
Több, az ország lakosságát közvetlenül is érintő, a választópolgárok számára pozitív hatású törvénytervezetet is megvitat a parlament az őszi ülésszak során.
2014. szeptember 01., 19:182014. szeptember 01., 19:18
A hétfőn kezdődött őszi ülésszakban kell döntenie a képviselőháznak egyebek mellett a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékponttal történő csökkentéséről is, miután a javaslatot már elfogadta a szenátus.
Olcsóbb lehet az élelmiszer
Az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó, az áfacsökkentést javasló tervezet szerint a tej, a zöldségek és a gyümölcsök után felszámolt általános forgalmi adó 9 százalékkal csökkenne. A kezdeményező honatyák indoklásukban az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkoztak, amelyek szerint a háztartások kiadásaik közel 50 százalékát élelemre költik. A hivatal tájékoztatása szerint 2012-ben az egy főre eső éves gyümölcsfogyatás közel 67 százalék volt, egy személy ugyanakkor 142 kilogramm zöldséget és 227 liter tejet vásárolt.
A tervezetet benyújtó politikusok úgy vélik: az áfacsökkentés nyomán jelentősen növekszik majd a fogyasztók vásárlóereje, hiszen az élelmiszeren megtakarított összeget más termékekre és szolgáltatásokra fordíthatják. Az elképzelés emellett a mezőgazdasági termelőknek is hasznos lenne, hiszen visszaszorítaná az egyre nagyobb méreteket öltő feketegazdaságot.
Ugyancsak az őszi ülésszakban tárgyalja a parlament azt a tervezetet, miszerint amnesztiát kaphatnak azok a jelzáloghitelesek, akiket a felhalmozott adósságok miatt otthonuk elárverezése fenyeget. Az augusztusban közvitára bocsátott javaslat szerint a jelzáloghitel-részletüket határidőre fizetni nem tudó adósok esetében „pénzügyi helyzetük stabilizálásáig” a bankok kötelesek lesznek felfüggeszteni az ingatlanok elárverezésére vonatkozó eljárást, az ügyfeleknek pedig óvadékot sem kellene fizetniük a hitelintézetnek.
Az amnesztiához a kedvezményezett klienseknek egyidejűleg több feltételnek is meg kell majd felelniük: egyrészt bizonyítaniuk kell, hogy a jelzáloghitel tárgyát képező ingatlan lakóhelyként szolgál, és ezen kívül nem rendelkeznek más otthonnal. Az adósok egy főre eső jövedelme ugyanakkor nem haladhatja meg havonta a minimálbér értékét.
Amnesztia a kismamáknak és a nyugdíjasoknak
Adóamnesztiát kaphatnak azok a nyugdíjasok és kismamák is, akik önhibájukon kívül részesültek a jogosultnál magasabb juttatásban – az erre vonatkozó jogszabálytervezeteket a kormány már augusztusban elfogadta, így az elképzelésre már csak a parlamentnek kell rábólintania.
Az ügy előzménye, hogy Victor Ponta miniszterelnök augusztus elsején arra kérte fel Rovana Plumb munkaügyi minisztert, dolgozzon ki egy tervezetet, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasoknak ne kelljen visszafizetniük a pluszban kapott összegeket. Plumb ugyanaznap jelezte: az anyák a gyermeknevelési pótlék mellett évi 1500 lejes jövedelemre tehetnek szert otthoni munkával, és az a 12 ezer nő, aki eddig is így járt el, és vissza kellene fizetnie a pótlékot, pénzügyi amnesztiában részesül.
A szenátus elé kerül hamarosan az a tervezet is, amely alapján az ipari parkok tulajdonosai, illetve ügyvezetői mentesülhetnek a létesítmény területén a továbbiakban építendő ingatlanok után felszámolt adó alól.
Egy másik tervezet szerint – amelyet a szenátus már elfogadott, így csak a képviselőháznak kell megvitatnia – mindegyik 1990 előtt épült tömbházat állami, illetve önkormányzati támogatásból hőszigetelnének. A jogszabályok szerint jelenleg nem lehet közpénzeket kiutalni az 1950 előtt épült ingatlanok korszerűsítésére.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!