Két–három év múlva a romániai piacra is beléphetnek azok a pénzintézetek, amelyek fő profilja a bankkártya-kibocsátás és -kezelés, ez pedig hátrányos érintheti az országban már régóta működő, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó bankokat – hívta fel a figyelmet a Román Nemzeti Bank (BNR).
2015. április 23., 17:032015. április 23., 17:03
A hazai bankok és pénzintézetek jelenleg amiatt aggódnak, hogy a kártyás fizetés esetén felszámolt bankközi illeték 0,2 százalékra való mérséklése jelentősen majd bevételeiket, így nem lesz lehetőségük technológiai beruházásokat, illetve nem tudnak olcsó és széleskörű szolgáltatásokat nyújtani a klienseknek. A banki illetékesek elmondása szerint ez főként a kisebb pénzintézeteket érinti hátrányosan, amelyek akár csődbe is mehetnek az illeték csökkentése miatt.
Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója ezzel szemben rámutatott: a bankoknak meg kell érteniük, hogy általános pénzügyi szolgáltatóként és nem kártyakibocsátóként kell működniük. „A pénzintézetek a bankkártya-piacon kívül más téren is bevételt termelnek, így a jövedelem átütemezése nyomán nem lesznek veszteségesek” – hangsúlyozta a szakember egy szakmai konferencián. Hozzátette: több európai uniós tagországban, főleg az északi államokban a bankközi illeték értéke nulla, vagyis nem létezik ilyen díj.
„Ne siránkozzanak a bankok”
A BNR elemzője úgy vélte: ha a hazai bankok továbbra is „siránkoznak, és a piacról való kilépéssel fenyegetőznek”, lehetséges, hogy még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Rámutatott: a fejlett országokban működő, a legmodernebb technológiával rendelkező pénzintézetek két–három éven belül beléphetnek a hazai piacra, és kedvező ajánlataikkal elcsábíthatják az ügyfeleket.
Ruxandra Avram szerint így a Romániában működő bankoknak inkább további bevételi források után kellene nézniük, és fejleszteniük kellene a bankkártya-szektort. „Amennyiben egy hazai bank kilép a bankkártya-piacról, azzal csak azt éri el, hogy teret biztosít egy másik, külföldről érkező vállalkozásnak, amely olcsóbban kínálja termékeit” – magyarázta a jegybanki igazgató.
Fejlesztési stratégiát várnak
A szakember ugyan elismerte, hogy a bankközi illeték csökkentése következményekkel fog járni, de azt javasolta a pénzintézeteknek, hogy tegyenek javaslatokat új kezdeményezésekre bevételeik növelése érdekében. „Nagyon fontos, hogy minden bank végezzen pontos számításokat, és készítsen hatástanulmányt, ugyanakkor dolgozzon ki középtávú fejlesztési stratégiát” – hívta fel a figyelmet Avram.
A BNR igazgatója szerint a legnagyobb kihívás tudatosítani a lakosokban, hogy a bankkártya-használat egyszerű, számukra is kedvező tevékenység, „és nem abból áll, hogy a bank kirabolja a klienseket”. „Jelentős hálózatot kell kiépíteni, minden kereskedelmi egységben lehetővé kell tenni a bankkártyás fizetést, és a legmodernebb eszközöket kell a kliensek rendelkezésére bocsátani” – fejtette ki Ruxandra Avram.
Az Európai Parlament márciusban fogadta el azt a jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankközi díjaknak az EU-ban. Ezt követően a román kormány is elfogadta az előírás bevezetésére vonatkozó törvényt: eszerint a bankkártyával végzett tranzakció értékének 0,2 százalékát, hitelkártya esetében pedig ez 0,3 százalék lesz. A bankközi díjat a pénzintézetek fizetik egymásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!