
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az Európai Unió városi lakosságának több mint 10 százaléka élt 2021-ben olyan háztartásban, amelyet túlterheltek a lakhatási költségek, míg a vidéken élők körében ez az arány 6,2 százalék volt – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
2023. február 02., 15:372023. február 02., 15:37
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint lakásköltség-túlterheltségi ráta Görögország városaiban volt a legmagasabb, 32,4 százalék. Dániában 21,9, Hollandiában 15,3 százalékos volt a mutató. A legalacsonyabb a ráta Litvániában (1,6 százalék), Máltán (2,9) és Magyarországon (3,1) volt.
A vidéki településeket vizsgálva Görögországban (22 százalék), Bulgáriában (13,3) és Romániában (10,8) volt a legmagasabb a lakásköltség-túlterheltségi ráta, míg Cipruson (1,3), Írországban (1,6) és Magyarországon (2,2) volt a legalacsonyabb.
2021-ben Bulgária, Románia, Horvátország, Litvánia és Lettország kivételével valamennyi tagországban magasabbak volt a lakhatási költségek terhei a városokban, mint a vidéki településeken.
Az Eurostat közelmúltban közzétett adatai szerint a lakhatási költségek 2021-ben a háztartások kiadásainak negyedét tették ki az EU-ban. A lakásköltség-túlterheltségi ráta a háztartásban élő lakosság százalékos aránya, ahol a teljes lakhatási költség (a lakhatási támogatás nélkül) meghaladja a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének (lakástámogatások nélkül számított) 40 százalékát.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!