2009. november 11., 10:212009. november 11., 10:21
A válság ellenére nőtt a Kovászna megyei pénzügyi hatóság idei bevétele – közölték az intézmény vezetői. Petre Bularca igazgató és Pieldner Márton igazgatóhelyettes elmondta, októberben a befizetések értéke 6,9 százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva és 4 százalékkal az év elejéhez képest.
A cégek bevétele is emelkedett, az adóbevallások alapján 4 százalékkal. Ennek ellenére a Kovászna megyei kereskedelmi társaságok mintegy 80 százalékban tettek eleget adóbefizetési kötelezettségeiknek, ami 7 százalékkal alacsonyabb a tavalyi szintnél. A pénzügy képviselői azonban bizakodók, szerintük a helyi vállalkozók fegyelmezettek és igyekeznek kifizetni az elmaradásokat. Bár a befizetések aránya az országos átlaghoz viszonyítva kedvező, a Kovászna megyei hatóság több tízezer felszólítást postázott, több száz bankszámlát zároltak és kényszervégrehajtáshoz is folyamodtak.
Október végéig a Kovászna megyei pénzügy 57 ezer felszólítást küldött ki, több mint 1600 bankszámlát zároltak és 300 esetben rendelték el az ingó és ingatlan vagyon kényszervégrehajtását. Leggyakrabban területet, gépkocsit vagy különböző eszközöket foglaltak le, ám ezeket a javakat a válság miatt sokkal hosszabb idő alatt lehet értékesíteni, mint a korábbi években.
A kényszervégrehajtásokkal a pénzügy öszszesen 75 millió lejt hajtott be. Petre Bularca elmondta, mielőtt drasztikus módszerekhez folyamodnak, elemzik az adófizető helyzetét, megpróbálják kideríteni, miért nem fizetett két-három hónapig. A szakemberek elismerték, hogy gyakrabban ellenőriznek, de ez annak tulajdonítható, hogy nőtt az áfa-visszaigénylések száma. Más megyékből is kapnak felkéréseket, hogy az áfa-visszaigényléseket az üzlettársaknál, keresztbe is ellenőrizzék.
Bírságot csak a többrendbeli kihágás vagy az egyértelmű törvénytelenség esetén rónak ki. Az adóhátralékok értéke az év elejéhez viszonyítva 60 százalékkal növekedett, és október végére elérte az 56 millió lejt. Ez annak tulajdonítható, hogy a bankok már csak szigorú feltételekkel nyújtanak hitelt, amegrendelő cégek és közintézmények is késve fizetnek. Ugyancsak adóhátralékot eredményez a mezőgazdasági szubvenciók késlekedése.
A pénzügyi szakemberek szerint Háromszéken inkább a nagy- és a közepes vállalkozások érezték meg a válság hatását. A kisvállalkozók nem függnek annyira a világpiac alakulásától, így könnyebben alkalmazkodtak. Jelenleg Kovászna megyében hozzávetőleg hétezer aktív adófizető jogi személyt tartanak nyilván.
Az elmúlt hónapokban több olyan vállalkozást felfüggesztettek, amelynek nem volt vagy csak elenyésző a tevékenysége, hogy ne kelljen fizetniük az átalányadót. A felfüggesztést vagy felszámolást azonnal jelenteni kell a pénzügyi igazgatóságon is, ellenkező esetben tovább számolják az adót.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.