2009. augusztus 11., 09:482009. augusztus 11., 09:48
A lassan-lassan kezdődő világgazdasági javulást kisiklathatják az emelkedő olaj- és nyersanyagárak. „A pénzügyi válsággal már foglalkoztak (a politikai döntéshozók), de a nyersanyagválsággal nem”, idézte a Goldman Sachs bankház figyelmeztetését a Financial Times a hétvégén. „Ha az olajárak fölmennek, akkor a központi bankok kettő között dönthetnek: vagy visszalökik a gazdaságokat a recesszióba, vagy hagyják gyorsulni az inflációt” – mondta a londoni gazdasági lapnak a Bank of America Merrill Lynch nyersanyagipari elemzője, Francisco Blanch. Szerinte amiképp a tavaly nyárig rekordra emelkedett kőolaj- és nyersanyagárak „a recesszió alábecsült okai” voltak, azonképp alábecsült az árak összeomlásának ösztönző hatása a világgazdaságra most.
Csakhogy az árak összeomlása már messze van. Igaz, a tavalyi árcsúcsok is messze vannak még, de az irányzat tartósan emelkedőnek tűnik, mióta márciusban feltámadt a remény a világgazdasági kilábalás iránt a piacokon. A világpiaci kőolajreferenciafajta, az északi-tengeri Brent ára tavaly július 11-én érte el minden idők csúcsát hordónként 147,50 dolláron, idén januárban alig került többe 30 dollárnál, de a múlt héten 76 dolláron is jegyezték.
Az ipari fémek közül az irányadó réz ára szintén tavaly júliusban hágott minden idők csúcsára, tonnánként 8940 dollárra, majd a tavalyi évet 3060 dolláron fejezte be – 56 százalékkal olcsóbban, mint 2007-et –, de pénteken 6130 dolláron végzett a londoni fémtőzsdén (LME), 100,33 százalékkal drágábban a tavaly év véginél. Az alumínium 30 százalékkal, az ólom 89 százalékkal, a nikkel 67 százalékkal drágább, mint tavaly év végén.
A múlt héten a Bank of England váratlan döntése – 50 milliárd fonttal 175 milliárd fontra emelte a mennyiségi enyhítése, vagyis a hitellel nem fedezett piaci kötvényvásárlásai keretét – már figyelmeztette a piacokat, hogy a várva várt föllendülés talán az eddig hittnél kevésbé lesz erős, írta a Financial Times.
A héten megjelenő adatok azonban némi fényt vethetnek arra, hogy a háttérben zajló, „alábecsült” fejlemények miként hatnak a jövőre. Az amerikai Fed pénzügy-politikai bizottsága (FOMC) szerdán tartja legközelebbi értekezletét. Bizonyosra vehető, hogy marad a majdnem zéró alapkamat, de a piac azt várja, lesz-e valami jelzés, hogy az amerikai központi bankrendszer esetleg növeli a kincstárjegyvásárlásra szolgáló, 300 milliárd dolláros keretét. A keret ugyanis szeptemberben várhatóan elfogy. Szintén aznap jelenik meg az amerikai külkereskedelem júniusi statisztikája. Elemzők szerint 28,5 milliárd dolláros hiányra kell számítani az amerikai kereskedelmi mérlegben a májusi 26 milliárd után: ez részben az olajimport emelkedő árát fogja tükrözni.
A piac a legnagyobb érdeklődéssel az amerikai kiskereskedelmi adatokat várja, amelyek csütörtökön jelennek majd meg. A roncsprémiumnak köszönhetően várhatóan 15 százalékkal több kocsit vettek az amerikaiak júliusban, mint júniusban. Ettől a teljes kiskereskedelmi forgalom talán 0,3 százalékkal is nőtt júliusban, miután júniusban még 0,6 százalékkal csökkent, és éves összehasonlításban a kiskereskedelem viszszaesése 5 százalékra mérséklődhetett a júniusi 6,5 százalékról.
Az autó- és benzinvásárlást leszámítva azonban a fellendülést, ha van egyáltalán, megfékezi a növekvő munkanélküliség és a csökkenő nominális átlagbér, tette hozzá a Financial Times. Az amerikai ipari termelés júliusi adatsora pénteken következik: az elemzők 0,1 százalékos havi növekedésben bíznak, ez lenne az első javulás kilenc hónapon belül.
Németország, Franciaország és az euróövezet második negyedévi GDP-alakulásáról csütörtökön adják ki az első becsléseket az illetékes statisztikai hivatalok. Az elemzői előrejelzések átlaga 0,4 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít az euróövezetben a második negyedévről az első negyedévi, 2,5 százalékos mínusz után, rendre az előző negyedhez viszonyítva.
Éves összehasonlításban a visszaesés várhatóan még 5 százalékra romlott az első negyedévi, 4,9 százalékos mínuszról. Németországban az elemzők 0,2 százalékos visszaesést várnak a második negyedévről az első negyedévi, 3,8 százalékos mínusz után. Éves összehasonlításban a visszaesés 6,6 százalékra enyhülhetett 6,9 százalékról. Franciaországban a piac szintén 0,2 százalékos visszaesésre számít a második negyedévről az első negyedévi, 1,2 százalékos mínusz után, írta a Financial Times.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok