Ciolacu: ezeket az orvosságokat főleg a kiszolgáltatott társadalmi rétegek használják (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
A clawback-adó módosítását kezdeményezte Marcel Ciolacu, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamentben. Erről a házelnök maga számolt be csütörtökön, egy egészségügyi konferencián.
2022. április 07., 15:292022. április 07., 15:29
2022. április 07., 15:332022. április 07., 15:33
A clawback különben egyfajta többletadó: olyan, világszerte alkalmazott egészségpolitikai eszköz, amellyel visszafogják a termelők és a kereskedők által generált gyógyszertúlfogyasztást. Általában reklámokkal késztetik a lakosságot túlfogyasztásra, ám ez egy adott szint után éppen a clawback miatt nem éri meg, mert ha nő az eladás, nagyobb lesz az adó.
Ciolacu elmondta,
Szerinte ezeket az orvosságokat főleg a kiszolgáltatott társadalmi rétegek használják, akik nem engedhetnek meg maguknak drága originális gyógyszereket. Ezért úgy vélekedett, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülniük a gyógyszergyártóknak, a forgalmazóknak és az állami egészségügyi hatóságok képviselőinek, és közös megoldást kell találniuk arra, hogy a gyógyszerek minden páciens számára hozzáférhetővé váljanak – írja az Agerpres.
Ugyanazon a konferencián Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azt mondta,
Rafila hangsúlyozta, hogy a bruttó hazai termék 1,5 százalékát az országban lévő húsz gyógyszergyár termeli, ebből egy van a román állam tulajdonában, a többi magánkézben.
„Biztosítanunk kell a működését egy olyan ágazatnak, amely jelentős arányban járul hozzá a GDP-hez. Úgy gondolom, némileg felül kell vizsgálni az egészségügyi minisztérium árpolitikáját, mert paradox helyzetben vagyunk: spórolni akarunk, de többet fizetünk. Egyszerűen azáltal, hogy addig csökkentjük egyes gyógyszerek árát, amíg a legolcsóbbak eltűnnek a piacról, és helyüket a drágább készítmények veszik át. Oda jutunk, hogy kevesebb helyett több pénzt fizetünk” – mondta Rafila.
Az egészségügyi miniszter megerősítette, gyors megoldást kell találni arra, hogy a lakosság hozzáférjen az olcsó, generikus gyógyszerekhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!