Abban kell jónak lenni, amit csak az ember tud – A jövő munkaerőpiacán is átrendeződéseket eredményez a járvány

Bár a technológiai cégeknél közel egy évtizedes hagyománnyal bír a távmunka lehetősége, számos iparágnak egyik napról a másikra kellett alkalmassá válnia a fizikai infrastruktúra átalakítására, valamint a közös munkát működtető láthatatlan rendszerek online térben való átültetésére.

„A személyes jelenléttel zajló megbeszélések, egyeztetések felszámolása nyomán nagy kihívást jelentett megtanulni, hogyan tudunk úgy együtt dolgozni, hogy nagy távolságokra vagyunk egymástól. A munkavégzés hatékonysága szempontjából fontos, hogyan reagálnak azok a szervezetek, amelyeknél a távmunka a járvány előtt nem volt bejáratott” – mutatott rá megkeresésünkre Megye­ri Mirtill, a magyarországi pályakezdők számára létrehozott Zyntern nevű állásportál társalapítója. Véleménye szerint

A munkáltatók megtanulták képernyőn keresztül koordinálni az alkalmazottakat, tökéletesíteni a munkavégzési folyamatok hatékonyságát anélkül, hogy folyamatosan ellenőriznék beosztottjaikat. Ugyanakkor a munkavállalókra sem jellemző a rájuk zúduló feladatok miatti kezdeti szorongás és tehetetlenség, mert megtanulták beosztani az idejüket és teendőiket – véli a pályaorientációs és munkakeresési tanácsadó.

Bővül az online végezhető munkák köre

A kényszerhelyzet lehetőségeinek felismerése révén jogosan merül fel a kérdés, vajon melyek azok a foglalkozások, amelyek – felszámolva a személyes jelenlétet – továbbra is online zajlanak majd, ha már kilábaltunk a járványból. Megyeri Mirtill szerint meg kell vizsgálni, hogy a termelői iparágakon, az orvosi ellátáson és az oktatáson kívül melyek azok a munkakörök, amelyek továbbra sem nélkülözhetik a fizikai jelenlétet.

„A legtöbb esetben ugyanis nincs szükség arra, hogy egy helyen legyenek az emberek, és ezt most már egyre többen belátják, beleértve a közigazgatási szerveket is, ahol az ügyintézéshez szintén nem szükséges, hogy a felek közös térben tartózkodjanak” – tette hozzá a szakember. A technológiai és a kommunikációs területek a járvány előtt is tudtak távmunkában működni,

Az elmúlt év óriási innovációt és fejlődést hozott az információs és a kommunikációs technológiák ipari alkalmazását illetően, még inkább felgyorsítva a negyedik ipari forradalomban zajló, természetes folyamatokat.

Eljuthatunk oda, hogy a szállítmányozás logisztikáját drónok és önvezető járművek végezzék helyettünk. Várhatóan a tanácsadó cégek szolgáltatásai is átrendeződnek: azokat a számításokat, amelyeket aktuáriusok (a kockázatok pénzügyi hatásait elemző szakemberek) és könyvelők végeznek, néhány évtizeden belül a mesterséges intelligencia és különböző okos megoldások fognak helyettesíteni. A gépekkel ugyan nem vehetjük fel a versenyt, de a szakember véleménye szerint erősítenünk kell azokat az emberi képességeket, amelyeket a gépek nem tudnak pótolni. A Világgazdasági Fórum szerint ugyanis

„Az, ami emberré tesz minket, egyre értékesebb lesz” – tette hozzá.

A munkapiaci átrendeződés így az átképzés, az átszakosodás szükségességét is maga után vonhatja. A munkaadónak biztosítania kellene az átképzés lehetőségét, ha a beosztott más munkakörben szeretne dolgozni. Ugyanakkor felelőssége, ha a pályakezdőben látja az adott területen szükséges, kiváló képességeket, segítse őt a megfelelő tudás megszerzésében – vélekedik a szakember. „Mielőtt azonban teljesen áthárítanánk a feladatot a munkaadónkra, fontos, hogy a munkavállaló is mindent megtegyen az ismeret- és tudásbővítés érdekében. YouTube-videókból, más iparágakból érkező szakemberektől, saját erőből is sokat lehet tanulni” – hívta fel a figyelmet. Saját tapasztalatából kiindulva úgy gondolja, már az egyetemi évek alatt érdemes élni a lehetőségekkel, és minél több mindent kipróbálni.

Új játékszabályok a pályaválasztás terén

Az átalakuló munkaerőpiaci trendek a pályaválasztás előtt állókat érintik leginkább, ezért a szakember úgy véli, a tájékoztatás ezen a szinten is nagy jelentőséggel bír. Arra buzdítja a fiatalokat, hogy lássanak túl a szüleiktől kapott mintákon, merjenek a „dobozon kívül gondolkodni”, hiszen a világ már csak az utóbbi két generáció alatt is rengeteget változott.

– tette hozzá Megyeri Mirtill. Egyre több szakterület, amelyről korábban sem közép-, sem felsőoktatásban nem hallottunk, egyik napról a másikra fog megjelenni, rengeteg lehetőséget biztosítva a munkavállalóknak. Számos munkakör, amely korábban nem létezett, ma már a legjellemzőbb és legvágyottabb munkaterületnek számít egyes iparágakon belül.

„A mai napig nincs szociálismédiamenedzser-képzés az egyetemeken, pedig jelenleg a marketingkommunikáció területen dolgozók jelentős része szociálismédia-platformokat menedzsel és szociálismédia-kampányokat üzemeltet” – vázolta a szakember. Hozzátette, a klasszikus hivatások esetében még mindig érvényes az eddigi tudásátadás, de számos területen a felsőoktatás nem a valódi munkaerőpiaci igényekre készít fel.

Amellett, hogy a fiatalokban él a változásra való érzékenység és kíváncsiság, a szakember szerint a jelenség leginkább a világ és a munkaerőpiac változásának gyorsaságával magyarázható.
A szakember a generációk közötti együttműködés gondolatát szorgalmazza, hangsúlyozva, a tanároknak és a munkaadóknak is nagyobb megértéssel kell fordulniuk azokhoz a „digitális bennszülött” fiatalokhoz, akik már a legújabb technológiákkal együtt nőttek fel, hozzászokva, hogy bármilyen információhoz azonnal hozzájutnak.

Erre a generációra jellemző a „multitasking”, a többfeladatosság, és hogy könnyen sajátítják el a különböző új technológiákat. „Úgy gondolom, meg kell néznünk, hogyan tudjuk a leghatékonyabban egymás tudását és képességeit kihasználni úgy, hogy fejlesztjük egymást. Segítenünk kell a fiatalokat abban, hogy megismerjék, milyen lehetőségek várnak rájuk a jövő munkaerőpiacán, hogy nyitottak legyenek azok az utak, amelyen elindulnak” – összegzett a szakember.