A szabad verseny a megoldás - beszélgetés Diósi Lászlóval, az OTP Bank Románia vezérigazgatójával

– A Román Nemzeti Bank (BNR) szerint tízéves rekord dőlt meg, egyre többen maradnak el a hitelek törlesztésével. Ön szerint mivel magyarázható, hogy ennyire megromlott a hitelminőség?
– Romániában a hitelek minősége az elmúlt öt évben szélsőségeken ment keresztül. Míg három évvel ezelőtt a romániai hitelminőség Európában a legjobbak közé tartozott, és alig volt késés, sajnos ez az elmúlt időszakban megfordult,  és az ország most már Európa legrosszabb adósai közé tartozik. Ennek az egyik oka az eladósodottság üteme, hiszen egy átlagos román állampolgár még mindig meszsze az európai átlag alatt van az eladósodottság szempontjából.

Magyarországon az eladósodottság 13 ezer euró egy főre, ez Romániában 4500 euró körül van, az európai átlag pedig 92 ezer euró egy főre számolva. A gond az, hogy a romániai állampolgárok viszonylag gyorsan adósodtak el, és ez éppen együtt történt a gazdasági válság kialakulásával és hatásaival. Nagyon sok hitelt vettek fel az előző évekre alkalmazott stratégiára. Az emberek azt tapasztalták, hogy 2004-től a jövedelmük évente nőtt, kapták a bónuszokat, majd ezekre az elmúlt évtől hirtelen már nem lehetett számítani. A növekvő jövedelemre alapozott családi kassza kimerült, annál is inkább, mert az árak is nőttek, így gyakorlatilag nem maradt pénz a hiteltörlesztő részletekre.

– Ennek tükrében hogy alakítja az OTP Bank a jövő évi hitelpolitikáját?
– Az OTP Banknál jobb a helyzet, mint azt az országos statisztika mutatja, mert korábban is már konzervatívabb hitelezési politikát folytattunk. Másrészt a bank arra törekszik, hogy az ügyfelekkel megtalálja a hangot. Akinek nehézsége van a hitel törlesztésében, megpróbálunk megfelelő megoldást kínálni. Ellentétben egyes elképzelésekkel, a bank egyáltalán nem érdekelt abban, hogy bárkinek elvegye az ingatlanát. Valójában abban érdekelt, hogy ha valaki kölcsönt vett fel, előbb vagy utóbb fizesse vissza a hitelt.  Megértjük a problémákat, ha valaki az árfolyamok ingadozása, munkanélkülivé válás vagy családi problémák miatt nem tud törleszteni, több megoldást is javasolunk: fél évre, egy évre felfüggesztjük a törlesztését, meghosszabbítjuk a futamidőt. Május óta folyamatosan van OTP-promóció a hitelekre, magánszemélyeknek és vállalatoknak is. Pontosan azért, mert megoldjuk a problémákat, nem tervezünk komolyabb hitelrestrukciót. 2011-ben is nettó hitelállomány-növeléssel tervezünk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az ország gazdaságának szükséges a hitel.

– Van-e összefüggés a hitelek és az ország gazdasági helyzete között?
– Ha Romániában a hitelek elapadnának, akkor az ország nem tudna kilábalni a válságból. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a szeptemberi bankellenes hangulat ne folytatódjon, ne alakuljon ki egy olyan érzés, hogy a gonosz bankok nem támogatnak senkit. Az ügyfeleknek, az országnak és a bankoknak kéz a kézben kell haladniuk. A pénzintézetek által közvetített pénz nélkül – amelynek a jelentős része jelenleg is külföldről származik – nincs román gazdasági növekedés. Tekintettel arra, hogy a régióban valamennyi országnak már 2011-ben nagyobb lesz a gazdasági növekedése, mint Romániának, mindenkinek azon kell gondolkodnia, hogyan lehet vállalkozásbarát és hitelbarát környezetet létrehozni, ami elősegítheti a román gazdasági növekedést.

– Hogyan látja az 50-es számú kormányrendelet hatásait a bankokra, a fogyasztókra és a gazdaságra?
– Létezik egy szándékos félretájékoztatás. A visszamenőleges hatály nem azt jelenti, hogy az úgynevezett alapnélküli kamatokat vissza kellene fizetni, hanem arról van szó, hogy a már érvényben levő hitelekre is alkalmazzák ezt a kormányrendeletet. Ha egy meglevő szerződést módosítunk egy új szabályozás alapján, azt jelenti, hogy az országban jogbizonytalanság van. Senki nem tudhatja, hogy a ma aláírt szerződéssel mi lesz jövőre. Ha az országban bizonytalanság van, a befektetők el fogják kerülni Romániát. Ez már nem banki kérdés, ez alapvetően gazdasági probléma. Amellett a bankok úgy szenvednek el hatalmas károkat, hogy az a fogyasztónak sem jó, miközben az államkasszába is kevesebbet fizetnek be a pénzintézetek.

Nem bankadó ez, amitől megnövekszik az állam bevétele, mint Ausztriában vagy Magyarországon. A károk csökkentik a bankok bevételeit, és ezzel arányosan kevesebb lesz az állami bevétel. A fogyasztóknak azért rossz, mert a kormányrendelettel az alapkamatot történelmi mélyponton sikerült megfogni.  Három év múlva, amikor az EURIBOR nem 1, hanem 4 százalék körül lesz, akkor a román fogyasztó 3 százalékkal több kamatot fog fizetni mindenkinek. Ez a versenyt sem szolgálja, hiszen a haszonrés most nagynak tűnik, de a bank forrásköltsége nem az EURIBOR, hanem az EURIBOR plusz a rárakódó vonatkozó költségek, mint a jegybanki tartalékköltség, az országkockázati költség és egyebek. Ha egyszer csökkenni fog bármelyik vonatkozó járulékos költség, akkor a bankok nem fogják csökkenteni a haszonrést, hiszen nem tudhatják, hogy lesz-e lehetőségük ezt majd visszaemelni. Tehát a fogyasztókat nem ebben a pillanatban, hanem várhatóan három-négy év múlva érinti negatívan ez az intézkedés.

– Ön szerint mi a megoldás?
– Úgy látom, az előtörlesztési jutalék korlátozása, megszüntetése, az egyéb bankok közötti szabad versenyt támogató rendeletek bőségesen elegek, hiszen Romániában 42 bank van, ezeknek sok ezer bankfiókja és mintegy 70 ezer alkalmazottja. A bankok felelősek a  részvényeseik felé, hogy működjenek, ezért versenyezni fognak egymással. Ha azt látom, hogy a piaci áron alá tudok menni egy másik bank kínálatának, akkor azt fogom tenni, és mivel nincs törlesztési jutalék, az ügyfél átjön attól a banktól, ahol szerinte túl sok pénzt fizet. Ez ilyen egyszerű. Mindenféle szabályozás nélkül a szabad verseny megoldja a problémát.