2010. augusztus 30., 06:032010. augusztus 30., 06:03
„Úgy döntöttünk, hogy a jövő héten újfent tárgyalóasztalhoz ülünk a szakszervezetek képviselőivel, hogy döntsünk a minimálbér értékéről. Természetesen a vélemények különbözőek, de a kormány közvetít ezen a találkozón és a jövő heti megbeszélések után meghozzuk a végleges döntést” – részletezte Boc kormánya elképzeléseit azt követően, hogy tárgyalt a munkáltatókat tömörítő szervezet vezetőivel. A kormányfő ugyanakkor arra is kitért, hogy a cégvezetők álláspontja sem egybehangzó, olyanok is akadnak közöttük, akik belemennének a minimálbér emelésébe. „Vannak olyan munkaadók, akik 600 lejnél nagyobb minimálbért javasolnak, ehhez azonban különböző feltételeket is megszabnak” – közölte.
A munkáltatók képviselői a találkozót követően elmondták, általában 600 és 640 lej közötti minimálbért javasoltak, ugyanakkor azt is ajánlották a kormány képviselőinek, hogy más-más összegű legyen a legkisebb garantált fizetés az állami, illetve magánszektorban. „A tárgyaláson jelenlevő munkaadók többsége 600–640 lej közötti összeget javasolt a szakképzetlen munkások alapfizetéseként. Egyébként nem is a minimálbér volt a tárgyalások központi kérdése, hanem a szakképzettség alapján alkalmazott szorzók, amelyekről úgy gondolom, hogy nincs is miért tárgyalni, azok nem módosíthatók” – számolt be Marius Opran, UGIR-1903 ügyvezető elnöke. Hozzátette: tárgyaltak arról is, hogy a közalkalmazottakat válasszák külön a „világ többi részétől”, amikor megállapítják a minimálbért. „Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a kormány már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy más értékű minimálbért szabjanak meg a köz-, illetve magánszférában dolgozók számára. Ilyen körülmények között a központi költségvetésből fizetett alkalmazottak – akik nem a helyi adminisztrációban dolgoznak – a kormánnyal állapodnának meg a minimálbér szintjéről, a magáncégek alkalmazottai pedig a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel” – fejtette ki Opran.
Emil Boc miniszterelnök a közalkalmazotti bérek 2011-ben esedékes emelése kapcsán ugyanakkor elmondta, a kormány tervezete értelmében a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők akár a júliusi bércsökkentésnél, azaz a 25 százaléknál nagyobb béremelésben is részesülhetnének, a jobban fizetettek esetében pedig kisebb mértékben nőnének a fizetések. A közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, 2011-re vonatkozó kerettörvény tervezete – amelyet a napokban bocsátottak nyilvános vitára – 20, 16, 12, 8, 4 vagy éppen 1 százalékos béremelést helyez jövőre kilátásba a közalkalmazottak bérszintjének függvényében.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.