2010. szeptember 10., 10:032010. szeptember 10., 10:03
A friss számítások szerint a korábban vártnál gyengébb lehet a hét legfejlettebb iparral rendelkező ország (G7) második félévi növekedése. A párizsi székhelyű szervezet szerint a G7 országaiban a harmadik negyedévben 1,4 százalékos, a negyedikben pedig 1 százalékos növekedés várható az első negyedévi 3,2 és a második negyedévi 2,5 százalékot követően.
Az OECD figyelmeztetett: a nyilvánosságra hozott adatok közvetlenül nem hasonlíthatók össze a júniusi előrejelzésekkel, hiszen más információkon alapulnak, ettől függetlenül tükrözik a piac csökkenő várakozásait. Míg korábban, éves összehasonlításban 2,8 és 2,7 százalékra becsülte az OECD az amerikai bővülés mértékét az év utolsó két negyedévében, addig a most nyilvánosságra hozott adatok rendre 2 és 1,2 százalékos növekedést jósolnak. Az OECD hangsúlyozta, hogy nagy bizonytalanság övezi az előrejelzéseket: „még nem világos, hogy a lendületvesztés csupán átmeneti, vagy,hogy inkább fogyasztás struktúrájából fakadó alapvető hibákat jelez, amelyek a kormányzati költekezés csökkenésével felszínre törnek” – írta az OECD. Mindkét forgatókönyv más és más költségvetési, illetve jegybanki lépéseket követelne meg.
Amennyiben növekedés lassulása mögött hosszabb távon ható erők húzódnak meg, úgy a monetáris élénkítés eszköze lehet a megoldás: a kvantitatív (mennyiségi) lazítás mellett a nullához közeli kamatszint fenntartása is enyhítést nyújthat. Az OECD szerint „a fiskális konszolidáció is késleltethető, amennyiben azt lehetővé teszik a finanszírozási körülmények”. Kedvezőbb esetben, amikor a talpra állás lelassulása inkább átmeneti jellegű, monetáris támogatás visszavonása néhány hónappal elhalasztható, de a tervezett költségvetési konszolidációt folytatni ajánlott. Az OECD tanulmányában kedvezőnek ítélte az inflációs helyzet alakulását. Annak ellenére, hogy a nyersanyagárak nőttek az elmúlt időszakban, az alapvető trend további csökkenés irányába mutat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok