
Londoni stratégiai elemzők szerint az európai menekültválság nyomán a piac ismét árazni kezdheti a grexitet, vagyis annak kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből.
2016. február 10., 12:542016. február 10., 12:54
2016. február 10., 13:002016. február 10., 13:00
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport Londonban működő európai kutatási részlegének tanulmánya szerint az Európai Unió és Törökország megállapodása várhatóan nem fogja az EU által remélt mértékben csökkenteni a menekültáradatot.
A ház elemzői szerint Angela Merkel német kancellár valószínűleg ebben a helyzetben sem enged azoknak a hangoknak, amelyek számszerű hazai bevándorlási kvótákat követelnek, hanem megpróbálhatja Görögország környékén kezelni a problémát.
Ha azonban az EU például a görög–macedón határ lezárásához folyamodik, az súlyos mértékben eszkalálná a görögországi belső feszültségeket, felerősítené az EU-ellenes és nacionalista érzelmeket, ami előre hozott választásokhoz vezethet. Ez viszont késleltetheti a Görögországnak összeállított jelenlegi pénzügyi segélyprogram első felülvizsgálatát, és a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén ismét megjelenhet a Grexit kockázata – áll az Eurasia tanulmányában.
A ház szerint a görög–macedón határ lezárásának rendkívül negatív visszhangja lenne a görög közvéleményben. A görög lakosság olvasata szerint ugyanis egy ilyen intézkedés azt jelentené, hogy Európa Görögországgal szemben Macedóniát támogatja, vagyis egy olyan országot, amellyel Görögországnak jelentős nézeteltérései vannak, különösen az ország nevével kapcsolatban.
Az Eurasia elemzői szerint Athén februárban és márciusban valószínűleg eleget tud tenni pénzügyi kötelezettségeinek, köztük egy 1,4 milliárd eurós, illetve egy 862 millió eurós adósságtörlesztésnek, tekintettel a jó decemberi költségvetési teljesítményre. Görögországnak a jelenlegi állapot alapján várhatóan júliusban lesz szüksége nagyobb mennyiségű pénzre, akkor ugyanis egy 3,5 milliárd eurós adósságrész jár le. Ha ezt az időszakot a görög kormány szűkösen túl is éli valahogy, az addigra esetleg már gyorsan romló hazai politikai-társadalmi környezetben ismét válsághelyzeti tárgyalások válhatnak szükségessé, mivel újból előtérbe kerülhet a destabilizáló forgatókönyvek megvalósulásának kockázata – fogalmaznak tanulmányukban az Eurasia londoni elemzői.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!