
Hatékony, a deficitet észszerű keretek között tartó 2016-os állami költségvetési tervet ígér Dacian Cioloş kijelölt miniszterelnök, aki hétfőn hozta nyilvánosságra, illetve küldte el a parlamentnek kormányprogramját.
2015. november 16., 19:522015. november 16., 19:52
Eszerint a Cioloş-kormány szorosan együttműködne az uniós, valamint a nemzetközi hitelintézetekkel, a gazdasági célkitűzések keretében pedig prioritásnak tekinti az ország fenntartható fejlődését, amit egyrészt az európai uniós alapok lehívási rátájának növelésével érnének el, ugyanakkor az infrastrukturális beruházásokat is kiemelten kezelik. A kormányprogram emellett az energetikai és szállításügyi szektorban szükséges tennivalókra is kitér.
Újratárgyalnák a középtávú célokat
Az interneten is elérhető kormányprogram egyik fontos pontja, hogy az új kabinet újratárgyalná az ország középtávú célkitűzéseit annak érdekében, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva az államadósság „maradjon fenntartható szinten\". Az Európai Bizottság november ötödikén közölt becslése szerint a strukturális deficit ebben az évben a GDP 0,8 százaléka lesz, jövő évre azonban 2,7, 2017-re pedig már 3,8 százalékra emelkedik, holott a középtávú célkitűzések keretében vállalt hiány 1 százalék.
A 2016-os állami költségvetés kidolgozásakor a Cioloş-kormány a közpénzek elköltésének átláthatóságát és a makrogazdasági stabilitás fenntartását tartja szem előtt. A kabinet ugyanakkor olyan intézkedésekre készül, amelyekkel Románia közelebb kerülhet az eurózónához való csatlakozáshoz. A programban arra is kitérnek, hogy az ország fenntartható fejlődése érdekében azonosítják és megszüntetik az európai uniós források lehívására vonatkozó eljárás hiányosságait, ehhez az Európai Bizottság illetékes intézményeivel is szorosan együtt fognak működni.
Tízéves beruházási stratégiát készítenek
A Dacian Cioloş vezette kabinet arra készül, hogy olyan tízéves beruházási stratégiát készít, amelyre minden politikai párt rábólint. A terv kidolgozásához a kormány az illetékes minisztériumokkal, a vállalkozói és civil szférával, valamint országos és nemzetközi szinten elismert szakemberekkel is egyeztetni fog. Az így fontosnak jelölt beruházásokat uniós pénzekből és állami költségvetésből fogják megvalósítani. A program szerint egy újraiparosítási és mezőgazdaság-fejlesztési programot is kidolgoznak, ugyanakkor országos befektetési alapot és egy nemzeti fejlesztési bankot is létrehoznak.
A leendő kormány „stabil, kiszámítható és átlátható\" törvényes keret megvalósítására is vállalkozik, ugyanakkor az országos adóhatóság (ANAF) tevékenységét is javítanák a beszedett adók arányának növelése érdekében. A program szerint emellett befejeznék a Világbank által kezdeményezett, a hazai adótevékenység reformjára vonatkozó folyamatot.
Az energetikai szektorban szükséges tennivalók közül a kijelölt kabinet az országos energiaügyi stratégia véglegesítését tartja a legfontosabbnak, emellett továbbra is szorgalmazzák az energiahatékonyságot célzó, főként a lakóházakra és lakásokra vonatkozó programokat. A Cioloş-kormány folytatja a közlekedési, valamint a gáz- és villanyáram-hálózatok kiépítését, illetve összekötését a szomszédos országokkal. Vállalják ugyanakkor a megújuló energiaforrások támogatását annak érdekében, hogy 2020-ban a fogyasztás 24 százalékát már ilyen forrásból biztosíthassák.
A leendő kabinet prioritásként kezeli az infrastrukturális – közúti és vasúti – beruházásokat is, hiszen ezek meglátásuk szerint nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország vonzó legyen a külföldi befektetők számára. A kormányprogram szállításügyre és infrastruktúrára vonatkozó pontjai egyébként meglehetősen rövidek a többi ágazatot érintő tervek részletességével szemben, sőt a dokumentumban nem szerepel konkrétan, hogy e téren milyen szakaszok kiépítését, felújítását tartják a legfontosabbnak.
Megvizsgálják a béremelés lehetőségét
A Klaus Johannis államfő által miniszterelnöknek jelölt Dacian Cioloş vasárnap hozta nyilvánosságra kormánya összetételét. A Victoria-palotában tartott bejelentés során Cioloş többek között a leköszönő kormány által az utolsó pillanatban elrendelt 10 százalékos közalkalmazotti béremelésre utalva elmondta: alapvetően nem akarják visszavonni a rendelkezést, de meg fogják vizsgálni, hogy a gazdasági mutatók alapján végre lehet-e hajtani a bérkiegészítést.
A kijelölt kormányfő egyébként egyvalamiben már most különbözik Victor Ponta volt miniszterelnöktől: míg Ponta több alkalommal is szembement a nemzetközi hitelintézetek, főként a Nemzetközi Valutaalap (IMF) álláspontjával és javaslataival, addig Cioloş szorosabb kapcsolatot kíván kialakítani ezekkel az intézményekkel.
A kormányprogram mellett sokatmondó az is, hogy az Európai Bizottság volt mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa pénzügyminiszternek egy olyan hölgyet jelölt, aki korábban több nemzetközi hitelintézetnél is dolgozott. Anca Paliu Dragu tizenegy éven keresztül dolgozott az IMF bukaresti irodájában, 2013 óta pedig az Európai Bizottságnál volt gazdasági elemző, karrierjét ugyanakkor a Román Nemzeti Banknál (BNR) kezdte.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!