2009. október 29., 09:422009. október 29., 09:42
Brüsszel szerint az Uniónak 2020-ig évente 2–15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában „ambiciózus megállapodás születik”.
Az Unión belül azonban továbbra is vannak olyan tagországok, amelyek kizárólag szennyezésarányosan osztanák el a terheket, tehát mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. Más országok szerint tisztán GDP-arányosan kellene a terheket vállalni, a jómódúbbak fizetnének többet.
Külön csoportot képviselnek itt a közép- és kelet-európai tagállamok, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a szennyezés csökkentésében elért eddigi eredményeiket és gazdasági teherbíróképességüket kellő mértékben vennék figyelembe. Az Unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek.
Koppenhágában ráadásul ennél is hoszszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80–95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
Álláspontjának fontos elemeként az EU azt is javasolja nemzetközi tárgyalópartnereinek: tűzzék ki célul, hogy 2020-ra a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 10, a tengeri közlekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005-höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére.
Annak ellenére, hogy jelenleg még nem biztos, kialakul-e kompromisszum Koppenhágában, az EU úgy látja, a vitát nem lehet tovább halasztani. „Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval” – fogalmazott nemrégiben José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, aki részt vesz a csütörtöki és pénteki uniós értekezleten.
Ami a gazdasági válságot illeti, a brüsszeli csúcstalálkozón egyebek között a kivezetési stratégákkal kapcsolatos harmonizáció fontosságára és az államháztartás lehetőség szerinti kordában tartására hívják majd fel a figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok