Fotó: Mediafax
A román gázhálózatot üzemeltető állami vállalat, a Transgaz közleményben cáfolta csütörtökön azokat az ellenzéki vádakat, miszerint a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázfolyosó fejlesztése Magyarország érdekeit szolgálná.
2018. március 08., 22:262018. március 08., 22:26
2018. március 08., 22:362018. március 08., 22:36
A Transgaz leszögezi: a BRUA-folyosó megvalósítása román nemzeti érdek, amely megkerülhetetlen szereplővé teszi Romániát az Európai Unió gázpiacán, a projektet az egymást váltó román kormányok mindegyike felvállalta és az Európai Unió is határozottan támogatja. A román gázszállítási rendszerüzemeltető rámutat:
A vállalat számos technikai részletet tartalmazó közleményében felidézik: a 2020-ig lezáruló első szakaszban Románia vállalta, hogy megteremti évi 1,75 milliárd köbméternyi gáz Magyarországra, illetve 1,5 milliárd köbméternyi gáz Bulgáriába szállításának műszaki feltételeit és saját területén egy új, 478 kilométer hosszú vezetéket épít a dél-romániai Podișortól a bánsági Temesrékásig.
A BRUA-folyosó új romániai vezetékét csak a projekt második, 2022-re elkészülő fázisában építenék tovább Temesrékástól az ötven kilométernyire lévő Arad megyei újpanádi gázelosztó pontig, ahonnan a magyar és román gázhálózatot összekötő vezeték indul Csanádpalotára. Ekkora tervezik azt is, hogy a jelenleg évi 1,75 milliárd köbméter kapacitású magyar–román gázvezeték kapacitását kibővítik évi 4,4 milliárd köbméterre.
Románia és Magyarország földgázszállító rendszerét még 2010-ben kötötték össze egy határkeresztező vezetékkel.
Romániában Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatása óta az ellenzéki médiumok és a jobbközép ellenzéki pártok magyarellenes előítéletekre alapozva támadják a szociálliberális kormánykoalíciót, mivel a magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentéséből szereztek tudomást róla, hogy magyar cégek nyerték meg a román–magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását, és így – értelmezésük szerint – Magyarországra fog kerülni a kitermelésre váró fekete-tengeri gáz jelentős része.
Nem támogatta a másik két román ellenzéki párt a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) ama kezdeményezését, hogy parlamenti különbizottság vizsgálja ki a fekete-tengeri gáz magyarországi exportjának tervét – tudatta vasárnap Eugen Tomac, a PMP ügyvezető elnöke.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!