2013. április 08., 07:282013. április 08., 07:28
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászainak prognózisa szerint az átlagos lakásár Nagy-Britanniában 227 ezer font lesz 2014-ben, 2,3 százalékkal magasabb a 2007-ben mért ingatlanpiaci átlagárnál.
A CEBR becslése szerint az idén 222 ezer fontos lakásonkénti átlagár várható a brit ingatlanpiacon. Ez 1,4 százalékkal magasabb a tavalyinál, de még elmarad a pénzügyi válság elhatalmasodása előtt közvetlenül mért legutóbbi árcsúcstól.
Mindezek alapján - a CEBR előrejelzése szerint - összesen hét évet vesz igénybe, mire a brit lakóingatlan-piac magához tér a pénzügyi válság sokkjából.
A cég elemzői szerint az idén és jövőre még nyomott lesz az áremelkedés üteme a brit ingatlanpiacon, elsősorban a lanyha hazai bérnövekedés, a brit bankrendszer folytatódó feltőkésítési erőfeszítései és az euróövezeti pénzügyi felfordulás miatt.
A CEBR szakértői ugyanakkor azzal számolnak, hogy középtávon - a brit gazdaság általuk várt élénkülése, az ebből eredő gyorsabb béremelkedés, valamint a lakáskínálat bővülési ütemét valószínűleg meghaladó mértékű népességnövekedés hatására - felgyorsul az áremelkedés a brit lakóingatlan-szektorban.
A cég prognózisa szerint 2018-ban - az arra az évre valószínűsített 4,6 százalékos árnövekedés nyomán - már 267 ezer font lesz a lakások átlagára Nagy-Britanniában, 20,4 százalékkal magasabb az idei évre vártnál.
A brit ingatlanpiaci árak a pénzügyi válság előtti években még hatalmas ütemben - rendre évi 20 százalékot meghaladó mértékben - emelkedtek. A bankok könnyű kézzel folyósították a nagy összegű jelzálogkölcsönöket, amelyek értéke sokszor elérte az ingatlan akkori piaci árának 125 százalékát is. A hitelintézetek abban bíztak, hogy az árak további emelkedésével a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke gyorsan túlnő a kölcsön összegén.
A hitelpiaci likviditás 2008-ban kezdődött hirtelen szűkülésével és a brit gazdaság ezt követő megtorpanásával, majd mély recesszióba fordulásával azonban kipukkadt az ingatlanár-buborék, és a lakásárak meredek zuhanásba kezdtek.
A Standard & Poor\'s hitelminősítő korabeli becslése szerint az ingatlanárak esése miatt 2010-re kétmillió brit lakástulajdonos kerülhetett a „negative equity” állapotába. A kifejezés azt jelenti, hogy az adott lakóingatlan értéke - vagyis a jelzálogkölcsön fedezete - a várt növekedés helyett mélyen az ingatlanra felvett jelzáloghitel összege alá csökken. Így az ingatlanhitel fedezetének jelentős része eltűnik, és a hitelező bank kinnlevőségének teljes behajthatósága bizonytalanná válik, még akkor is, ha a bank az esetleg nem fizetővé váló adóstól visszabirtokolja az ingatlant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Látogatottsági adatok