2012. január 27., 08:102012. január 27., 08:10
Felidézte: Romániában közvetlenül a rendszerváltás után, 1991–92-ben ugrott meg a munkanélküliek száma, majd 1999–2000 környékén következett újabb csúcs. Ennek egyik oka meglátása szerint az, hogy ebben az időszakban a nagy állami vállalatok helyett működő, ám sokkal kisebb munkaerőt igénylő privatizált vállalatoktól rengetegen mentek idő előtt nyugdíjba – falusi közegben például ma is jellemző, hogy a középkorúak jó része betegnyugdíjas. „Az állam szemet hunyt efölött, hiszen nem tudott nekik alternatívát kínálni” – mondta. Bár a 2008-ban beállt gazdasági válság hatásai, illetve az általa okozott újabb kiugrás óta Biharban egyre jobb a helyzet, mégis az elmúlt évben is összesen 11 633 nem dolgozót regisztráltak, közülük a legtöbben férfiak, és 28, illetve 27 százalékban a 30-39, illetve a 40-49 év közötti korosztályhoz tartoznak.
A szakember azt mondja, annak oka, hogy jelenleg a munkanélküliek száma épp abban a korosztályban a legmagasabb, amelyiknek a legaktívabbnak kellene lennie, a rendszerváltás környékén keresendő. „A ma 40-49 évesek a forradalom idején végezték el iskoláikat. Olyan iparágakra készítették fel őket, amelyek a kilencvenes évek elején teljesen kihaltak” – mondta. A 30-39 évesek körében a helyzet azért aggasztóbb még ennél is, mert bár ők már javarészt 1989 után mentek középiskolába és egyetemre, ám a romániai tanügyben nem történtek meg azok a változások, amelyeket a megváltozott gazdasági helyzet és a munkaerőpiac megkövetelt volna. „Nagybányán például még 2006-ban is 150 bányamérnöki helyet hirdettek meg az egyetemen, holott jól tudták, hogy 2-3 éven belül minden bánya bezár a környéken” – fűzte hozzá Dorel Drăghici. Végül azt is hozzátette: meglátása szerint az új tanügyi törvénynek, elsősorban a szakiskolák visszaállításának köszönhetően úgy tűnik, a helyzet lassanként egyre javulni fog.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.