
A kereskedelem, az infokommunikációs ágazat és az építőipar járult hozzá a legnagyobb mértékben a román gazdaság tavalyi 3,7 százalékos növekedéséhez – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2016. március 08., 18:452016. március 08., 18:45
A hatóság kedden tette közzé a február közepén megjelent gyorsjelentés után a részletesebb adatokat a bruttó hazai termék (GDP) alakulásáról. A gyorsjelentéshez képest nincsenek lényeges változások: 710,266 milliárd lej (159,159 milliárd euró) volt a GDP abszolút értékben.
A tavalyi utolsó negyedévben a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva, míg éves összevetésben a növekedés szintén 3,7 százalékos volt 2014 utolsó negyedévéhez mérten.
A tavalyi növekedéshez a gazdaság szinte valamennyi ágazata hozzájárult, a mezőgazdaság, az erdészet és a halászat kivételével. A mezőgazdaság eredményei a szárazság miatt maradtak el a remélt szinttől.
A kereskedelem, a járműjavítás és a vendéglátóipar a GDP 15,8 százalékát tette ki, ennek az ágazatnak a tevékenységi volumene 6,4 százalékkal nőtt. Az építőipar a GDP 7,4 százalékát adta, ebben az ágazatban a tevékenység volumene 8,8 százalékkal bővült. Az infokommunikációs ágazat aránya a GDP-ben mindössze 5,7 százalék, de volumene 11,8 százalékkal gyorsult. Az iparnak eközben 23,2 százalékos része van a GDP-ben, de volumene csak 2 százalékkal nőtt.
A negyedéves román növekedés egyébként lényegesen meghaladta az euróövezetben regisztrált 0,3 százalékos és az unió egészében 0,4 százalékos jegyzett bővülést – utóbbi adatokat szintén kedden hozta nyilvánosságra az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az EU-ban és az eurózónában a múlt év harmadik negyedében ugyanekkora volt a növekedés üteme.
Amint az Eurostat rámutat, éves összevetésben az eurózónában szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal, az unió 28 tagállamában (EU28) pedig 1,8 százalékkal bővült a GDP. Az eurózónában nem változott, az EU28-ban 0,1 százalékponttal csökkent a növekedés üteme 2015 utolsó negyedében a harmadik negyedévi, éves szintű adatokkal összevetve – közölte az Unió statisztikai hivatala.
A múlt év egészében az EU 28 tagállamában 1,9 százalékkal, az euróövezetben pedig 1,6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. A legnagyobb növekedést a múlt év negyedik negyedében az előző negyedévhez képest Svédországból jelentették (+1,3 százalék), majd Észtország (+1,2 százalék), Lengyelország és Románia (+1,1), Magyarország és Szlovákia (+1,0 százalék) következik.
Éves összevetésben Svédország nyújtotta a legjobb teljesítményt, ahol 4,5 százalékkal nőtt a GDP 2014 utolsó negyedéhez képest. Utána Csehország és Szlovákia következik egyaránt 4,1 százalékkal. A további sorrend: Románia (+3,8 százalék), Lengyelország (+3,7 százalék), Spanyolország (+3,5 százalék) és Magyarország (+3,0 százalék). Ugyanakkor 2015 negyedik negyedében Horvátországban 0,5 százalékkal, Lettországban pedig 0,3 százalékkal zsugorodott a GDP az előző három hónaphoz képest. Írországból, Luxemburgból és Máltáról nem érkezett adat.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!