
Fotó: Európai Élelmiszer-Biztonsági Hatóság
Az Európai Unióban mintegy 630 000 méhész és 16 millió kaptár található, az európai méhészek évente 234 000 tonna mézet termelnek. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság azonban megkongatta a vészharangot: több európai országban szokatlanul nagy számban pusztulnak a méhek.
2023. augusztus 25., 21:212023. augusztus 25., 21:21
2023. augusztus 25., 21:292023. augusztus 25., 21:29
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság közleménye rávilágít arra, mekkora szerepe van a méheknek az élelmiszerellátásra. Ha a méhek száma csökken, az hatással van a táplálékunkra – olvasható az állásfoglalásában, amely többek között arra is kitér, hogy a méhek kritikus fontosságúak a környezet számára. Fenntartják a biodiverzitást azáltal, hogy biztosítják a nélkülözhetetlen beporzást számos termény és vadon termő növény számára. Az Európai Unióban termesztett növények többsége függ a rovarok beporzásától, amelyet többnyire a méhek végeznek el.
,,A méhek más szempontból is fontosak a méz és más élelmiszerek, például a virágpor, az élelmiszer-feldolgozáshoz használt viasz, az élelmiszer-technológiában használt propolisz, valamint a méhpempő, mint táplálékkiegészítő és élelmiszer-összetevő előállítása révén. A méhészkedés a mezőgazdaság fontos részét képezi az Európai Unióban. A tagországokban mintegy 630 000 méhész és 16 millió kaptár található, évente 234 000 tonna mézet termelve” – áll a hatóság közleményében.
különösen Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban.
A méhállomány csökkenésének egyetlen okát sem sikerült azonosítani, de számos lehetséges tényező okozhatja az elszenvedett veszteségeket. Ezek közé tartoznak az intenzív mezőgazdaság és a növényvédőszer-használat hatásai, a táplálékhiány és a méhek alultápláltsága, a vírusok, a kórokozók és az olyan invazív fajok támadásai, mint az ázsiai darázs, továbbá a környezettel, például az éghajlatváltozással kapcsolatos változások.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság rámutat arra, hogy Európa- és világszerte megfigyelési programokat indítottak a méhpopulációk megfigyelésére, hogy megállapítsák, milyen tényezők hatnak negatívan a méhkolóniákra, hogy megoldásokat találjanak a méhek védelmére.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
szóljon hozzá!