A fogyasztók zsebe bánta a kartellezést

A végső fogyasztók látták kárát a hazai energiaiparban tevékenykedő cégek közötti kartellezésnek: a Hidroelectrica villamosenergia-termelő vállalatot és további tíz céget érintő ügy miatt ugyanis közel egy évtizedig a valós piaci értéknél többet kellett fizetniük a szolgáltatásért. A Versenytanács hétfői közleményében jelezte, hogy tetemes összegű, közel 166 millió lejes (mintegy 37 millió eurós) bírságot rótt ki még a tavalyi év végén a Hidroelectricára és tíz partnercégére.

A bukaresti hivatal megállapította, hogy az időközben csődbe ment Hidroelectrica és az állami vállalattal adásvételi szerződést kötött tíz cég 2004 és 2012 között olyan megállapodásokat írt alá, amellyel áthágták az elektromos energia értékesítési piacán érvényes, a tisztességes versenyhelyzetre vonatkozó szabályokat. A hatóság vádja szerint az érintett vállalatok hosszú távú szerződések megkötéséről, illetve meghosszabbításáról döntöttek egymás között, amely az 1996/21-es számú, a versenyhelyzetre vonatkozó jogszabály értelmében törvénytelen. Az előírások szerint ilyen esetben a kartellező cégekre éves üzleti forgalmuknak akár 10 százaléka is kiróható bírságként, így a tavaly felszámolt szankciónál a 2014-es forgalmat vették figyelembe.

Gyerkó Lászó, a Versenytanács RMDSZ-es tagja hétfőn a Krónikának elmondta: nincsenek pontos számbeli adataik arról, hogy a kartellezés miatt az említett időszakban mennyivel kellett többet fizetniük a végső fogyasztóknak az elektromos energiáért, de az tény, hogy a tisztességtelen szerződések felbontása után, amikor „a Hidroelectrica már úgy viselkedett, mint bármelyik másik szolgáltató”, csökkentek az árak.

A szakember arra is rámutatott: az állami vállalat vezetőinek keze tíz éven keresztül meg volt kötve, nem tudtak más szerződéseket kötni, nem alkudhattak más árakról, képtelenek voltak egyéb piacokra belépni. Gyerkó ugyanakkor azt is elmondta, hogy mindkét fél hibás, hiszen az egyik kitalálta a feltételeket, a másik pedig elfogadta azokat.

Arra a kérdésre, hogy a fogyasztóknak utólag van-e esélyük valamilyen kártalanításra, a Versenytanács tagja úgy nyilatkozott: erre nem sok lehetőség van, az ügyfelek esetleg bírósághoz fordulhatnak, de kicsi a valószínűsége annak, hogy megtérítsék az őket ért kárt.

„Akkor kellett volna lépnie például a gazdasági minisztériumnak, amelynek a hatáskörébe tartozik az ágazat felügyelete. Mindez még a szabadpiac megteremtésére vonatkozó eljárás elején történt, a cégekkel kötött szerződések pedig rosszul sültek el” – fogalmazott Gyerkó László. A szakértő arról is beszámolt: a továbbiakban átadják a Versenytanács döntéséről szóló dokumentumokat a pénzügyminisztériumnak, a szaktárcának kell ugyanis behajtania a kirótt bírságokat. A vállalatoknak hatvan napon belül kellene kifizetniük a szankciót, de elmondása szerint a cégek általában fellebbeznek az ítélet ellen, így minden bizonnyal a procedúra további része elhúzódik.

Olcsóbban értékesített a Hidroelectrica

A Versenytanács közleménye szerint a 2004 és 2012 között kötött megállapodások nyomán a tíz cég a piaci értéknél jóval olcsóbban jutott hozzá hatalmas mennyiségű villamos energiához, függetlenül attól, hogy abban az évben a Hidroelectrica mekkora termelést jegyzett. Az energia-előállító állami vállalat ráadásul egyetlen megawatt-órányi (MWh) mennyiséget sem értékesített a tőzsdén keresztül, holott több miniszteri rendelt értelmében köteles lett volna minden tranzakciót a romániai energetikai tőzsdén keresztül lebonyolítani.

A szakértők megállapították: az említett időszakban a Hidroelectrica megawatt-óránként 103–132 lej közötti összegért értékesítette az elektromos energiát a cégeknek, holott a tőzsdei érték akkoriban elérte a 200 lejt. A vizsgálatokból az is kiderült, hogy 2009-ben a törvénytelenül megkötött szerződések nagy részét a 2015–2018-as időszakra is meghosszabbították. A jogszabályokat azzal is áthágták, hogy a kétoldali megállapodásokhoz sem más kereskedőknek, sem a fogyasztóknak nem volt hozzáférésük, az említett évek során ugyanakkor több potenciális vásárló is jelentkezett, de a Hidroelectrica nem vette figyelembe ezeket az ajánlatokat – a vizsgálatok szerint a vállalat közel 450 ilyen igénylést kapott.

Többet adtak el, mint amennyit termeltek

A bukaresti hatóság a szerződések mellett a cégek piaci helyzetét, részesedését is elemezte. Mint kiderült, a kartellezéssel az érintett vállalkozások ellehetetlenítették a fejlődést más szolgáltatók számára, mivel gyakorlatilag elzárták előlük a piac egy részét. A szerződéseket előzetes, objektív kritériumokra épülő, átlátható szelekció nélkül kötötték meg, a megállapodások ráadásul a Hidroelectrica kapacitását túllépő mennyiségű energia eladását feltételezték. A közlemény szerint az energia-előállító vállalat a megtermelt mennyiségnek 95–175 százalékát értékesítette, ennek nyomán pedig a Romániában tevékenykedő szolgáltatók által eladott elektromosenergia-mennyiségnek körülbelül 42–60 százalékát tulajdonképpen éveken keresztül kivonták a versenypiacról.

Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke úgy nyilatkozott: gyakorlatilag a Hidroelectrica által előállított energiát teljes egészében a hosszú távra megkötött szerződések alapján adták el, a piac más szereplőinek pedig semmilyen hozzáférésük nem volt ehhez az olcsó energiaforráshoz. „A megállapodások megkötésekor ráadásul mindegyik fél tisztában volt azzal, hogy az eladó nem rendelkezik a szükséges mennyiséggel. Emiatt a Hidroelectricának más forrásokból, a versenypiacról kellett energiát vásárolnia – jóval több pénzért, mint amennyiért értékesíteni tudta a partnereinek” – magyarázta Chiriţoiu. A tisztességtelen eljárás a Hidroelectricával konkurens cégeket is negatívan érintette, hiszen ezek egyszerűen nem tudtak hasonló, ennyire olcsó energiát biztosító feltételeket kínálni a többi piaci szereplőnek.

A Versenytanács azt is megállapította, hogy a tíz partnercég egymás között is megállapodott arról, hogy milyen feltételekkel és vételárakkal kötnek szerződést az energiatermelővel. „A cégek ezzel egyértelműen biztosabb pozíciót akartak elérni a piacon, és gazdasági–pénzügyi előnyökhöz kívántak jutni, ezzel egyidőben pedig nem akartak azzal a kockázattal számolni, ami a tisztességes versenyhelyzetből következik” – mutatott rá Bogdan Chiriţoiu.

Elhúzódott a kivizsgálás

A Versenytanács még 2012 márciusában, hivatalból kezdett vizsgálódni az ügyben. Az évek során több, energiakereskedelemmel foglalkozó cég is óvást nyújtott be az eljárás ellen, emiatt a vizsgálat több mint egy évvel elhúzódott a tervezettnél. A fellebbező vállalatok arra hivatkoztak, hogy a bukaresti hatóság jogtalanul végzett házkutatások során lefoglalt okiratokat vizsgál.

A hatóság közleménye szerint a Hidroelectrica 20,43 millió lejes szankciót kapott, az Alpiq Romindustrie cégre 21,72 millió lejes bírságot róttak ki, az Alpiq Romenergie vállalatnak 88 ezert lejt kell befizetnie. A Versenytanács ugyanakkor az Alro céget 21,23 millió lejre, az Electrocarbont 864 ezer lejre, az Electromagneticát 9 millió lejre, az Elsidet 2,55 millió lejre, a svájci tulajdonban lévő Energy Financing Teamet 71,37 millió lejre, az Energy Holdingot 12,35 millió lejre, a Luxten Lighten Company-t 5,45 millió lejre, míg a Menarom vállalkozást 725 ezer lejre bírságolta.

Köze lehet a kartellezésnek a csődhöz

A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint a cégek egy része mögött Bogdan Buzaianu üzletember áll, akiről többször is az a hír járta, hogy „kullancsként” szívja el a Hidroelectrica tőkéjét, ebben pedig politikai szinten is támogatják. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly októberi vádirata szerint Elena Udrea volt fejlesztési miniszter 2010-ben 5 millió dollárt kért Buzaianutól, cserébe pedig vállalta, hogy hozzásegíti az üzletember cégei és az állami vállalat között született megállapodások meghosszabbításához.

A Hidroelectrica 2012-ben került csődeljárás alá, a csődvédelemmel megbízott EuroInsol pedig már akkor elrendelte az érintett szerződések felbontását. A csődvédelmi biztos ráadásul azt is megállapította, hogy a fizetésképtelenség többek között a törvénytelen szerződések nyomán következett be.

Az ügyben az Európai Bizottság is vizsgálódott, amely azonban tavaly nyáron arra jutott, hogy a Hidroelectrica által megadott díjszabások megfeleltek a piaci referenciaértékeknek, így a szerződésekre nem lehet állami támogatásként tekinteni. A Versenytanács ugyanakkor más szemszögből vizsgálta a helyzetet, a hivatal ugyanis arra kívánt rámutatni, hogy a megállapodások nem tettek eleget a tisztességes versenyhelyzetre vonatkozó előírásoknak.