A cél közös, de kevés a párbeszéd

„Vélhetően lesznek még tömegrendezvények, ezeken kellene közadakozást szervezni. Ha minden résztvevő adományoz legalább egy pénzérmét, ebből létre lehet hozni a székelyföldi pénzügyi alapot, illetve egy szakmai testületet, amely a gazdasági kérdések, problémák megválaszolására vállalkozna” – fejtette ki Portik Vilmos. Mint részletezte, ez a testület fel tudná térképezni a Székelyföld valós gazdasági helyzetét, ami azért lenne fontos, hogy ne elsősorban bukaresti adatokra kelljen hagyatkozni, továbbá kidolgozhatna pénzügyi cselekvési terveket is, vagy éppen tanácsokat nyújthat az önkormányzatoknak. „Olyan kérdésekre kellene választ adnia, amelyek az egyszerű emberekben is felmerülnek, például, hogy milyen lesz az autonóm Székelyföld pénzügy- és adópolitikája, milyen gazdasági cselekvési terveket kellene megvalósítani” – magyarázta Portik Vilmos.

Új lehetőségek

A gazdaság és a pénzügy az a terület, amelyben nehéz etnikai alapú alrendszert létrehozni – fogalmazta meg a javaslat kapcsán a Krónika megkeresésére Mátis Jenő, az EMNT gazdasági alelnöke. A közgazdász ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre Terv az első integrált gazdaságfejlesztési terv Erdélyben, a kétszáz oldalas dokumentum sok operatív program megnevezést tartalmaz, amely akár egy székelyföldi alap létrehozására is alkalmazható. „Az Európai Unió 2014–2020-as költségvetési ciklusa új pályázati lehetőségeket jelent, a román és a magyar kormányforrások bevonásával lehetőség adódik az intézményépítésre is” – szögezte le Mátis Jenő. A gazdasági szakember felidézte, hogy a soproni kékfrankos mintájára évekkel ezelőtt körvonalazódott egy kezdeményezés a székely helyi pénz létrehozására, ám ez végül nem jutott célba. Mátis hangsúlyozta, világszerte számos példa van közösségi bankok működésére, például az Amerikai Egyesült Államok déli részén a spanyol ajkúak és a színes bőrűek hoztak létre ilyen pénzintézeteket, amikor alig voltak pénzügyi jogaik. „A közösségi bankok a két világháború között Erdélyben működő hitelszövetkezetekre hasonlítanak” – mutatott rá Mátis Jenő.

„Kommunikáljunk az ellenzékkel!”

„Mielőtt bedobunk egy ötletet, meg kell nézni, kinek mi van már meg, a már elkészült tervekre, folyamatban levő projektekre alapozva kell a következő lépést megtenni” – fogalmazott hasonlóképpen megkeresésünkre Borboly Csaba. Mint a Hargita megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke hangsúlyozta, „ha mindent elölről akarunk kitalálni, negyven év múlva is arról szólnak a szalagcímek, hogy mit kellene tenni, holott lehet, hogy annak ezer részletéből kétszáz már megvalósult”. Mint ecsetelte, a Hargita megyei önkormányzatnál rengeteg projekt van folyamatban, a közgyűlés honlapján megtalálhatók a stratégiák, elképzelések, elemzések, ezeket szerinte el kell olvasni, hiszen ha egy adott témakörben sok minden már zajlik, akkor azokat kell továbbvinni, „nem egy hirtelen ötlettel valamit újrakezdeni”. A megyeelnök elmondta, nem tudja az ellenzéki magyar politikusoknak milyen rálátásuk van a folyamatokra, hiszen kevesebben vannak az önkormányzatok élén. „Én is hibás vagyok. Hiányosság, hogy RMDSZ-es politikusokként nem kommunikáltunk eleget a részletekről, a szakpolitikai kérdésekről, azok hátteréről. Én most a Hargita megyei képviselőtestületnél minden információt elküldök az ellenzéki frakciónak is, s sok pozitív visszajelzést kapok. Közösen keressük a megoldásokat. Erre biztatom a székelyföldi ellenzéket, hogy ahol nem kapnak elég információt, igényeljék azt” – fogalmazott Borboly Csaba.