
A kölcsönök felvételekor sosem az ügyfél jár jól, ez fokozottan igaz a rövid távú hitelek esetében – hívják fel a figyelmet a pénzpiaci szakemberek. A kis összegű hiteleket biztosító cégek között például van olyan, ahol egy 35 napra igényelt, 1000 lej értékű kölcsönre kamatostól 1420 lejt kell visszafizetni.
2014. november 03., 17:552014. november 03., 17:55
Ne dőljünk be a reklámnak
A kimondottan rövid távú hitelekre szakosodott cégek, a nem banki pénzügyi szervezetek a Román Nemzeti Bank (BNR) hatáskörébe tartoznak, vagy ennek engedélyével működnek. Ezek a szervezetek nagyon erős marketingkampánnyal hívják fel figyelmünket a szolgáltatásaikra, és pont azon a területen „jeleskednek”, amit a bank nem megvalósítani. Ilyen például a gyors eljárás.
„Nagy körültekintéssel kell ezeket az ajánlatokat fogadni, ugyanis minél nagyobb egy pénzintézet, annál biztonságosabb, és annál kevésbé van rászorulva az ügyfélre. Ha már a kölcsön mellett döntöttünk, időt és energiát kell szánni arra, hogy a megfelelő helyről igényeljük. Nem kell bedőlni azoknak a cégeknek, amelyek úgy reklámozzák magukat, hogy 48 órán belül rendelkezésünkre bocsájtják az összeget. Inkább utalják 72 órán belül, de fizessünk kevesebbet” – javasolja a szakember.
Csak ha muszáj
A kamat is önmagában nagyon megtévesztő lehet Bakos Levente szerint. „Arra kell figyelni, hogy tudjuk, a határidő lejártával mennyit kell visszafizetnünk. Nagyon sok kamatpontot lehet összegyűjteni például azzal, hogy azt ajánlják az ügyfélnek, az ingatlanfedezetre kössön biztosítást. Az esetek többségében nem akármilyen cégnél lehet ezt megkötni, hanem van egy külön partnercég. Ilyen esetben sokszor, amit nyertünk a kamaton, azt elveszítjük a biztosításon, és erre a törvények sem vonatkoznak elég alaposan” – figyelmeztet a gazdasági szakértő. Persze – teszi hozzá –, a pénzintézet köteles ezt elmondani az ügyfélnek, de mindig lehetnek még számlavezetési díjak.
A szakember ugyanakkor azt tanácsolja, hogy csak abban az esetben folyamodjunk kölcsönhöz, főleg ilyen rövid távú hitelekhez, ha azt vissza is tudjuk fizetni. „Akkor érdemes hitelt felvenni, ha nem mi fizetjük vissza, azaz befektetésre használjuk a kölcsönt. Ha veszünk például egy ingatlant, amit kiadunk üzlethelyiségnek, ebből aránylag stabil bejövetelt kapunk. Természetesen a fiatal családoknak, akiknek nincs hol lakniuk, nem mondhatjuk, hogy ne vegyenek fel lakáskölcsönt, de az felelőtlenség, hogy valaki azért igényeljen hitelt, hogy elmenjen kirándulni, vagy hogy ajándékokat vásároljon karácsonyra” – mondja Bakos Levente.
Törlesszünk időben
„Óvakodjunk attól, hogy nem fizetünk, hiszen a késedelmi kamattal rosszabbul járunk” – hangsúlyozza a szakember, aki szerint az sem ajánlatos, hogy újabb kölcsönt vegyünk fel a törlesztésre. De ha mégis ehhez folyamodnánk, ne forduljunk alsóbb rendű intézményekhez. Tehát, ha banknak tartozunk, akkor ne vegyünk fel kölcsönt nem banki intézménytől, mert még rosszabb feltételekbe sodorjuk magunkat. Ezt hitelspirálnak nevezik, ami a biztos út a vagyonunk elvesztéséhez.
„Amit még fontos megjegyeznem, hogy nem érdemes perbe szállni a rövid távú hitelt szolgáltató cégekkel, bankokkal pedig főleg nem. A kisebb cégeknél minden le van írva a kisbetűs részben, ők ezért nem támadhatók, a bankoknak viszont a legjobb ügyvédek állítják össze a szerződéseket, s ha valaki talál olyant, ami ellenük szól, azonnal belefoglalják a következő szerződésbe, hogy támadhatatlanok legyenek” – jelentette ki a gazdasági szakértő.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!