
Az immár kazahsztáni tulajdonban lévő Rompetrol kőolajipari csoporthoz tartozó Oilfield Exploration Business Solutions cég a román állam legnagyobb adósa: a felhalmozott tartozás közel egymilliárd lej. A nagyadósok között ugyanakkor számos állami vállalat is szerepel, amelyek többsége az energetikai ágazatban tevékenykedik.
2015. augusztus 12., 17:102015. augusztus 12., 17:10
Az Oilfield Exploration Business Solutions adóssága évtizedek alatt gyűlt fel – ez a hazai igazságszolgáltatás egyik legbonyolultabb ügye, amely a tavaly elhunyt Dinu Patriciu üzletembert is érintette. Az államnak tulajdonképpen a még a kommunizmus alatt a Líbiában zajló kőolajipari kitermelésekbe beruházott összeget kellene visszaszereznie.
A kilencvenes években a Rompetrolt Dinu Patriciu vásárolta fel, majd évekkel később kazahsztáni beruházóknak adta el, amelyek nem sietnek leróni az adósságot. A csoport illetékesei a Digi 24 hírtelevíziónak megerősítették, hogy valóban régi tartozásról van szó, amely miatt évek óta pereskednek a román állammal. Hozzátették: a Rompetrol minden évben jelentős összeget fizet be az államkasszába.
Állami vállalatok a nagyadósok között
A legnagyobb összeggel tartozó tíz vállalat közül öt a román állam tulajdonában van: a lista második helyén a bukaresti elektromosenergia-termelő található, amelynek 860 millió lejt kellene visszafizetnie. Közel 240 millió lejjel tartozik a bukaresti közszállítási vállalat, míg a konstancai villamosenergia-előállító társaságtól 200 millió lejt kellene behajtani. Az állami vállalatok sorában a negyedik helyen a Hunyad megyei Energetikai Komplexum áll 176 millió lejes hátralékkal, míg a Román Postának 140 millió lejt kellene kipengetnie.
A posta egyébként nemrég arról számolt be, hogy az állam fele felhalmozott tartozásuk 45 százalékát sikerült már törleszteniük. A kézbesítő társaság ugyanakkor emlékeztetett: öt évig tartó folyamatos veszteségesség után tavaly végre nyereséges volt a posta, 2014-ben ráadásul 390 millió lejt fizettek be az állami költségvetésbe. Az idei év első négy hónapjában a vállalat nettó profitja 18,7 millió lej volt, jövedelme pedig 3,1 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest. A Romás Posta részvényeinek 75 százaléka a távközlési minisztérium tulajdonában van, a többi pedig a Proprietatea pénzalaphoz tartozik. A társaság ugyan állami kézben van, de bevételt kizárólag a megkötött szerződések nyomán szerez, így gyakorlatilag önfenntartó.
Jelentős összeggel tartoznak az államnak magáncégek is: a Buzău megyei Oana Management tanácsadó cégnek 400 millió lejt kellene visszafizetnie. A cég ellen az adóhatóság már kezdeményezte a csődeljárást.
Jelentős elmaradás a társadalombiztosítás terén
A hátralékok nagy részét a ki nem fizetett társadalombiztosítási (tb) hozzájárulás teszi ki. A Hunyad megyei Energetikai Komplexum tartozása e téren eléri a 38 millió lejt. A második helyen a repülőgép-alkatrészek gyártásával, illetve javításával foglalkozó Romaero cég áll, amelynek többségi részvényese a gazdasági minisztérium. A vállalatnak 30 millió lejnyi hozzájárulást kellene lerónia. A Román Posta elmaradása 21 millió lej, a társaság vezetőinek elmondása szerint ugyanakkor folyamatban van a tb kifizetése.
Radu Muşetescu gazdasági szakértő úgy véli: az elmúlt évtizedek során az állami vállalatok a hatóságok részéről érkező különleges bánásmódhoz szoktak hozzá. „Ilyen esetben a vezetőséggel van baj, amely úgy véli: az adók és illetékek kifizetésének elmulasztásával élhet túl a cég” – magyarázta. A társadalombiztosítási hozzájárulás kapcsán a jelenleg börtönben lévő Ioan Niculae üzletember műtrágyagyártó cége is bajban van: a vállalkozásnak 11,2 millió lejt kellene befizetnie az államkasszába. A lista ötödik helyén a szeszesitalokat gyártó és forgalmazó Alexandrion csoport áll, amelynek adóssága nyolcmillió lej.
Mihaela Tănase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek hanyagsága miatt az alkalmazottak is hátrányosan érintettek, ugyanis három hónapos adósság esetén a munkavállaló elveszíti biztosítását. Az említett öt vállalat összesen 108 millió lejnyi társadalombiztosítási hozzájárulással tartozik az államnak – ebből az összegből tízezer páciens háromhavi kórházi ellátását lehetne fedezni, illetve a rákos betegek egyheti kezelését lehetne biztosítani.
A Kaufland alkalmazta a legtöbb új munkavállalót
Az Economica.net gazdasági hírportál eközben arról a munkaügyi felügyelőség adatai alapján arról közölt összeállítást, hogy melyek az ország legnagyobb munkáltatói. Mint kiderült: a 100 százalékig romániai befektetők tulajdonában lévő cégek közül az RCS&RDS távközlési vállalkozás és az építőanyagokat, bútorokat, lakberendezési termékeket forgalmazó Dedeman biztosított a legtöbb embernek munkát 2014-ben. Kiderült ugyanakkor, hogy a Kaufland, a Mega Image és a Profi alkalmazta a legtöbb új munkavállalót 2014-ben.
Az élelmiszerkereskedelmi piacot vezető Kaufland 2015. január elsején 3200-al több személyt foglalkoztatott, mint egy évvel korábban a Romániában üzemeltetett száz boltjában. Az inkább az ország déli részében tevékenykedő Mega Image egy év alatt 1500-al növelte a beosztottak számát – az áruházlánc egyébként a legnagyobb hazai élelmiszerhálózat, országos szinten ugyanis 427 üzletet működtet. Az összeállítás szerint a Profi 2014 eleje óta 1200 új munkavállalót alkalmazott. A lengyel tulajdonban lévő Profi egyébként nemrég az első olyan üzletlánc lett, amely az ország mindegyik megyéjében működtet boltot.
Ugyancsak 1200 fővel növelte alkalmazottai számát az RCS&RDS, míg a Dedemannál egy év alatt 849 személy állhatott munkába. Ezek mellett a Carrefour, a BRD és a Dacia-gyár is az ország legnagyobb munkaadói közé tartozik.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!