A forint és a lej mélyrepülésének éve

A lej árfolyama ugyanakkor júliusban enyhe emelkedésnek indult a hónap elején mért minimumhoz képest, és lassan megközelítette az év elején mért szintet. A forint ugyanakkor nem tudta követni, így a magyar fizetőeszköz az egyetlen Európában, amely az év elejétől mostanáig folyamatosan veszített értékéből a közös európai pénznemhez képest.

Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy mintegy négy százalékkal gyengült az euróhoz viszonyítva. A második legrosszabb teljesítmény a lejé. A magyar és a román fizetőeszköz ugyanakkor még egy negatív rekordot a magáénak tudhat: az euró mellett a dollárhoz képest is e két deviza veszítette a legtöbbet értékéből, 15, illetve 10 százalékkal gyengülve.

A legjobban viszont a cseh korona és a lengyel zloty szerepelt, mindkét valuta erősödött az uniós pénzhez viszonyítva, annak ellenére, hogy egyébként az euró is „megizmosodott” a világ jelentősebb fizetőeszközeihez képest. Az elemzők rámutatnak: Lengyelország azért maradt meg folyamatosan a befektetők kegyeiben, mert az országot elkerülte a térség többi államát sújtó gazdasági válság, a kelet-közép-európai régió új sztárja ugyanakkor Csehország, amely jelentős gazdasági eredményeket ért el idén.

„A lej júliusi erősödése kapcsán az elemzők megjegyzik: a román fizetőeszköz „kicombosodása” csalóka, mivel nem annyira a valós gazdasági teljesítményen alapszik, mint inkább a pénzpiacok önkorrekciós folyamatainak, amelyek révén ellensúlyozni próbálták a júniusban bekövetkezett jelentős értékvesztést” – mutatott rá Victor Safta, a kelet-közép-európai térség legnagyobb brókercégének számító X-Trade Brokers romániai fiókintézményének vezetője.

A felmérésből kiderül, hogy a cseh korona 3,55, a lengyel zloty 3,47, míg a lej 2,64 százalékos értéknövekedést ért el júliusban az euróhoz képest, így míg július elsején még 4,35 lejt kértek egy euróért, harmincadikán már csupán 4,23 lejt ért egy egységnyi közös fizetőeszköz. Mindez olyan körülmények között következett be, hogy az euró a dollárhoz képest 6,62, a jenhez 4,21, a kanadai dollárhoz, az orosz rubelhez és a svájci frankhoz képest pedig egyaránt mintegy három százalékkal erősödött.

A forint drámai esését júliusban az okozta, hogy „befagytak” a tárgyalások a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság képviselői között. A magyar fizetőeszköz ugyanakkor valamelyest mégiscsak magához tért, így július 3-án már újra az elsejeihez közeli árfolyamon lehetett euróra váltani. Az euró értéknövekedése kapcsán egyébként az elemzők rámutatnak: az uniós pénznem múlt havi jó szereplésével is csupán kis részét faragta le annak a hátránynak, amelybe a világ vezető devizáival, az amerikai dollárral és a japán jennel szemben került.