Nem kívánta pontosítani, hogy ki javasolta az üzemanyagra kivetendő literenkénti hét eurócentes különadó bevezetését Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. Amint a Pro Tv egyik műsorában rámutatott: az illeték egy nagyobb javaslatcsomag része volt, így „nincs értelme belemenni az egyes intézkedések részleteibe.”
2013. december 08., 16:292013. december 08., 16:29
Voinea (képünkön) ugyanakkor annyit elárult, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábban az egységes adókulcs 16-ról 18 százalékra való emelését javasolta a kormánynak, amely azonban elutasította az elképzelést. „Nem szavaztuk meg az egységes adókulcs emelését, mert megvizsgáltuk a lehetséges gazdasági hatásokat, ezek pedig nem indokolták az intézkedés gyakorlatba ültetését” – fogalmazott a miniszter.
Voinea emlékeztetett, hogy a literenkénti 7 eurócentes különadóból a kabinet 2014-ben 2,6 milliárd lejes bevételre számít, a hatályos jogszabályok azonban nem teszik lehetővé, hogy az összeget kizárólag autópályák építésére különítsék el. „Az autópályákra és országutakra jövő évben 6,2 milliárd lejt utalunk ki, ez jóval több, mint amennyi befolyik az illetékből, ráadásul egymilliárd lejjel haladja meg a tavalyi költségvetést” – hangsúlyozta Voinea. A miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy 2014-ben mindössze két sztrádát finanszíroznak állami költségvetésből: a Brassó–Comarnic és a Berettyószéplak–Bors-szakaszt, amelyek összköltsége a becslések szerint 856 millió lej.
Ennek némiképp ellentmond a Victor Ponta miniszterelnök által múlt héten bemutatott 2014–2018-as autópálya-stratégia, amelynek alapján a kabinet évente 750 millió és egymilliárd euró közötti összeget fordítana sztrádaépítésre. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a kormánynak új költségvetési tervet kell kidolgoznia, Traian Băsescu államfő ugyanis többször is arról beszélt, hogy csak akkor írja alá a tervezetet, ha a kormány lemond a 7 eurócentes illetékről. Ponta és Băsescu múlt héten személyesen is tárgyaltak az ügyben, azonban nem sikerült közös álláspontra jutniuk.
A lakosság nagy része nem támogatja Băsescut
A lakosság többsége elítéli Traian Băsescu államfő azon szándékát, miszerint visszaküldi a 2014-es állami költségvetési tervezetet a parlament elé, ha a kormány nem mond le az üzemanyagra kivetendő literenkénti 7 eurócentes különadóról – derült ki a CSCI közvélemény-kutató cég felméréséből. A megkérdezettek 77 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri Traian Băsescunak az ügyben tett kijelentéseit, az érintettek 72 százaléka pedig egyáltalán nem értett egyet az államfővel, míg 28 százaléka teljes mértékben támogatja, hogy az adott körülmények között Băsescu visszaküldje a parlamentnek a tervezetet.
Arra a felvetésre, hogy ebben az esetben el kellene halasztani a nyugdíjak és bérek emelését, a megkérdezettek 25 százaléka továbbra is a költségvetési terv módosítása mellett foglalt állást. Arra a kérdésre, hogy a költségvetési vitában kinek van igaza, a felmérésben résztvevők 57 százaléka Victor Ponta miniszterelnököt támogatta, „aki a bérek és nyugdíj emelését, valamint a társadalombiztosítása hozzájárulás csökkentését szorgalmazza”, míg az államfőt a megkérdezettek 25 százaléka támogatta azzal az indokkal, hogy Băsescu célja az üzemanyag drágulásának megakadályozása, 15 százalékuk pedig nem válaszolt a kérdésre.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!