Fotó: Pinti Attila
Az európai gazdaságban a vártnál valamivel gyorsabb fellendülés várható, mivel az év első negyedévében a gazdasági tevékenység meghaladta a várakozásokat, és a javuló egészségügyi helyzetnek köszönhetően a második negyedévben felgyorsult a koronavírus-járvány megfékezésére vonatkozó korlátozások feloldása – közölte az Európai Bizottság a szerdán közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében.
2021. július 07., 15:152021. július 07., 15:15
2021. július 07., 15:592021. július 07., 15:59
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a nyári időközi gazdasági előrejelzés szerint az Európai Unió és az euróövezet gazdasága az idén 4,8 százalékkal, 2022-ben pedig 4,5 százalékkal fog bővülni.
A tavasszal közzétett előző előrejelzéshez viszonyítva az idei évre az unióban 0,6 százalékkal, az euróövezetben 0,5 százalékkal nagyobb növekedést várnak, míg 2022-re mindkét területen kis mértékben, 0,1 százalékkal javították a prognózist – közölte az uniós biztos.
Az euróövezet esetében ez egy negyedévvel előbb következik be a tavaszi előrejelzésben vártnál.
Elmondta: a növekedés várhatóan erősödni fog, mivel az év első negyedévében a gazdasági tevékenység meghaladta a várakozásokat, illetve azért, mert a koronavírus megfékezését célzó stratégia és a védőoltások beadása terén elért előrelépés az új fertőzések és kórházi kezelések számának csökkenéséhez vezetett.
Az Európai Bizottság (EB) legfrissebb becslései szerint idén 7,4 százalékkal, jövőre 4,9 százalékkal bővül a román gazdaság.
A növekedés fő mozgatórugói nagy valószínűséggel a magánfogyasztás és a beruházások lesznek, amit a gazdasági tevékenységgel párhuzamosan várhatóan átalakuló foglalkoztatás is segít majd. Az EU fő kereskedelmi partnereinek erőteljes növekedése jótékony hatással lesz az uniós áruexportra, míg a szolgáltatásexportot továbbra is visszavetik majd a nemzetközi turizmust gátló még meglévő korlátozások.
Az uniós pénzügyi eszköz által generált teljes vagyon az előrejelzés távlatában az EU 2019-es reál-GDP-jének 1,2 százaléka körül valószínűsíthető. Az idei és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzés az uniós bizottság szintén felfelé módosította.
Az emelkedő energia- és nyersanyagárak, egyes alkotórészek és nyersanyagok hiánya, valamint az erőteljes belföldi és külföldi kereslet várhatóan felfelé ható nyomást gyakorol a fogyasztói árakra még ebben az évben. 2022-ben ez a nyomás valószínűleg fokozatosan mérséklődni fog, amint a termelés útjában álló akadályok elhárulnak, és a kereslet és a kínálat közelít egymáshoz.
Az előrejelzések szerint az infláció az idén átlagosan 2,2 százalék, 2022-ben pedig 1,6 százalék lesz az unión belül. Az euróövezetben 2021-ben 1,9 százalékos, 2022-ben pedig 1,4 százalékos infláció valószínűsíthető.
és az árnyomást nagyobb mértékben hárítják át a fogyasztói árakba – közölte jelentésében az Európai Bizottság.
A nyári gazdasági előrejelzés Magyarországra vonatkozó bekezdésében azt közölte: a magyar gazdaság koronavírus-járvány utáni fellendülése a második negyedévben valamelyest megtorpant, részben az ellátási lánc autóipart érintő tartós zavarai miatt.
A prognózis szerint a fellendülés az év második felében tovább folytatódik, amit az üzleti és fogyasztói bizalom közelmúltbeli javulása eredményez. Az uniós bizottság szerint a magyar GDP az idén 6,3 százalékkal, 2022-ben 5 százalékkal nő, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb a brüsszeli testület májusi értékelésében közölt adatoknál.
A bizottsági előrejelzés az év végéig 4,4 százalékos, jövőre pedig 3,3 százalékos inflációt prognosztizál, előbbi 0,4 százalékponttal, utóbbi 0,1 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi, májusban közzétett tavaszi előrejelzésben szereplő adat.
A jelentés szerint az első negyedévében a szezonálisan kiigazított foglalkoztatás 1,1 százalékkal maradt a járvány előtti szint alatt. Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikák egyelőre nem utalnak az aggregált munkaerő-kereslet erőteljes élénkülésére. A havi adatok szintén enyhe lassulást jeleznek a magánszektorbeli bérnövekedéssel kapcsolatban az idei év első negyedévében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!