Előnyben a készpénz. A lakosság kevesebb mint harmada próbál mindent bankkártyával fizetni
Fotó: Farkas Antal
A pénzintézetek iránti bizalmatlanság, a megtakarításokra alig jutó kis jövedelem, és a fekete-szürke gazdaság működése állhat a szakember szerint a hátterében annak, hogy Romániában a lakosság nagy része még mindig készpénzpárti.
2019. november 02., 08:052019. november 02., 08:05
Bár egyre több a bankkártya Romániában, és egyre népszerűbbé válik a kártyás mellett az okostelefonos, -órás vagy -karkötős fizetés is, a lakosság túlnyomó többsége a készpénzt részesítik előnyben, és még ha bankszámlára kapja is a havi bérét, azt a
A számlafizetéseknél is nő ugyan azoknak az aránya, akik online fizetik ki a közműszolgáltatásokat, de a legtöbben a szolgáltató székhelyén, bankban vagy újabban a boltokban felszerelt PayPointoknál, ám készpénzzel fizeti ki a számla ellenértékét. Ezt támasztja alá az Intrum által évente elkészített Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés is, amelyet idén Európa 24 országából közel 25 ezer válaszadó megkérdezésével készítettek el. Mint az eredményekből kiderült, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, Romániában és Magyarországon a lakosság napi szinten leggyakrabban készpénzt használ.
A romániaiak többsége még mindig a készpénzfizetést tartja a legbiztonságosabbnak, a lakosság több mint fele készpénzzel fizeti a közüzemi számlákat, elektromos áram, víz, gáz, telekommunikáció díját – erősíti meg a PayPoint Románia által végzett piackutatás is, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérésből az derül ki, hogy
A PayPoint ügyfelei közül a villanyszámlát fizetik a legtöbben a rendszeren keresztül, az arányuk eléri a 90 százalékot, a telekommunikációs szolgáltatások ellenértékét 84 százalékban, míg a vizet és a gázt mintegy 50 százalékban. A felmérés szerint az elmúlt három hónapban 10 állampolgárból 5 fizetett a rendszeren keresztül, 4 választotta az online lehetőséget, és 3 fizetett közvetlenül a szolgáltatónak.
A piackutatásban arra derült fény, hogy a megkérdezettek 20 százaléka azonnal kiveszi a fizetését a bankkártyáról majd készpénzzel fizet, 49 százalék a fizetés egy részét veszi ki a számláról, 27 százalék fizet kizárólag bankkártyával, és 5 százalék azoknak az aránya, akik nem is kártyára kapják a fizetést. A többség elsősorban a tranzakciók biztonságát tartja szem előtt, amikor kiválasztja a fizetési módot. A most nyilvánosságra hozott adatok egy májusban elkészült közvélemény-kutatás eredményei, amikor 1005, 18 és 65 év közötti személyt kérdeztek meg vidéken és városon.
– mutatott rá a Krónika megkeresésére Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Meglátása szerint ennek hátterében a kelet-európai nagy pénzbeváltások traumája is áll, s bár erre már hetven éve nem volt példa, még sokan emlékeznek az ezekhez kapcsolódó hatalmas veszteségekre. Másrészt a kilencvenes évek hatalmas inflációi is növelték a bizalmatlanságot – tette hozzá a pénzügyi szakértő.
Bordás Attila tapasztalatai szerint ugyanakkor a fiatalabb nemzedék már sokkal rugalmasabb ebben a tekintetben, ám a pénzintézetek, a bankok is sokat tehetnének megfelelő tájékoztatással. Például
A romániai lakosság jelentős része még mindig azért használja leginkább a készpénzt, mert a háztartások többségében a havi bevétel mintegy 80 százaléka a folyó költségekre – számlákra, élelemre – megy el, megtakarításra kevés marad, ilyen esetben már nem fontos, hogy bankszámlán maradjon a pénz. Szintén a készpénzhasználatot erősíti, hogy még mindig tetten érhető a szürke- és a feketegazdaság több területen, például az építkezésben, a turizmusban is előfordul, hogy a szolgáltató nem ad számlát, ez pedig készpénzt feltételez. Bordás Attila arra is kitért, hogy a sajátos háztáji gazdálkodás szintén fenntartja a készpénzszükségletet. „Amíg a karácsonyi disznót háztájról, számla nélkül vásárolja a lakosság, szükség lesz a készpénzre” – összegezte a szakértő.
Kiemelte egyúttal: a banki fizetések, utalások teljes mértékben átláthatók, követhetők, és emiatt adózandók, de Európában még egyetlen országban sem sikerült megvalósítani, hogy a készpénz teljesen kikerüljön a forgalomból. Románia azonban a banki termékek tekintetében utolsó helyen áll az EU-ban, a lakosság 30–40 százalékának még folyószámlája sincs, ami elemi kötődés egy bankhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!