Két–három év múlva a romániai piacra is beléphetnek azok a pénzintézetek, amelyek fő profilja a bankkártya-kibocsátás és -kezelés, ez pedig hátrányos érintheti az országban már régóta működő, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó bankokat – hívta fel a figyelmet a Román Nemzeti Bank (BNR).
2015. április 23., 17:032015. április 23., 17:03
A hazai bankok és pénzintézetek jelenleg amiatt aggódnak, hogy a kártyás fizetés esetén felszámolt bankközi illeték 0,2 százalékra való mérséklése jelentősen majd bevételeiket, így nem lesz lehetőségük technológiai beruházásokat, illetve nem tudnak olcsó és széleskörű szolgáltatásokat nyújtani a klienseknek. A banki illetékesek elmondása szerint ez főként a kisebb pénzintézeteket érinti hátrányosan, amelyek akár csődbe is mehetnek az illeték csökkentése miatt.
Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója ezzel szemben rámutatott: a bankoknak meg kell érteniük, hogy általános pénzügyi szolgáltatóként és nem kártyakibocsátóként kell működniük. „A pénzintézetek a bankkártya-piacon kívül más téren is bevételt termelnek, így a jövedelem átütemezése nyomán nem lesznek veszteségesek” – hangsúlyozta a szakember egy szakmai konferencián. Hozzátette: több európai uniós tagországban, főleg az északi államokban a bankközi illeték értéke nulla, vagyis nem létezik ilyen díj.
„Ne siránkozzanak a bankok”
A BNR elemzője úgy vélte: ha a hazai bankok továbbra is „siránkoznak, és a piacról való kilépéssel fenyegetőznek”, lehetséges, hogy még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Rámutatott: a fejlett országokban működő, a legmodernebb technológiával rendelkező pénzintézetek két–három éven belül beléphetnek a hazai piacra, és kedvező ajánlataikkal elcsábíthatják az ügyfeleket.
Ruxandra Avram szerint így a Romániában működő bankoknak inkább további bevételi források után kellene nézniük, és fejleszteniük kellene a bankkártya-szektort. „Amennyiben egy hazai bank kilép a bankkártya-piacról, azzal csak azt éri el, hogy teret biztosít egy másik, külföldről érkező vállalkozásnak, amely olcsóbban kínálja termékeit” – magyarázta a jegybanki igazgató.
Fejlesztési stratégiát várnak
A szakember ugyan elismerte, hogy a bankközi illeték csökkentése következményekkel fog járni, de azt javasolta a pénzintézeteknek, hogy tegyenek javaslatokat új kezdeményezésekre bevételeik növelése érdekében. „Nagyon fontos, hogy minden bank végezzen pontos számításokat, és készítsen hatástanulmányt, ugyanakkor dolgozzon ki középtávú fejlesztési stratégiát” – hívta fel a figyelmet Avram.
A BNR igazgatója szerint a legnagyobb kihívás tudatosítani a lakosokban, hogy a bankkártya-használat egyszerű, számukra is kedvező tevékenység, „és nem abból áll, hogy a bank kirabolja a klienseket”. „Jelentős hálózatot kell kiépíteni, minden kereskedelmi egységben lehetővé kell tenni a bankkártyás fizetést, és a legmodernebb eszközöket kell a kliensek rendelkezésére bocsátani” – fejtette ki Ruxandra Avram.
Az Európai Parlament márciusban fogadta el azt a jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankközi díjaknak az EU-ban. Ezt követően a román kormány is elfogadta az előírás bevezetésére vonatkozó törvényt: eszerint a bankkártyával végzett tranzakció értékének 0,2 százalékát, hitelkártya esetében pedig ez 0,3 százalék lesz. A bankközi díjat a pénzintézetek fizetik egymásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!