Az immár kazahsztáni tulajdonban lévő Rompetrol kőolajipari csoporthoz tartozó Oilfield Exploration Business Solutions cég a román állam legnagyobb adósa: a felhalmozott tartozás közel egymilliárd lej. A nagyadósok között ugyanakkor számos állami vállalat is szerepel, amelyek többsége az energetikai ágazatban tevékenykedik.
2015. augusztus 12., 17:102015. augusztus 12., 17:10
Az Oilfield Exploration Business Solutions adóssága évtizedek alatt gyűlt fel – ez a hazai igazságszolgáltatás egyik legbonyolultabb ügye, amely a tavaly elhunyt Dinu Patriciu üzletembert is érintette. Az államnak tulajdonképpen a még a kommunizmus alatt a Líbiában zajló kőolajipari kitermelésekbe beruházott összeget kellene visszaszereznie.
A kilencvenes években a Rompetrolt Dinu Patriciu vásárolta fel, majd évekkel később kazahsztáni beruházóknak adta el, amelyek nem sietnek leróni az adósságot. A csoport illetékesei a Digi 24 hírtelevíziónak megerősítették, hogy valóban régi tartozásról van szó, amely miatt évek óta pereskednek a román állammal. Hozzátették: a Rompetrol minden évben jelentős összeget fizet be az államkasszába.
Állami vállalatok a nagyadósok között
A legnagyobb összeggel tartozó tíz vállalat közül öt a román állam tulajdonában van: a lista második helyén a bukaresti elektromosenergia-termelő található, amelynek 860 millió lejt kellene visszafizetnie. Közel 240 millió lejjel tartozik a bukaresti közszállítási vállalat, míg a konstancai villamosenergia-előállító társaságtól 200 millió lejt kellene behajtani. Az állami vállalatok sorában a negyedik helyen a Hunyad megyei Energetikai Komplexum áll 176 millió lejes hátralékkal, míg a Román Postának 140 millió lejt kellene kipengetnie.
A posta egyébként nemrég arról számolt be, hogy az állam fele felhalmozott tartozásuk 45 százalékát sikerült már törleszteniük. A kézbesítő társaság ugyanakkor emlékeztetett: öt évig tartó folyamatos veszteségesség után tavaly végre nyereséges volt a posta, 2014-ben ráadásul 390 millió lejt fizettek be az állami költségvetésbe. Az idei év első négy hónapjában a vállalat nettó profitja 18,7 millió lej volt, jövedelme pedig 3,1 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest. A Romás Posta részvényeinek 75 százaléka a távközlési minisztérium tulajdonában van, a többi pedig a Proprietatea pénzalaphoz tartozik. A társaság ugyan állami kézben van, de bevételt kizárólag a megkötött szerződések nyomán szerez, így gyakorlatilag önfenntartó.
Jelentős összeggel tartoznak az államnak magáncégek is: a Buzău megyei Oana Management tanácsadó cégnek 400 millió lejt kellene visszafizetnie. A cég ellen az adóhatóság már kezdeményezte a csődeljárást.
Jelentős elmaradás a társadalombiztosítás terén
A hátralékok nagy részét a ki nem fizetett társadalombiztosítási (tb) hozzájárulás teszi ki. A Hunyad megyei Energetikai Komplexum tartozása e téren eléri a 38 millió lejt. A második helyen a repülőgép-alkatrészek gyártásával, illetve javításával foglalkozó Romaero cég áll, amelynek többségi részvényese a gazdasági minisztérium. A vállalatnak 30 millió lejnyi hozzájárulást kellene lerónia. A Román Posta elmaradása 21 millió lej, a társaság vezetőinek elmondása szerint ugyanakkor folyamatban van a tb kifizetése.
Radu Muşetescu gazdasági szakértő úgy véli: az elmúlt évtizedek során az állami vállalatok a hatóságok részéről érkező különleges bánásmódhoz szoktak hozzá. „Ilyen esetben a vezetőséggel van baj, amely úgy véli: az adók és illetékek kifizetésének elmulasztásával élhet túl a cég” – magyarázta. A társadalombiztosítási hozzájárulás kapcsán a jelenleg börtönben lévő Ioan Niculae üzletember műtrágyagyártó cége is bajban van: a vállalkozásnak 11,2 millió lejt kellene befizetnie az államkasszába. A lista ötödik helyén a szeszesitalokat gyártó és forgalmazó Alexandrion csoport áll, amelynek adóssága nyolcmillió lej.
Mihaela Tănase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek hanyagsága miatt az alkalmazottak is hátrányosan érintettek, ugyanis három hónapos adósság esetén a munkavállaló elveszíti biztosítását. Az említett öt vállalat összesen 108 millió lejnyi társadalombiztosítási hozzájárulással tartozik az államnak – ebből az összegből tízezer páciens háromhavi kórházi ellátását lehetne fedezni, illetve a rákos betegek egyheti kezelését lehetne biztosítani.
A Kaufland alkalmazta a legtöbb új munkavállalót
Az Economica.net gazdasági hírportál eközben arról a munkaügyi felügyelőség adatai alapján arról közölt összeállítást, hogy melyek az ország legnagyobb munkáltatói. Mint kiderült: a 100 százalékig romániai befektetők tulajdonában lévő cégek közül az RCS&RDS távközlési vállalkozás és az építőanyagokat, bútorokat, lakberendezési termékeket forgalmazó Dedeman biztosított a legtöbb embernek munkát 2014-ben. Kiderült ugyanakkor, hogy a Kaufland, a Mega Image és a Profi alkalmazta a legtöbb új munkavállalót 2014-ben.
Az élelmiszerkereskedelmi piacot vezető Kaufland 2015. január elsején 3200-al több személyt foglalkoztatott, mint egy évvel korábban a Romániában üzemeltetett száz boltjában. Az inkább az ország déli részében tevékenykedő Mega Image egy év alatt 1500-al növelte a beosztottak számát – az áruházlánc egyébként a legnagyobb hazai élelmiszerhálózat, országos szinten ugyanis 427 üzletet működtet. Az összeállítás szerint a Profi 2014 eleje óta 1200 új munkavállalót alkalmazott. A lengyel tulajdonban lévő Profi egyébként nemrég az első olyan üzletlánc lett, amely az ország mindegyik megyéjében működtet boltot.
Ugyancsak 1200 fővel növelte alkalmazottai számát az RCS&RDS, míg a Dedemannál egy év alatt 849 személy állhatott munkába. Ezek mellett a Carrefour, a BRD és a Dacia-gyár is az ország legnagyobb munkaadói közé tartozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!