2009. október 29., 09:422009. október 29., 09:42
Brüsszel szerint az Uniónak 2020-ig évente 2–15 milliárd euróval kellene támogatnia a fejlődő országok küzdelmét az éghajlatváltozás ellen, amennyiben a klímavédelemről Koppenhágában „ambiciózus megállapodás születik”.
Az Unión belül azonban továbbra is vannak olyan tagországok, amelyek kizárólag szennyezésarányosan osztanák el a terheket, tehát mindenki annak arányában fizetne, amilyen arányban szennyezi a föld légkörét. Más országok szerint tisztán GDP-arányosan kellene a terheket vállalni, a jómódúbbak fizetnének többet.
Külön csoportot képviselnek itt a közép- és kelet-európai tagállamok, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a szennyezés csökkentésében elért eddigi eredményeiket és gazdasági teherbíróképességüket kellő mértékben vennék figyelembe. Az Unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek.
Koppenhágában ráadásul ennél is hoszszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80–95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
Álláspontjának fontos elemeként az EU azt is javasolja nemzetközi tárgyalópartnereinek: tűzzék ki célul, hogy 2020-ra a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátása 10, a tengeri közlekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005-höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére.
Annak ellenére, hogy jelenleg még nem biztos, kialakul-e kompromisszum Koppenhágában, az EU úgy látja, a vitát nem lehet tovább halasztani. „Nincs B tervünk Koppenhágára, mert nem rendelkezünk B bolygóval” – fogalmazott nemrégiben José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök, aki részt vesz a csütörtöki és pénteki uniós értekezleten.
Ami a gazdasági válságot illeti, a brüsszeli csúcstalálkozón egyebek között a kivezetési stratégákkal kapcsolatos harmonizáció fontosságára és az államháztartás lehetőség szerinti kordában tartására hívják majd fel a figyelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok