A munka megadóztatása nem lehet a lakosság számára előnyös megoldás, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem ért egyet az adótörvénykönyvnek a kormány által tervezett módosításával – derül ki a Mátis Jenő és Zatykó Gyula országos alelnök által aláírt hétfői közleményből.
2015. március 23., 17:332015. március 23., 17:33
Emlékeztetnek, hogy a tervezet – amennyiben elfogadja a parlament – a kis- és közepes vállalkozásokat (KKV-kat) 1-3 százalék közti forgalmi adóval (bizonyos esetekben 6000 lejes pluszadóval súlyosbítva) sújtja az alkalmazottak számának függvényében, akár termel nyereséget, akár nem.
„Mivel a KKV-k 47 százaléka veszteséges volt a 2013-as évben, félő, hogy ez a módszertan a végét jelentheti nagyon sok kis- és közepes vállalatnak. Az érintett cégek többségének nem lesz miből kifizetniük a kirótt adót” – kongatják meg a vészharangot a néppárti politikusok, akik azt javasolják, hogy a KKV-k választhassák meg, melyik módszertan szerint szeretnének adózni. Hozzáteszik: nem tartják elfogadhatónak az ingatlanadók „burkolt” megemelését sem. Mint ismeretes, a kormány a helyi önkormányzatok belátásra bízta az adóemelést.
Aggasztó Zatykó és Mátis szerint az a tény is, hogy nincs semmiféle tárgyalás a kis cégek képviselete és a kormány között. „Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy míg a lakosságot újabb adóterhek fogják nyomasztani, Romániának egymilliárd eurót kell befizetnie az Európai Unió kasszájába, mert a 2007–2014-es költségvetési ciklusban nem megfelelően zajlottak le az uniós pénzből megvalósuló beruházások esetében kiírt közbeszerzési eljárások” – róják fel a továbbiakban a politikusok.
Hozzáfűzik, hogy „ha az utóbbi időben napvilágot látott több százmillió eurós károkat okozó korrupciós ügyeket is ide számoljuk, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a politikai nomenklatúra, illetve az illetékesek hozzá nem értése által okozott kárt a lakosság megsarcolásával igyekszik pótolni a román kormány”. A legfrissebb bejelentések szerint a Ponta-kormány szerdán fogadja el a jogszabálycsomag tervezetét, amelyet még aznap beterjesztenek a parlament elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!