A szakemberek érdekességként emelik ki, hogy a németek a korábbi évekhez viszonyítva egyre többet dolgoznak, átlagosan heti 41,1 órát töltenek munkahelyükön, azaz heti munkaidejük 3,3 órával növekedett a 2003-as hasonló adatokhoz képest. Az élen a románokhoz hasonlóan 41,7 órával a bolgárok állnak, majd Nagy-Britannia, Csehország és Németország következik. A „leglustábbak” az Unióban ezzel szemben az olaszok és a franciák, ők ugyanis a felmérés alapján heti 38,4, illetve 37,7 órát dolgoznak.
Meglehetős felháborodással reagált a legfrissebb uniós összehasonlításra és ezen belül a németek „túlbuzgóságára” a legnagyobb német szakszervezeti szövetség vezetője, aki a trend sürgős visszafordítását követelte. A szakszervezetek számára ugyanakkor némi öröm az ürömben, hogy a fizetett szabadság tekintetében is Németország az élmezőnyben foglal helyet, a munkáltatók 30 nap pihenést fizetnek ki. A legtöbb fizetett szabadság Svédországban jár, évi 33 nap, míg az észtek és a ciprusiak 20 nap szabadságot élvezhetnek.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.