Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
Tízből három román állampolgár (28 százalék) továbbra is a legszívesebben a párna alatt tartja megtakarításait – derül ki a Reveal Marketing Research kedden közzétett felméréséből.
2022. június 07., 11:542022. június 07., 11:54
A közvélemény-kutatás szerint háromból ketten alig tudnak pénzt félretenni, és ha sikerül is, inkább otthon tartják megtakarításaikat. A megkérdezettek egyharmada mondta azt, hogy nem tud pénzt félretenni, ez jobbára a 45 és 55 év közötti korosztályra, illetve a kisjövedelműekre (38 százalék) érvényes.
Ez a szemlélet a közepes jövedelműek körében elterjedtebb (36 százalék). A felmérés szerint 2022-ben a 18 és 24 év közötti fiatalok fiatalok felelősségteljesebben kezelik a pénzügyeiket, és ebben a korosztályban a legmagasabb azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a jövőben többet fognak megtakarítani (14 százalék).
Ha lehetőségük lenne pénzt félretenni, a románok fele a bankok által kínált megoldásokat (lekötött betét vagy takarékszámla) választaná. A 18-35 évesek és az 55 év felettiek esetében lényegesen magasabb azok aránya, akik ezt a megtakarítási stratégiát részesítenék előnyben, 54, illetve 59 százalék. Míg az 55 éven felüliek esetében a tavalyihoz hasonló azoknak az aránya, akik bankban helyeznék el félretett pénzüket, a 35 éven aluli fiatalok esetében a korábbi 33 százalékról 54 százalékra nőtt ez az arány.
Ez a fajta pénzügyi magatartás lényegesen elterjedtebb a magas jövedelműek körében, 25 százalékuk azt mondta, hogy inkább befektetné megtakarításait. Azoknak az aránya, akik azt vallották, hogy a jövőben kevesebb készpénzt fognak használni, a 45 év felettiek (55 százalék), a közepes jövedelműek (57 százalék) és a magas jövedelműek (66 százalék) körében magasabb.
A Reveal Marketing Research online felmérése április 20-a és 26-a között készült 1005 felnőtt korú, internetező városi lakos megkérdezésével – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!