Még nem sikerült a végére járni. A héten születhet döntés a szabadpiaci villanyáram-szerződések ügyében
Fotó: Gábos Albin
Csak javasolni tudják az állami hatóságok a villanyáram-szolgáltatóknak, hogy egyelőre ne emeljenek árakat azoknak a lakossági fogyasztóknak az esetében, akik még nem kötöttek új szerződést a liberalizált piacon. A vonatkozó rendeletet a héten fogadhatják el. A szakhatóság szerint a szolgáltatók hajlandónak mutatkoztak a kedvezményes ár biztosítására.
2021. január 18., 07:572021. január 18., 07:57
2021. szeptember 10., 12:122021. szeptember 10., 12:12
Bár korábban úgy tűnt, hogy január 15-ére megoldás születhet a nem megfelelően kommunikált energiapiaci liberalizáció miatt kialakult helyzetre, a bukaresti hatóságok még nem hoztak a polgárokat megnyugtató döntést a témában. Márpedig mintegy hatmillió, eddig a szabályozott energiapiacon levő háztartási fogyasztó számára érkezhet nagyobb összegű villanyszámla, ha rövidesen nem rendeződik a helyzet.
Az energiaügyi minisztérium, valamint az Országos Energiaár-szabályzó Hatóság (ANRE) próbálkoznak, hogy időt nyerjenek a fogyasztóknak anélkül, hogy a szerződéskötés eltolódása esetén magasabb díjszabásra kényszerüljenek. A megoldás azért sem egyszerű, mert úgy kell a szabályozást elfogadni, hogy tulajdonképpen már nem avatkozhatnak be a január elsejétől liberalizált, tehát nem szabályozott energiapiac árpolitikájába. A labda tehát a vállalatok térfelén pattog, a fogyasztók pedig mindössze abban reménykedhetnek, hogy szolgáltatójuk nem sózza rájuk az emelt egyetemes szolgáltatási rendszer árait attól tartva, hogy hosszú távon elveszítheti az ügyfeleit. Ugyanakkor
Az aggódó fogyasztókat próbálta nyugtatni Virgil Popescu energiaügyi miniszter, aki a hírtelevízióknak nyilatkozva azt mondta, nem sürgős az új szerződés megkötése. Azt ígérte, január 15-e után sürgősségi kormányrendelettel szabályozzák, hogy a szolgáltatók az egyetemes szolgáltatási rendszer árai helyett ajánlják fel a legkedvezőbb szabadpiaci díjszabást.
– mondta napokkal ezelőtt a miniszter.
Azonban úgy tűnik, ez a forgatókönyv mégsem egyszerűen kivitelezhető, hiszen éppen a liberalizációval megy szembe, ha bármire is kötelezik a szolgáltatókat.
„Az árliberalizációról szóló uniós irányelveknek mond ellent, ha a gazdasági minisztérium vagy az energiaár-szabályzó hatóság beleavatkozik a szolgáltatók árpolitikájába.
– jelentette ki a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke. Rámutatott: arra a következtetésre jutottak, hogy nem avatkozhatnak be a két hete teljesen liberalizált piac alakulásába.
Amint arról korábban írtunk, a hatóság már a múlt héten közvitára bocsátott egy tervezetet, ám a Versenyhivataltól és a szolgáltatóktól is több módosítási javaslatot kaptak, ezért kidolgoztak egy teljesen új változatot, amit máig lehet véleményezni, és szerdán tárgyalja a szabályozó tanács. Ez a tervezetet lehetőséget nyújt a szolgáltatóknak, hogy kitolják a határidőt új szerződések megkötésére áremelés nélkül, és azt is javasolja, hogy a szolgáltatók „bombázzák” további információkkal a fogyasztókat, amíg az új szerződést megkötik – részletezte az ANRE alelnöke. A határozattervezet ugyanakkor leszögezi, hogy minderre lehetőséget biztosítanak a szolgáltatóknak, de nem kötelezik őket.
A szolgáltatók több ízben is kiküldhetik ajánlatukat a lakossági fogyasztóknak
Fotó: Pinti Attila
A dokumentumban azt a megoldást vázolták, hogy a szolgáltató hat hónapra az egyetemes szolgáltatási rendszer árait számlázza ugyan, de kedvezménnyel, és a kedvezmény épp az egyetemes díjszabás és a legjobb szabadpiaci árajánlat közötti különbség lehet.
Ennek érdekében a szolgáltató minden hónapban a számlával kiküld egy űrlapot, amelynek a formáját is előírják a határozatban. Ebben választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztónak, hogy kiválassza azt a szabadpiaci árajánlatot, ami alapján a hat hónapra szóló kedvezményt kapja. A fogyasztó az űrlapon kiválasztja az ajánlatot, kipipálja, melyik változat felel meg neki, aláírja és visszajuttatja postán a szolgáltatónak. Ez már új szabadpiaci szerződésnek számít, és nem kell alkalmazni a továbbiakban az egyetemes szolgáltatási rendszer árait. Miután a szolgáltató megkapta az aláírt űrlapot a kiválasztott opcióval, a következő számlával kiküldi a szerződést, amivel a fogyasztónak már nem kell semmit tennie, csak neki is lesz egy példánya. Ezzel a folyamat lezárul, a fogyasztó kikerül a szabályozott díjszabáson levő ügyfelek adatbázisából, a szabadpiacon megkötött szerződés alapján kapja a szolgáltatást.
Nagy-Bege Zoltán lapunk kérdésére hangsúlyozta, továbbra is fennáll a lehetőség, hogy a lakossági fogyasztók online vagy a kapcsolattartó központokban kössenek új szerződést, ezzel a lehetőséggel próbálják egyszerűsíteni a folyamatot, csökkenteni az ügyfélfogadó irodáknál a torlódást.
A hatóság alelnöke hangsúlyozta, a szolgáltatóknak kellene a napokban nyilvánosságra hozniuk, hogy mi a szándékuk a tervezet alapján, nyújtanak vagy sem kedvezményt. Erről a hatóság egyeztetett a cégekkel, és a visszajelzésekből az körvonalazódik, hogy hajlandóak megadni a kedvezményt.
A múlt héten különben a CEZ már kiadott egy sajtónyilatkozatot, hogy kitolták a határidőt június végéig, és nem alkalmazzák az egyetemes szolgáltatási rendszer megemelt árait. „Abban bízunk a többi szolgáltató is követi a példát, a fogyasztó javára válik, ha a nagy szolgáltatók egymás között elkezdenek versengeni” – szögezte le Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!