A zálogház a gazdaság tükre

Három mutató változása jelzi, hogy a gazdasági válság Romániában is szedi áldozatait – fogalmazta meg Nagy Károly, a sepsiszentgyörgyi Nova zálogházlánc tulajdonosa. Mint felidézte, az elmúlt egy év során megemelkedett a családi ékszereket zálogba adók száma, s ugyancsak nőtt azok aránya, akik nem tudják kiváltani az aranyat. Eközben pedig egyre kevesebben vannak azok, akik arany ékszert vásárolnak a zálogházból. „E három mutató alakulása a gazdasági válság egyértelmű jele” – magyarázza az üzletember, akinek egyre kevesebb a készpénze, hiszen a tőkéje nagy része aranyban fekszik, számottevő része pedig az ügyfeleknél van kölcsönben.

Nagy Károly Sepsiszentgyörgyön több zálogházat is működtet, és Háromszék valamennyi városában van üzlete. A megyeszékhely központjában található boltját nemrég újította fel, különválasztva a zálogfiókot és az ékszerbolt részt. „Korábban a lépcsőházból volt a bejárat, annak az volt az előnye, hogy sokan még mindig restellik, hogy a zálogházból vesznek fel kölcsönt, és akkor észrevétlenül be tudtak osonni” – idézi fel Nagy Károly. A korszerű biztonsági berendezésekkel felszerelt, elegáns üzletben üveglapok alatt rengeteg ékszer: több ezer lejes hatalmas láncok, gyönyörű karkötők, patinás gyűrűk és kopottabb ékszerek sorakoznak.

A zálogházban egy fiatalasszony vékonyka láncát méregetik, és türelmesen magyarázzák a szerződés feltételeit. A zálogba adott ékszert legtöbb harminc napon belül ki kell váltani, utána még egy-két hetet várnak. Ha a tulajdonos nem jelentkezik, a nemzeti bank brassói fiókjánál fémjeleztetik, és bekerül az ékszerboltba eladásra. Egy üzletnek naponta átlag 15–20 ügyfele van, ez a tavalyhoz képest 30–35 százalékos növekedést jelent, mondja a tulajdonos. Hozzáteszi: a zálogba adott ékszerek mintegy 30–40 százalékát nem váltják ki, ennek az aránya is növekedett egy év alatt. Az ügyfelek zöme kisnyugdíjas és munkanélküli, gyakran mindössze 15 lej kölcsönt kérnek, de az átlag 50–150 lejért adja zálogba ékszereit. Gyakran a karikagyűrűt húzzák le, vagy az aprócska fülbevalót veszik ki, hogy pénzhez juthassanak.

Egy gramm törtaranyért 35 lejt, a megmunkált ékszerért 39 lejt fizet a zálogház. Az sem ritka, hogy kisvállalkozóknak sürgősen ezer-kétezer lejre van szükségük, beviszik az ékszereiket, ők azonban két-három héten belül ki is váltják. A zálogházba járók 70 százaléka állandó kuncsaft, mindig ugyanazt az ékszert „csapja zaciba”, majd váltja ki. Nagy Károly elmondta, azt tervezi, hogy hamarosan ezüsttárgyakat is bevesznek, és fontolgatja, hogy amerikai mintára új elektromos cikkekre és sportfelszerelésekre is adjon kölcsönt.

Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban elmondta: a zálogházak magas forgalma a háromszékiek szegénységét tükrözi. Ezek a vállalkozások mindig ott jövedelmezőek, ahol a gazdaság más ágazatai eredménytelenek.

Hol van, hol nincs válság Váradon

A nagyváradi sétálóutca egyik bérházának emeleti lakásában szolárium és zálogház működik. Mindkettőt egy fiatal hölgy vezeti el, bár ő maga csak alkalmazottként dolgozik. Azt mondja, pontosan meg lehet állapítani, mennyivel nőtt a kereslet a szolgáltatás iránt az elmúlt időszakban, hiszen a zálogházban minden megkötött szerződést az év elejétől kezdve számoznak.

„Az elmúlt évben valamivel több mint hatszáz szerződést kötöttünk, az idén pedig már most eljutottunk eddig a számig” – mutatja a papírhalmokat. Ez a cég is csak arannyal foglalkozik. Mint mondja, sokan hoznak be aranyláncot, karkötőt, sőt akár jegygyűrűt is. Napi átlagban 5-6 új szerződést kötnek, és még nagyjából ugyanennyien vannak, akik zaciba adott értékeikért térnek be. „Egy gramm aranyért negyven lejt fizetünk, amiből tíz százalék a kezelési költség. Az alapszerződés tíz napra szól, ezután minden egyes napon egy-egy százalékkal nő a visszafizetendő összeg” – magyarázza.

Azt meséli, olyanok is be-betérnek hozzájuk, akik egyszerűen szabadulni szeretnének megunt ékszereiktől, és a kapott pénzből újat vásárolnak elegánsabb helyeken. De sajnos sokan vannak azok az idősek is, akik időről időre visszajárnak egy-egy személyes értéktárgyukkal. „Sokszor azt is elmondják, hogy éppen kórházi kezelésre vagy egyébre kell a pénz” – mondja. Ám olyan visszatérő ügyfelük is van, aki azért hagyja itt tárgyait, mert például épp külföldre utazik, és a zaciban őrizteti meg őket. „Aki régi kliens, és megbízunk benne, attól akár elektronikai cikket is beveszünk, van olyan, aki a laptopját hozza be többször is egy évben” – tudjuk meg.

Az Úri (Ciorogariu) utcán egy zálogházként is működő ékszerüzlet tulajdonosa barátjával üldögél a bolt előtt. Mikor előadjuk neki, milyen ügyben járunk, azt feleli: itt bizony nincs semmiféle válság, hiszen előző tapasztalatunkkal ellentétben hozzá nem járnak többen, mint azelőtt. Azt mindenesetre cinikusan megjegyzik, jobban örültek volna, ha nem a Krónika, hanem a Hustler erotikus magazin riportere érdeklődne náluk a forró nyári délutánon.

Gyergyóban stagnál a forgalom

Gyergyószentmiklós zálogházaira amolyan „diszkrét” forgalom jellemző leginkább. Az ajtó előtt toporgó kliens inkább szemérmesen megvárja, míg a bent lévő lebonyolítja a kis ablakon keresztül az ügyletet, aztán mielőtt belépne, még egyszer szétnéz, nehogy meglássa egy éppen arra járó ismerős. A diszkréció kiterjed a sajtóval való viszonyra is, a kedves kiszolgáló kisasszony, miközben elmondja, hogy múlt év óta nem változott a forgalom, azt is közli, hogy nem szabad újságíróknak nyilatkoznia, s a székelyudvarhelyi főnöke telefonszámát sem adhatja meg.

A Strass Kft. zálogházában viszont Lénárd Rita készségesen válaszol a Krónika kérdéseire, ő is megerősíti, hogy a gazdasági válság nem is növelte, de nem is csökkentette az üzlet forgalmát. Mint mondta, üzletében 18 és 80 év között minden korosztály megfordul, az arany ékszereket zálogba adók többsége pedig a társadalmi ranglista középrétegéből kerül ki. Az aranyneműért fizetett összeg is nagyon változó, a kifizetendő összeg grammonkénti nagyságát az euró árfolyama hordozza, illetve az arany minősége, az ékkövek sokasága. „A beadott ékszerek 90 százalékát határidő előtt visszaváltják a tulajdonosok” – magyarázza Lénárd Rita, hozzáfűzve, hogy ez az arány sem változott a múlt év óta.