2010. augusztus 30., 06:032010. augusztus 30., 06:03
„Úgy döntöttünk, hogy a jövő héten újfent tárgyalóasztalhoz ülünk a szakszervezetek képviselőivel, hogy döntsünk a minimálbér értékéről. Természetesen a vélemények különbözőek, de a kormány közvetít ezen a találkozón és a jövő heti megbeszélések után meghozzuk a végleges döntést” – részletezte Boc kormánya elképzeléseit azt követően, hogy tárgyalt a munkáltatókat tömörítő szervezet vezetőivel. A kormányfő ugyanakkor arra is kitért, hogy a cégvezetők álláspontja sem egybehangzó, olyanok is akadnak közöttük, akik belemennének a minimálbér emelésébe. „Vannak olyan munkaadók, akik 600 lejnél nagyobb minimálbért javasolnak, ehhez azonban különböző feltételeket is megszabnak” – közölte.
A munkáltatók képviselői a találkozót követően elmondták, általában 600 és 640 lej közötti minimálbért javasoltak, ugyanakkor azt is ajánlották a kormány képviselőinek, hogy más-más összegű legyen a legkisebb garantált fizetés az állami, illetve magánszektorban. „A tárgyaláson jelenlevő munkaadók többsége 600–640 lej közötti összeget javasolt a szakképzetlen munkások alapfizetéseként. Egyébként nem is a minimálbér volt a tárgyalások központi kérdése, hanem a szakképzettség alapján alkalmazott szorzók, amelyekről úgy gondolom, hogy nincs is miért tárgyalni, azok nem módosíthatók” – számolt be Marius Opran, UGIR-1903 ügyvezető elnöke. Hozzátette: tárgyaltak arról is, hogy a közalkalmazottakat válasszák külön a „világ többi részétől”, amikor megállapítják a minimálbért. „Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a kormány már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy más értékű minimálbért szabjanak meg a köz-, illetve magánszférában dolgozók számára. Ilyen körülmények között a központi költségvetésből fizetett alkalmazottak – akik nem a helyi adminisztrációban dolgoznak – a kormánnyal állapodnának meg a minimálbér szintjéről, a magáncégek alkalmazottai pedig a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel” – fejtette ki Opran.
Emil Boc miniszterelnök a közalkalmazotti bérek 2011-ben esedékes emelése kapcsán ugyanakkor elmondta, a kormány tervezete értelmében a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők akár a júliusi bércsökkentésnél, azaz a 25 százaléknál nagyobb béremelésben is részesülhetnének, a jobban fizetettek esetében pedig kisebb mértékben nőnének a fizetések. A közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, 2011-re vonatkozó kerettörvény tervezete – amelyet a napokban bocsátottak nyilvános vitára – 20, 16, 12, 8, 4 vagy éppen 1 százalékos béremelést helyez jövőre kilátásba a közalkalmazottak bérszintjének függvényében.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.