2010. augusztus 30., 06:032010. augusztus 30., 06:03
„Úgy döntöttünk, hogy a jövő héten újfent tárgyalóasztalhoz ülünk a szakszervezetek képviselőivel, hogy döntsünk a minimálbér értékéről. Természetesen a vélemények különbözőek, de a kormány közvetít ezen a találkozón és a jövő heti megbeszélések után meghozzuk a végleges döntést” – részletezte Boc kormánya elképzeléseit azt követően, hogy tárgyalt a munkáltatókat tömörítő szervezet vezetőivel. A kormányfő ugyanakkor arra is kitért, hogy a cégvezetők álláspontja sem egybehangzó, olyanok is akadnak közöttük, akik belemennének a minimálbér emelésébe. „Vannak olyan munkaadók, akik 600 lejnél nagyobb minimálbért javasolnak, ehhez azonban különböző feltételeket is megszabnak” – közölte.
A munkáltatók képviselői a találkozót követően elmondták, általában 600 és 640 lej közötti minimálbért javasoltak, ugyanakkor azt is ajánlották a kormány képviselőinek, hogy más-más összegű legyen a legkisebb garantált fizetés az állami, illetve magánszektorban. „A tárgyaláson jelenlevő munkaadók többsége 600–640 lej közötti összeget javasolt a szakképzetlen munkások alapfizetéseként. Egyébként nem is a minimálbér volt a tárgyalások központi kérdése, hanem a szakképzettség alapján alkalmazott szorzók, amelyekről úgy gondolom, hogy nincs is miért tárgyalni, azok nem módosíthatók” – számolt be Marius Opran, UGIR-1903 ügyvezető elnöke. Hozzátette: tárgyaltak arról is, hogy a közalkalmazottakat válasszák külön a „világ többi részétől”, amikor megállapítják a minimálbért. „Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a kormány már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy más értékű minimálbért szabjanak meg a köz-, illetve magánszférában dolgozók számára. Ilyen körülmények között a központi költségvetésből fizetett alkalmazottak – akik nem a helyi adminisztrációban dolgoznak – a kormánnyal állapodnának meg a minimálbér szintjéről, a magáncégek alkalmazottai pedig a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel” – fejtette ki Opran.
Emil Boc miniszterelnök a közalkalmazotti bérek 2011-ben esedékes emelése kapcsán ugyanakkor elmondta, a kormány tervezete értelmében a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők akár a júliusi bércsökkentésnél, azaz a 25 százaléknál nagyobb béremelésben is részesülhetnének, a jobban fizetettek esetében pedig kisebb mértékben nőnének a fizetések. A közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, 2011-re vonatkozó kerettörvény tervezete – amelyet a napokban bocsátottak nyilvános vitára – 20, 16, 12, 8, 4 vagy éppen 1 százalékos béremelést helyez jövőre kilátásba a közalkalmazottak bérszintjének függvényében.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.