
Az immár kazahsztáni tulajdonban lévő Rompetrol kőolajipari csoporthoz tartozó Oilfield Exploration Business Solutions cég a román állam legnagyobb adósa: a felhalmozott tartozás közel egymilliárd lej. A nagyadósok között ugyanakkor számos állami vállalat is szerepel, amelyek többsége az energetikai ágazatban tevékenykedik.
2015. augusztus 12., 17:102015. augusztus 12., 17:10
Az Oilfield Exploration Business Solutions adóssága évtizedek alatt gyűlt fel – ez a hazai igazságszolgáltatás egyik legbonyolultabb ügye, amely a tavaly elhunyt Dinu Patriciu üzletembert is érintette. Az államnak tulajdonképpen a még a kommunizmus alatt a Líbiában zajló kőolajipari kitermelésekbe beruházott összeget kellene visszaszereznie.
A kilencvenes években a Rompetrolt Dinu Patriciu vásárolta fel, majd évekkel később kazahsztáni beruházóknak adta el, amelyek nem sietnek leróni az adósságot. A csoport illetékesei a Digi 24 hírtelevíziónak megerősítették, hogy valóban régi tartozásról van szó, amely miatt évek óta pereskednek a román állammal. Hozzátették: a Rompetrol minden évben jelentős összeget fizet be az államkasszába.
Állami vállalatok a nagyadósok között
A legnagyobb összeggel tartozó tíz vállalat közül öt a román állam tulajdonában van: a lista második helyén a bukaresti elektromosenergia-termelő található, amelynek 860 millió lejt kellene visszafizetnie. Közel 240 millió lejjel tartozik a bukaresti közszállítási vállalat, míg a konstancai villamosenergia-előállító társaságtól 200 millió lejt kellene behajtani. Az állami vállalatok sorában a negyedik helyen a Hunyad megyei Energetikai Komplexum áll 176 millió lejes hátralékkal, míg a Román Postának 140 millió lejt kellene kipengetnie.
A posta egyébként nemrég arról számolt be, hogy az állam fele felhalmozott tartozásuk 45 százalékát sikerült már törleszteniük. A kézbesítő társaság ugyanakkor emlékeztetett: öt évig tartó folyamatos veszteségesség után tavaly végre nyereséges volt a posta, 2014-ben ráadásul 390 millió lejt fizettek be az állami költségvetésbe. Az idei év első négy hónapjában a vállalat nettó profitja 18,7 millió lej volt, jövedelme pedig 3,1 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest. A Romás Posta részvényeinek 75 százaléka a távközlési minisztérium tulajdonában van, a többi pedig a Proprietatea pénzalaphoz tartozik. A társaság ugyan állami kézben van, de bevételt kizárólag a megkötött szerződések nyomán szerez, így gyakorlatilag önfenntartó.
Jelentős összeggel tartoznak az államnak magáncégek is: a Buzău megyei Oana Management tanácsadó cégnek 400 millió lejt kellene visszafizetnie. A cég ellen az adóhatóság már kezdeményezte a csődeljárást.
Jelentős elmaradás a társadalombiztosítás terén
A hátralékok nagy részét a ki nem fizetett társadalombiztosítási (tb) hozzájárulás teszi ki. A Hunyad megyei Energetikai Komplexum tartozása e téren eléri a 38 millió lejt. A második helyen a repülőgép-alkatrészek gyártásával, illetve javításával foglalkozó Romaero cég áll, amelynek többségi részvényese a gazdasági minisztérium. A vállalatnak 30 millió lejnyi hozzájárulást kellene lerónia. A Román Posta elmaradása 21 millió lej, a társaság vezetőinek elmondása szerint ugyanakkor folyamatban van a tb kifizetése.
Radu Muşetescu gazdasági szakértő úgy véli: az elmúlt évtizedek során az állami vállalatok a hatóságok részéről érkező különleges bánásmódhoz szoktak hozzá. „Ilyen esetben a vezetőséggel van baj, amely úgy véli: az adók és illetékek kifizetésének elmulasztásával élhet túl a cég” – magyarázta. A társadalombiztosítási hozzájárulás kapcsán a jelenleg börtönben lévő Ioan Niculae üzletember műtrágyagyártó cége is bajban van: a vállalkozásnak 11,2 millió lejt kellene befizetnie az államkasszába. A lista ötödik helyén a szeszesitalokat gyártó és forgalmazó Alexandrion csoport áll, amelynek adóssága nyolcmillió lej.
Mihaela Tănase, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégek hanyagsága miatt az alkalmazottak is hátrányosan érintettek, ugyanis három hónapos adósság esetén a munkavállaló elveszíti biztosítását. Az említett öt vállalat összesen 108 millió lejnyi társadalombiztosítási hozzájárulással tartozik az államnak – ebből az összegből tízezer páciens háromhavi kórházi ellátását lehetne fedezni, illetve a rákos betegek egyheti kezelését lehetne biztosítani.
A Kaufland alkalmazta a legtöbb új munkavállalót
Az Economica.net gazdasági hírportál eközben arról a munkaügyi felügyelőség adatai alapján arról közölt összeállítást, hogy melyek az ország legnagyobb munkáltatói. Mint kiderült: a 100 százalékig romániai befektetők tulajdonában lévő cégek közül az RCS&RDS távközlési vállalkozás és az építőanyagokat, bútorokat, lakberendezési termékeket forgalmazó Dedeman biztosított a legtöbb embernek munkát 2014-ben. Kiderült ugyanakkor, hogy a Kaufland, a Mega Image és a Profi alkalmazta a legtöbb új munkavállalót 2014-ben.
Az élelmiszerkereskedelmi piacot vezető Kaufland 2015. január elsején 3200-al több személyt foglalkoztatott, mint egy évvel korábban a Romániában üzemeltetett száz boltjában. Az inkább az ország déli részében tevékenykedő Mega Image egy év alatt 1500-al növelte a beosztottak számát – az áruházlánc egyébként a legnagyobb hazai élelmiszerhálózat, országos szinten ugyanis 427 üzletet működtet. Az összeállítás szerint a Profi 2014 eleje óta 1200 új munkavállalót alkalmazott. A lengyel tulajdonban lévő Profi egyébként nemrég az első olyan üzletlánc lett, amely az ország mindegyik megyéjében működtet boltot.
Ugyancsak 1200 fővel növelte alkalmazottai számát az RCS&RDS, míg a Dedemannál egy év alatt 849 személy állhatott munkába. Ezek mellett a Carrefour, a BRD és a Dacia-gyár is az ország legnagyobb munkaadói közé tartozik.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!