
Az Arad–Nagylak autópálya-szakasz a rossz kormányzás bizonyítéka, hiszen már idén áprilisban át kellett volna adni, ám a munkálatok még 2012 novemberében leálltak – jelentette ki szerdán Traian Băsescu államfő, aki a leállt építkezés helyszínén, helikopterből szemlélte meg, milyen stádiumban vannak a munkálatok.
2013. augusztus 07., 14:482013. augusztus 07., 14:48
2013. augusztus 07., 15:002013. augusztus 07., 15:00
„Miután láttam a helikopterből az autópálya építőtelepét, amelyet még 2013 áprilisában be kellett volna fejezni, nem tudok mást mondani, mint hogy ez a rossz kormányzás bizonyítéka. Nem értem, miért nem sikerült még új kivitelezőt találni a Pécska–Nagylak-szakasz megépítésére, ahol a munkálatok még 2012 novemberében álltak le\" – mutatott rá az államfő. „Ezt a minősítés minden további nélkül megáll. Még csak a jelentősebb költségvetési erőfeszítés kérdése sem merül föl, hiszen európai pénzekről van szó\" – tette hozzá, rámutatva: a Nagylak–Pécska és a Pécska–Arad autópálya-szakaszok szerinte „a tehetetlenség megnyilvánulásai,\" mivel a szóban forgó szakaszon jelenleg semmi sem történik.
A Pécska–Arad szakasz kapcsán, amelyen a munkálatok idén júliusban álltak le az építő cég csődje miatt, Băsescu megjegyezte: a csődnek még nem kell automatikusan a munkálatok leállítását is jelentenie. „Ha a bankok nem adnak finanszírozást, akkor finanszíroz a kormány, mivel az Uniótól kapja a pénzt\" – mutatott rá Băsescu. „Megengedhetetlen módon tűzik ki a prioritásokat. Elfelejtjük, hogy az építők nyáron dolgoznak, és egyéb ostobaságokkal foglalkozunk, másrészt viszont növeljük az adófizetők terheit, miközben itt eurómillárdok vannak eltemetve, amelyeket nem használnak fel\" – folytatta a kormánybírálatot az államfő.
Băsescu kifejtette: azért utazott a sztrádaépítés helyszínére, hogy „megkongassa a vészharangot\", a rossz kormánydöntések miatt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy mintegy 200 millió euróval csökkentették a közlekedési minisztérium költségvetését.
Az államfő emlékeztetett: az Arad–Pécska szakasz 80 százalékban elkészült, a Pécska–Nagylak szakaszon pedig már vannak olyan szakaszok, ahol kiöntötték az aszfaltréteget. Emellett Nagylak térségében tervezési problémák is fölmerültek, mivel mintegy 8000 hektárnyi termőföldhöz nem biztosított a hozzáférés. „Ez a tehetetlenségünk jelképe, épp azon a helyen, ahol Románia bejárata található. A román kormány azt mondja, nem képes ennél többre. ismét megkongatom a vészharangot: a kormánynak föl kell ébrednie!\" – hangoztatta Băsescu. Arra a felvetésre, hogy politikai szabotázst sejt-e a háttérben, az államfő kifejtette: nem szabotázsról, hanem rossz kormányzásról és a prioritások rangsorolására való képtelenségről van szó.
Az államfő bírálataira Dan Şova nagyberuházásokért felelős miniszter felelt, aki megpróbálta elődjére hárítani a felelősséget, mondván: Anca Boagiu, a közlekedési tárcát a jelenleg ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben irányító miniszter „rossz kormányzása\" a felelős a sztrádaszakasz helyzetéért. Az egyik szakasz kapcsán megjegyezte: Boagiu írta alá a szerződést annak a Nelu Iordachenak a cégével, amellyel az elkövetett rendellenességek miatt fel kellett bontani a szerződést, és amely miatt az Európai Bizottság egy évre felfüggesztette a közlekedési ágazati operatív program keretében Romániának járó támogatást. A másik szakasz kapcsán megjegyezte: az Alpine Bau nem Romániában, hanem Ausztriában jelentett csődöt, így a román kormány nem tehetett semmit azon túlmenően, hogy új pályázatot ír ki a még hátralevő rész megépítésére. Kifejtette, a két tendert már kiírták, a győzteseket pedig év végén hirdetik ki.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!