A készpénz az úr: bár a legtöbben bankszámlára kapják a fizetést, nem kártyával fizetnek

A számlafizetéseknél is nő ugyan azoknak az aránya, akik online fizetik ki a közműszolgáltatásokat, de a legtöbben a szolgáltató székhelyén, bankban vagy újabban a boltokban felszerelt PayPointoknál, ám készpénzzel fizeti ki a számla ellenértékét. Ezt támasztja alá az Intrum által évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés is, amelyet idén Európa 24 országából közel 25 ezer válaszadó megkérdezésével készítettek el. Mint az eredményekből kiderült, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon a lakosság napi szinten leggyakrabban készpénzt használ.

Ha számla, inkább készpénz

A romániaiak többsége még mindig a készpénzfizetést tartja a legbiztonságosabbnak, a lakosság több mint fele készpénzzel fizeti a közüzemi számlákat, elektromos áram, víz, gáz, telekommunikáció díját – erősíti meg a PayPoint Románia által végzett piackutatás is, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérésből az derül ki, hogy

A PayPoint ügyfelei közül a villanyszámlát fizetik a legtöbben a rendszeren keresztül, az arányuk eléri a 90 százalékot, a telekommunikációs szolgáltatások ellenértékét 84 százalékban, míg a vizet és a gázt mintegy 50 százalékban. A felmérés szerint az elmúlt három hónapban 10 állampolgárból 5 fizetett a rendszeren keresztül, 4 választotta az online lehetőséget, és 3 fizetett közvetlenül a szolgáltatónak.

A piackutatásban arra derült fény, hogy a megkérdezettek 20 százaléka azonnal kiveszi a fizetését a bankkártyáról majd készpénzzel fizet, 49 százalék a fizetés egy részét veszi ki a számláról, 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azoknak az aránya, akik nem is kártyára kapják a fizetést. A többség elsősorban a tranzakciók biztonságát tartja szem előtt, amikor kiválasztja a fizetési módot. A most nyilvánosságra hozott adatok egy májusban elkészült közvélemény-kutatás eredményei, amikor 1005, 18 és 65 év közötti személyt kérdeztek meg vidéken és városon.

Generációs kérdés is, de nem csak

– mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ennek hátterében a kelet-európai nagy pénzbeváltások traumája is áll, s bár erre már hetven éve nem volt példa, még sokan emlékeznek az ezekhez kapcsolódó hatalmas veszteségekre. Másrészt a kilencvenes évek hatalmas inflációi is növelték a bizalmatlanságot – tette hozzá a pénzügyi szakértő.

Bordás Attila tapasztalatai szerint ugyanakkor a fiatalabb nemzedék már sokkal rugalmasabb ebben a tekintetben, ám a pénzintézetek, a bankok is sokat tehetnének megfelelő tájékoztatással. Például

A romániai lakosság jelentős része még mindig azért használja leginkább a készpénzt, mert a háztartások többségében a havi bevétel mintegy 80 százaléka a folyó költségekre – számlákra, élelemre – megy el, megtakarításra kevés marad, ilyen esetben már nem fontos, hogy bankszámlán maradjon a pénz. Szintén a készpénzhasználatot erősíti, hogy még mindig tetten érhető a szürke- és a feketegazdaság több területen, például az építkezésben, a turizmusban is előfordul, hogy a szolgáltató nem ad számlát, ez pedig készpénzt feltételez. Bordás Attila arra is kitért, hogy a sajátos háztáji gazdálkodás szintén fenntartja a készpénzszükségletet. „Amíg a karácsonyi disznót háztájról, számla nélkül vásárolja a lakosság, szükség lesz a készpénzre” – összegezte a szakértő.

Kiemelte egyúttal: a banki fizetések, utalások teljes mértékben átláthatók, követhetők, és emiatt adózandók, de Európában még egyetlen országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz teljesen kikerüljön a forgalomból. Románia azonban a banki termékek tekintetében utolsó helyen áll az EU-ban, a lakosság 30–40 százalékának még folyószámlája sincs, ami elemi kötődés egy bankhoz.