Hirdetés

A készpénz az úr: bár a legtöbben bankszámlára kapják a fizetést, nem kártyával fizetnek

Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni •  Fotó: Farkas Antal

Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni

Fotó: Farkas Antal

A pénzintézetek iránti bizalmatlanság, a megtakarításokra alig jutó kis jövedelem, és a fekete-szürke gazdaság működése állhat a szakember szerint a hátterében annak, hogy Romániában a lakosság nagy része még mindig készpénzpárti.

Bálint Eszter

2019. november 02., 08:052019. november 02., 08:05

Bár egyre több a bankkártya Romániában, és egyre népszerűbbé válik a kártyás mellett az okostelefonos, -órás vagy -karkötős fizetés is, a lakosság túlnyomó többsége a készpénzt részesítik előnyben, és még ha bankszámlára kapja is a havi bérét, azt a

fizetésnapon kiveszi az első automatából, és attól kezdve csak készpénzzel fizet.

Hirdetés

A számlafizetéseknél is nő ugyan azoknak az aránya, akik online fizetik ki a közműszolgáltatásokat, de a legtöbben a szolgáltató székhelyén, bankban vagy újabban a boltokban felszerelt PayPointoknál, ám készpénzzel fizeti ki a számla ellenértékét. Ezt támasztja alá az Intrum által évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés is, amelyet idén Európa 24 országából közel 25 ezer válaszadó megkérdezésével készítettek el. Mint az eredményekből kiderült, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon a lakosság napi szinten leggyakrabban készpénzt használ.

Ha számla, inkább készpénz

A romániaiak többsége még mindig a készpénzfizetést tartja a legbiztonságosabbnak, a lakosság több mint fele készpénzzel fizeti a közüzemi számlákat, elektromos áram, víz, gáz, telekommunikáció díját – erősíti meg a PayPoint Románia által végzett piackutatás is, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérésből az derül ki, hogy

tíz romániai lakosból hét személyesen szereti fizetni a számlákat.

A PayPoint ügyfelei közül a villanyszámlát fizetik a legtöbben a rendszeren keresztül, az arányuk eléri a 90 százalékot, a telekommunikációs szolgáltatások ellenértékét 84 százalékban, míg a vizet és a gázt mintegy 50 százalékban. A felmérés szerint az elmúlt három hónapban 10 állampolgárból 5 fizetett a rendszeren keresztül, 4 választotta az online lehetőséget, és 3 fizetett közvetlenül a szolgáltatónak.

A bankautomatákon keresztül történő fizetés a legkevésbé népszerű, mindössze húsz százalék él ezzel a lehetőséggel.

A piackutatásban arra derült fény, hogy a megkérdezettek 20 százaléka azonnal kiveszi a fizetését a bankkártyáról majd készpénzzel fizet, 49 százalék a fizetés egy részét veszi ki a számláról, 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azoknak az aránya, akik nem is kártyára kapják a fizetést. A többség elsősorban a tranzakciók biztonságát tartja szem előtt, amikor kiválasztja a fizetési módot. A most nyilvánosságra hozott adatok egy májusban elkészült közvélemény-kutatás eredményei, amikor 1005, 18 és 65 év közötti személyt kérdeztek meg vidéken és városon.

Generációs kérdés is, de nem csak

Idézet
Elsősorban az idősebb generációnál érhető tetten, hogy leginkább készpénzt használnak, nyugdíjasok nagy része havonta egy alkalommal használja a bankkártyát, amikor kiveszi róla a havi juttatást, hiába lenne racionálisan indokolt, hogy inkább a kártyával fizessen, a megszokás hatalma erősebb”

– mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ennek hátterében a kelet-európai nagy pénzbeváltások traumája is áll, s bár erre már hetven éve nem volt példa, még sokan emlékeznek az ezekhez kapcsolódó hatalmas veszteségekre. Másrészt a kilencvenes évek hatalmas inflációi is növelték a bizalmatlanságot – tette hozzá a pénzügyi szakértő.

Bordás Attila tapasztalatai szerint ugyanakkor a fiatalabb nemzedék már sokkal rugalmasabb ebben a tekintetben, ám a pénzintézetek, a bankok is sokat tehetnének megfelelő tájékoztatással. Például

széles körben tájékoztatniuk kellene az ügyfeleket, hogy az európai uniós szabályok gondoskodnak a bankszámlán elhelyezett pénzének védelméről 100 000 euróig, tehát bármi történik ebben az értékben az ügyfél kárpótlásra jogosult.

A romániai lakosság jelentős része még mindig azért használja leginkább a készpénzt, mert a háztartások többségében a havi bevétel mintegy 80 százaléka a folyó költségekre – számlákra, élelemre – megy el, megtakarításra kevés marad, ilyen esetben már nem fontos, hogy bankszámlán maradjon a pénz. Szintén a készpénzhasználatot erősíti, hogy még mindig tetten érhető a szürke- és a feketegazdaság több területen, például az építkezésben, a turizmusban is előfordul, hogy a szolgáltató nem ad számlát, ez pedig készpénzt feltételez. Bordás Attila arra is kitért, hogy a sajátos háztáji gazdálkodás szintén fenntartja a készpénzszükségletet. „Amíg a karácsonyi disznót háztájról, számla nélkül vásárolja a lakosság, szükség lesz a készpénzre” – összegezte a szakértő.

Kiemelte egyúttal: a banki fizetések, utalások teljes mértékben átláthatók, követhetők, és emiatt adózandók, de Európában még egyetlen országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz teljesen kikerüljön a forgalomból. Románia azonban a banki termékek tekintetében utolsó helyen áll az EU-ban, a lakosság 30–40 százalékának még folyószámlája sincs, ami elemi kötődés egy bankhoz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
2026. október 26., hétfő

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek

Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.

Nyugdíjemeléssel indulhat a jövő év? A pénzügyminiszter elmondta, mekkorák az esélyek
Hirdetés
2026. október 25., vasárnap

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen

Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.

Egyre több a kiadó lakás Erdélyben, de a vendégek száma nem növekszik jelentősen
2026. október 25., vasárnap

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli

Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.

Románia olcsóbb, mint Magyarország, nálunk a bevásárlás a családi kasszát mégis jobban megterheli
2026. október 24., szombat

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?

Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.

Nagy sebességű vasútra ültetne az EU, de mi lesz a Kolozsvár–Budapest vonallal?
Hirdetés
Hirdetés