
Az Arad–Nagylak autópálya-szakasz a rossz kormányzás bizonyítéka, hiszen már idén áprilisban át kellett volna adni, ám a munkálatok még 2012 novemberében leálltak – jelentette ki szerdán Traian Băsescu államfő, aki a leállt építkezés helyszínén, helikopterből szemlélte meg, milyen stádiumban vannak a munkálatok.
2013. augusztus 07., 14:482013. augusztus 07., 14:48
2013. augusztus 07., 15:002013. augusztus 07., 15:00
„Miután láttam a helikopterből az autópálya építőtelepét, amelyet még 2013 áprilisában be kellett volna fejezni, nem tudok mást mondani, mint hogy ez a rossz kormányzás bizonyítéka. Nem értem, miért nem sikerült még új kivitelezőt találni a Pécska–Nagylak-szakasz megépítésére, ahol a munkálatok még 2012 novemberében álltak le\" – mutatott rá az államfő. „Ezt a minősítés minden további nélkül megáll. Még csak a jelentősebb költségvetési erőfeszítés kérdése sem merül föl, hiszen európai pénzekről van szó\" – tette hozzá, rámutatva: a Nagylak–Pécska és a Pécska–Arad autópálya-szakaszok szerinte „a tehetetlenség megnyilvánulásai,\" mivel a szóban forgó szakaszon jelenleg semmi sem történik.
A Pécska–Arad szakasz kapcsán, amelyen a munkálatok idén júliusban álltak le az építő cég csődje miatt, Băsescu megjegyezte: a csődnek még nem kell automatikusan a munkálatok leállítását is jelentenie. „Ha a bankok nem adnak finanszírozást, akkor finanszíroz a kormány, mivel az Uniótól kapja a pénzt\" – mutatott rá Băsescu. „Megengedhetetlen módon tűzik ki a prioritásokat. Elfelejtjük, hogy az építők nyáron dolgoznak, és egyéb ostobaságokkal foglalkozunk, másrészt viszont növeljük az adófizetők terheit, miközben itt eurómillárdok vannak eltemetve, amelyeket nem használnak fel\" – folytatta a kormánybírálatot az államfő.
Băsescu kifejtette: azért utazott a sztrádaépítés helyszínére, hogy „megkongassa a vészharangot\", a rossz kormánydöntések miatt, és megengedhetetlennek nevezte, hogy mintegy 200 millió euróval csökkentették a közlekedési minisztérium költségvetését.
Az államfő emlékeztetett: az Arad–Pécska szakasz 80 százalékban elkészült, a Pécska–Nagylak szakaszon pedig már vannak olyan szakaszok, ahol kiöntötték az aszfaltréteget. Emellett Nagylak térségében tervezési problémák is fölmerültek, mivel mintegy 8000 hektárnyi termőföldhöz nem biztosított a hozzáférés. „Ez a tehetetlenségünk jelképe, épp azon a helyen, ahol Románia bejárata található. A román kormány azt mondja, nem képes ennél többre. ismét megkongatom a vészharangot: a kormánynak föl kell ébrednie!\" – hangoztatta Băsescu. Arra a felvetésre, hogy politikai szabotázst sejt-e a háttérben, az államfő kifejtette: nem szabotázsról, hanem rossz kormányzásról és a prioritások rangsorolására való képtelenségről van szó.
Az államfő bírálataira Dan Şova nagyberuházásokért felelős miniszter felelt, aki megpróbálta elődjére hárítani a felelősséget, mondván: Anca Boagiu, a közlekedési tárcát a jelenleg ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) színeiben irányító miniszter „rossz kormányzása\" a felelős a sztrádaszakasz helyzetéért. Az egyik szakasz kapcsán megjegyezte: Boagiu írta alá a szerződést annak a Nelu Iordachenak a cégével, amellyel az elkövetett rendellenességek miatt fel kellett bontani a szerződést, és amely miatt az Európai Bizottság egy évre felfüggesztette a közlekedési ágazati operatív program keretében Romániának járó támogatást. A másik szakasz kapcsán megjegyezte: az Alpine Bau nem Romániában, hanem Ausztriában jelentett csődöt, így a román kormány nem tehetett semmit azon túlmenően, hogy új pályázatot ír ki a még hátralevő rész megépítésére. Kifejtette, a két tendert már kiírták, a győzteseket pedig év végén hirdetik ki.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!