nem adóztatjuk meg sem a feleséget, sem a szeretőt. Ezt kategorikusan cáfolhatom” – szögezte le a tárcavezető. Amint arról lapunkban beszámoltunk, korábban az a hír kapott szárnyra, miszerint az IMF ennek az intézkedésnek a bevezetését kérné január elsejétől, de a hatóságok cáfolták ezt. Az is felmerült, s bevezetése most már bizonyos, hogy jövőre már társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni a bérbe adott ingatlanok után befolyó jövedelem után is. A lakbérek mellett jelenleg még az osztalékok, a kamatok, a szerzői jogdíjak vagy más egyéni vállalkozói bevételek után nem vonják le automatikusan a társadalom- vagy egészségbiztosítási hozzájárulást.
Liviu Voinea az internetes portálon videóinterjújában ugyanakkor arról is beszélt, hogy 2014-től a kormány lemondani tervez arról az évek óta bevált módszerről, miszerint az október elsejei valutaárfolyam függvényében határozza meg a jövedéki adókat, azt azonban egyelőre nem kívánta elárulni, hogy mit terveznek. (Mint ismeretes, idén az október elsejei árfolyam alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, így csökkenne a jövedéki adó.) A tárcavezetőt egyébként annak kapcsán kérdezték a jövedéki adók alakulásáról, hogy – amint arról beszámoltunk –, aznap merült fel, hogy literenként mintegy 10 eurócentes plusz adót vetnének ki az üzemanyagokra, az ebből befolyó összegeket pedig infrastruktúrafejlesztésre fordítanák. Konkrétumot viszont ennek kapcsán sem mondott, mint ahogy arról sem akart beszélni, hogy a jövedéki adó új számítási módozata nyomán nő-e vagy sem az üzemanyag ára.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!