
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi fiatalok gondolkodásmódjában látja a legnagyobb problémát Stefan Burckhardt német üzletember, az Engmatec Kft. csíkszeredai munkapontjának vezetője.
2016. október 12., 19:282016. október 12., 19:28
A vállalkozó (képünkön jobbra) kész tovább képezni az érdeklődőket, célja pedig tudatosítani azt, hogy itthon is van lehetőség a boldogulásra, csak meg kell keresni a lehetőségeket.
A fémiparban érdekelt németországi Engmatec Kft. csíkszeredai székhelyén beszélgettünk Stefan Burckhardt cégvezetővel Török Sándor ügyvezető igazgató és Bíró Zsombor kereskedelmi igazgató társaságában. A tíz éve működő cég – Stefan Burckhardt szerint – ipart és technológiát hozott Csíkszeredába, célja pedig az, hogy a fiatalok maradjanak itt, és ne a külföldi munkavállalásban lássák a megoldást. Az üzletember egyébként azt tapasztalta, hogy az itteni fiatalok a németországiakkal ellentétben szivacsként szívják magukba az információkat, ezenkívül sokkal motiváltabbak.
Csereprogramban vehetnek részt
Stefan Burckhardt először beruházóként érkezett Brassóba, de elmondása szerint akkor csak kívülről szemlélte a dolgokat. Időközben befektetett Csíkszeredában: az Engmatecnél gépalkatrészeket, egyedi darabokat gyártanak nagyon precíz gépekkel. „A németországi anyacéggel csereprogramunk van, ami azt jelenti, hogy 2-4 ember folyamatosan Németországban tartózkodik, és havi rendszerességgel váltják egymást, így amit ott tapasztalnak és tanulnak, itt fel tudják használni. Problémát okozott a németnyelv-tudás, ezért alkalmaztunk egy tolmácsot, aki elkíséri őket” – emelte ki a cégvezető.
Tavaly augusztusban két gépük volt, ma már ezek száma hatra emelkedett. „Szeretnénk elérni azt, hogy ne Németországból kapjuk a műszaki terveket és a rajzokat, hanem itt tudjuk elkészíteni azokat, ehhez keresünk most tervezőmérnököket, akik beszélik a német nyelvet. Nagyon jó kapcsolatunk van a vásárhelyi Sapientia egyetemmel, több jelenlegi kollégánk ott végzett, és többen készülnek még hozzánk gyakornokoskodni. Tehát a következő időszak tervezett bővítése egy tízfős tervezési csoport kialakítása” – tette hozzá Burckhardt.
Pesszimista szemléletmód
Burckhardt egyébként arra is felhívta a figyelmünket, hogy bár Erdélyben több német befektető is van, a fiatalok mégsem tanulják a német nyelvet. „Úgy gondolom, a csíkszeredai fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak ezen a környéken. Mindenki abban gondolkodik, hogy külföldre menjen dolgozni, pedig idővel itt is megkaphatnák ugyanazt. Azt hiszik, hogy itt minden gyenge, minden rossz, de nem is vizsgálják meg a lehetőségeket. Azt szeretném bebizonyítani, hogy a fiatalok már a középiskolából kilépve rengeteg lehetőség előtt állnak. A cégünknél például szívesen látjuk őket, és képzésben részesülhetnek” – hangsúlyozta az üzletember.
Mindig van megoldás
Külföldiként ugyanakkor úgy látja, a Székelyföldön van egy társadalmi probléma, hogy a fiatalok az iskola elvégzése után elsődlegesen a pénzszerzésre gondolnak, nem fordítanak még legalább 2-3 évet arra, hogy tovább képezzék magukat, és elmondhassák, igazán értenek valamihez, inkább kimennek külföldre valamilyen mezőgazdasági munkát végezni.
„Arra nem gondolnak, hogy eltelik pár év, családjuk lesz, és végül hazajönnek minimálbérért dolgozni. Ez a probléma a szülők gondolkodásmódjával kezdődik, folytatódik a tanárokkal, és ez megy a politikában is. Pedig fontos lenne az önfejlesztés és az idegen nyelv minőségi oktatására való odafigyelés, hiszen sokaknak van nyelvvizsgája, de egyesek nemhogy németül vagy angolul, de még románul sem tudnak. Kész vagyok arra, hogy befektessek a fiatalok képzésébe, és ezután jó fizetéssel alkalmazzam is őket” – biztosított Burckhardt, aki szerint a bürokrácia jelenti a másik nagy problémát, mivel inkább akadályoztatva van általa egy vállalkozás, mintsem segítenék. Azt viszont a tíz év alatt megtanulta, hogy a sok útvesztőben mindig van egy megoldás, csak meg kell keresni.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!