Egyedül nem olyan finom. A kézműves sörfőzdék tulajdonosai remélik, hogy tavasztól ismét teraszokon, társaságban fogyaszthatják termékeiket
Fotó: Facebook/Bere à la Cluj
Két-három éve Erdélyben is virágkorukat élik a kézműves, kisüzemi sörök, a világjárvány tavaly márciusi kitöréséig egyre-másra nyíltak a kis sörfőzdék. A kézműves söröket hamar megszerette az amúgy is sörkedvelő romániai lakosság – évi 94,1 liter sör/fővel világszinten hetedik helyen áll az ország a malátából készült ital fogyasztásában. A legtöbb kézműves sörfőzde tavalyig főként vendéglőkben, sörözőkben értékesítette termékeit, ám a járvány ezt lehetetlenné tette. Utánajártunk, hogy az erdélyi kézműves sörfőzdék hogyan próbálják átvészelni a válsághelyzetet.
2021. január 17., 19:222021. január 17., 19:22
A kézműves sörök főként azért népszerűek, mert izgalmasabb, összetettebb az ízviláguk, mint nagyüzemi társaiknak. Egyesek azért teszik le mellettük a voksukat, mert egészségesebbek, hiszen nem tartalmaznak ismeretlen eredetű, mesterséges adalékokat, illetve olyan fogyasztók is akadnak, akik ezáltal igyekeznek a helyi kisvállalkozókat támogatni a nemzetközi cégek helyett. Ennek ellenére a Wall-street.ro portál tavaly év végi cikke szerint,
Tény, hogy még az ország legjobban menő, legnagyobb kézműves sörfőzdéi is csupán 40–50 ezer liter sört készítenek évente, hiszen a mennyiség helyett a minőségre fektetik a hangsúlyt.
A kolozsvári székhelyű sörfőzde, a Bere à la Cluj, melyet Vigh Ferencz alapított, sok társához hasonlóan úgynevezett „gipsy brewinggel” indult, azaz a saját recept alapján, gondosan kiválasztott alapanyagokból készülő sört egy olyan üzemben készítették el, amely már rendelkezett a kezdők számára túl költséges eszközökkel, gépekkel. 2018-ban nyitották meg saját sörfőzdéjüket. A járvány előtt a legtöbb kézműves sörhöz hasonlóan termékeiket az úgynevezett HoReCa-láncban (a szállodák, vendéglők, kávézók-kocsmák összesítő román megnevezése) értékesítették, illetve kaphatóak voltak néhány kézműves sörökre szakosodott boltban.
Vigh Ferencz, a cég alapítója és vezetője a Krónikának elmondta, hogy a márciusi lezáráskor eléggé megijedtek, kilátástalannak tűnt a helyzet, de az sokat segített, hogy nyáron a teraszok nyitva lehettek. Egy másik nagyon hatékony értékesítési mód a „beer to go”, azaz a sör elvitelre volt: országszerte több cég is kínált, kínál elvitelre csapolt kézműves söröket, amelyeket műanyag palackban vihet haza a vásárló.
Az online értékesítés kapcsán Vigh Ferencz elmondta, hogy bár az internetes eladások száma nőtt az elmúlt évben, számukra egyelőre nem éri meg saját honlapot fenntartani: igyekeztek csökkenteni az online eladások járulékos költségeit, így a kézműves sörökkel vagy helyi termékekkel foglalkozó gyűjtőoldalakon (például Madeincluj.ro) lehet megtalálni termékeiket. Természetesen a weboldalukat sem akarják mellőzni, de az idei 20–30 százalékos visszaesés mellett nem ezt látták a legfontosabbnak, mivel
Fotó: Facebook/Bere à la Cluj
Vigh Ferenc kiemelte azt is, hogy a járvány miatt kicsit változtattak a termelési politikán. „Az alapsörökön kívül próbáltunk mindenféle érdekesebb söröket elkészíteni. Reméltük, hogy az emberek ezekre jobban felfigyelnek, reméltük, hogy szívesebben próbálják ki az újdonságokat, mint a már ismert termékeket” – idézte fel a cég alapítója.
Vigh Ferencz hangsúlyozta, elmúlt években azt tapasztalták, hogy nagyon megnőtt az érdeklődés a kézműves sörök iránt. Sok ember „elkötelezte” magát mellettük, és bár a világjárvány anyagi nehézségeket is hozott, sokan megmaradtak a már megszeretett nedűknél, hiszen a kézművessör-fogyasztás nem egy mennyiségi kérdés, hanem az emberek valami mást, valami egészségesebbet szeretnének.
A szintén kolozsvári székhelyű Kutuma jelentős visszaesést tapasztalt tavaly: több mint 50 százalékkal csökkentek az eladásaik a korábbi évhez képest. A céget képviselő Tatár Zsolt szerint vállalkozásuk megszenvedte, megszenvedi a járványt, lassan a csődeljárás peremére kerülnek. Az anyagiak kapcsán kifejtette, hogy a kézművessör-gyártás kissé mostohagyereknek számít, mivel
Továbbá szintén az alkoholtartalom miatt két helyre is adóznak, annak ellenére, hogy bevételeik és lehetőségeik jóval szerényebbek, mint nagyüzemi vetélytársaiknak.
Fotó: Facebook/Kutuma
A Kutuma termékeket szintén csak szaküzletekben és vendéglátóipari egységekben értékesítik, de már a járvány előtt is adtak el online is sört. Internetes rendeléseik száma érezhetően megnőtt március óta, illetve a járvány és a korlátozások legszigorúbb időszakában az eladásaik 100 százaléka az online térben történt. Ugyanakkor ezek a 2019-es a rendelések körülbelül 5-6 százalékát tették ki az akkor még a Facebookon keresztül megejtett online rendelések).
Azt is hangsúlyozta, hogy az ár is az online vásárlás mellett szól, hiszen a „gyártótól” sokkal olcsóbban lehet beszerezni azokat a termékeket, amelyekre egy vendéglő akár 200 százalékot is rátehet.
Fotó: Facebook/Kutuma
„Másfelől a kézműves sörök esetében fontos tényező a frissesség is. A gyártótól vásárolt sör mindig frissebb. Aki egyszer ráérez arra, hogy milyen a friss sör, az mindig a gyártótól fog sört venni” – jelentette ki Tatár Zsolt. A vállalkozó nem túl optimista: szerinte a szakadék szélén állnak, és nagy változásokat nem remél. Lehet, hogy a Kutuma hamarosan arra a sorsra jut, mint néhány másik kis főzde 2020 második felében, és be kell zárniuk (mint például a bukaresti Perfektum esetében).
A székelyszenttamási Aranykakas megalapításának gondolata még 2014-ben merült fel, Borsos Tamás Magyarországon ismerte és szerette meg a zamatosabb, élményszámba menő kézműves söröket. Ők is gipsy brewinggel, avagy bérfőzéssel kezdték 2018-ban – mivel bizonytalanok voltak, hogy a saját, otthoni környezetük mennyire fogja értékelni a söreiket –, sőt a mai napig így készülnek termékeik.
Fotó: Facebook/Szenttamasi Aranykakas
A cég szintén főként a HoReCa-láncban értékesít (elsősorban Maros, Hargita és Kovászna megyében), de nem csak: termékeik több székelyföldi üzletlánc boltjaiban is megtalálhatóak. Természetesen ők is hamar felismerték az online értékesítés jelentőségét, készítettek honlapot, regisztráltak gyűjtőoldalakra.
Borsos Tamás úgy látja, hogy nemcsak ideiglenesen alakultak át a fogyasztási szokások, szerint megtörténhet, hogy még jó ideig online fogunk rendelni. Az Aranykakas alapítója azt is kiemelte, hogy szerinte
„Minden sörfőzdének van egy saját közössége, illetve minden vásárlónak megvan a kedvenc sörfőzdéje. Idén az online által az emberek kipróbálhattak többféle sört is, kipróbálhattak más sörfőzdék söreit, de alapvetően van egy jól bevált kedvencük” – véli a szakember.
Fotó: Facebook/Szenttamasi Aranykakas
A jövő kapcsán derűlátóak az Aranykakas képviselői: remélik, hogy a 2021-es év jobb lesz, mint a tavalyi. Hobbiként kezdték a sörfőzést – elismerve, hogy ez egy drága hobbi –, de reménykednek. Borsos Attila kitért az időfaktor fontosságára is, hiszen a kézműves söröknek gyakran nem jó, ha túl sokat állnak.
– osztotta meg Borsos Attila. Nyitottságukat bizonyítja, hogy hamarosan két sörpárlatot dobnak piacra, amelyeket egy pálinkafőzdével közösen készítettek, remélve, hogy ezáltal is felkeltik a potenciális vásárlók figyelmét, illetve szeretnék minél több és több sörfajtával, sörkülönlegességgel megismertetni az embereket.
A nagyváradi Addictive Brewing egy kis családi vállalkozás, mely hosszas álmodozás után, támogatóknak köszönhetően 2018-ban indult be. Boltokban, vendéglőkben és a La100deberi.ro gyűjtőoldalon árulták, árulják termékeiket, illetve a világjárvány következtében elindították saját honlapjukat is. A tulajdonosok nem szeretnék a mások által kitaposott utat járni a kézműves sörfőzésben:
Szeretnek kísérletezni, akkor is, ha ez sokszor időigényes. A járványhoz is úgy próbáltak hozzáállni, hogy akkor idén több idő van a kísérletezésre.
Fotó: Facebook/Addictive Brewing
Ciocan Hajnal szerint azt tapasztalták, hogy nőtt az online eladások száma, de nem őrületesen: szerinte a kézműves sörfőzdék számára az online nem a jövő, képtelenek lennének csak internetes rendelésekből megélni. Tény, hogy
Fotó: Facebook/Addictive Brewing
Ciocan Hajnal emlékeztetett, a sörfogyasztás társaságban az igazi, amikor meg lehet beszélni, hogy milyen az elfogyasztott ital, vagy épp az ital lehet az apropó a találkozásokra.
– fejtette ki a szakember. A nagyváradi sörfőzde tulajdonosai bizakodóak, hiszik, hogy átvészelik a járványt. Új típusokon, ízeken dolgoznak, és további terveket szőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!