2011. november 03., 09:422011. november 03., 09:42
Mint részletezte, a törvény szerint a munkavállalót is terheli felelőség, amiért beleegyezett, hogy az előírások megkerülésével, feketén foglalkoztassák. Ennek ellenére Kovászna megyében amennyire lehet, kímélik az alkalmazottakat, hiszen a magas munkanélküliség szinte rákényszeríti őket, hogy elfogadják a munkaadók feltételeit, még akkor is, ha ezzel törvénytelenséget követnek el.
A szakember közlése szerint egyébként Kovászna megyében viszszaszorulni látszik a feketemunka, az elmúlt három hónapban mindössze 12 személyt értek tetten, hogy hivatalos szerződés nélkül dolgozott. Ezekért a törvénytelenségekért összesen 120 ezer lej bírságot róttak ki a munkaadókra, és mindössze egy alkalmazottat bírságoltak meg 500 lejre, amiért vállalta a feketemunkát. A munkaügyi felügyelők az elmúlt három hónapban 189 ellenőrzést hajtottak végre, 331 bírságot róttak ki, összesen 135 ezer lej értékben. A büntetések nagy részét azonban nem tudták behajtani, mert a vállalkozók éltek a jogukkal, és a bíróságon fellebbeztek.
Silviu Crăciun felügyelő eközben a tegnapi sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az alkalmazott felelősségre vonható a feketemunkáért, a legújabb rendelkezések értelmében a munkabalesetek miatt nem okolható, és nem is büntethető. A munkabalesetekért kizárólag az alkalmazót terheli a felelősség, még akkor is, ha a munkavállaló hibázott, figyelmen kívül hagyta az előírásokat, vagy nem használta a rendelkezésére bocsátott védőfelszereléseket.
A felügyelő elmondta, idén 12 munkabaleset történt Kovászna megyében, hárman veszítették életüket. A legtöbb baleset a fakitermelésben van, és ez az ágazat, ahol a munkavezetők a legkevésbé tudják követni az alkalmazottakat. Egy munkavezetőnek négy-öt munkapontja is van, nem tudja folyamatosan figyelni a favágókat, hogy viseljék a védőruhát, tartsák be a munkavédelmi előírásokat.
A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy rengeteg gondjuk van a napszámosokkal, mert a leadott regiszterekben sok a helytelen személyi szám, ezeket ki kell keresniük, és az adatokat ki kell javítaniuk. Kovászna megyében idén 162 napszámosregisztert vittek el, és több mint 26 ezer napszámost foglalkoztattak.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.