Fotó: Veres Nándor
Hargita megye fő exportcikke továbbra is a fa, az EU-n kívül leggyakrabban az Egyesült Arab Emirátusokba exportálnak – egyebek mellett ez derül ki a megyei vámhivatal 2014-re vonatkozó éves jelentéséből.
2015. február 09., 16:292015. február 09., 16:29
A kimutatásból – amely a Hargita megyei vállalkozások Európai Unión kívüli országokkal kapcsolatos vámtevékenységét összegzi – ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy a székely megye háromszor gyakrabban exportál, mint importál.
A vámhatóság az elmúlt év során összesen 3004 exporttevékenységet ellenőrzött, miközben a jelentés 1139 importműveletről tesz említést. Leggyakrabban az Egyesült Arab Emirátusokba irányultak a Hargita megyei áruszállítmányok, faanyagot, fűrészárut exportáltak az arab országba a megyei cégek, több mint hétszáz alkalommal.
Az exportcélpontok között második helyen Svájc áll, oda fabútorokat, faházakat, valamint alumíniumtermékeket szállítottak a Hargita megyei vállalkozások tavaly, négyszáznál is több alkalommal. Érdekes adat, hogy a Svájcból érkező importáru egy része ugyancsak fabútor.
A kivitel tekintetében a harmadik helyen Kína áll, a keleti ország gömbfát importál Hargita megyéből. Az ásványvíz is szerepel az exportcikkek listáján: a borvízszállítmányok célpontjai Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Izrael és Tajvan.
Az Európai Unió határain kívülről leggyakrabban Törökországból érkezik áru Hargita megyébe, a textilgyárak által használt fonalak, hűtőpultok, ezekhez való alkatrészek, öntöttvas kazánok, fűtőtestek, valamint alumíniumlemezek érkeznek onnan. Kínából hasonlóképpen fonalakat és cérnákat, hűtőpultokat vásárolnak, de onnan gumiabroncsok, étrend-kiegészítők és különböző műanyag termékek is érkeznek a megyébe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!