A BNR rászólt a bankokra

A hazai bankok és pénzintézetek jelenleg amiatt aggódnak, hogy a kártyás fizetés esetén felszámolt bankközi illeték 0,2 százalékra való mérséklése jelentősen majd bevételeiket, így nem lesz lehetőségük technológiai beruházásokat, illetve nem tudnak olcsó és széleskörű szolgáltatásokat nyújtani a klienseknek. A banki illetékesek elmondása szerint ez főként a kisebb pénzintézeteket érinti hátrányosan, amelyek akár csődbe is mehetnek az illeték csökkentése miatt.

Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója ezzel szemben rámutatott: a bankoknak meg kell érteniük, hogy általános pénzügyi szolgáltatóként és nem kártyakibocsátóként kell működniük. „A pénzintézetek a bankkártya-piacon kívül más téren is bevételt termelnek, így a jövedelem átütemezése nyomán nem lesznek veszteségesek” – hangsúlyozta a szakember egy szakmai konferencián. Hozzátette: több európai uniós tagországban, főleg az északi államokban a bankközi illeték értéke nulla, vagyis nem létezik ilyen díj.

„Ne siránkozzanak a bankok”

A BNR elemzője úgy vélte: ha a hazai bankok továbbra is „siránkoznak, és a piacról való kilépéssel fenyegetőznek”, lehetséges, hogy még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Rámutatott: a fejlett országokban működő, a legmodernebb technológiával rendelkező pénzintézetek két–három éven belül beléphetnek a hazai piacra, és kedvező ajánlataikkal elcsábíthatják az ügyfeleket.

Ruxandra Avram szerint így a Romániában működő bankoknak inkább további bevételi források után kellene nézniük, és fejleszteniük kellene a bankkártya-szektort. „Amennyiben egy hazai bank kilép a bankkártya-piacról, azzal csak azt éri el, hogy teret biztosít egy másik, külföldről érkező vállalkozásnak, amely olcsóbban kínálja termékeit” – magyarázta a jegybanki igazgató.

Fejlesztési stratégiát várnak

A szakember ugyan elismerte, hogy a bankközi illeték csökkentése következményekkel fog járni, de azt javasolta a pénzintézeteknek, hogy tegyenek javaslatokat új kezdeményezésekre bevételeik növelése érdekében. „Nagyon fontos, hogy minden bank végezzen pontos számításokat, és készítsen hatástanulmányt, ugyanakkor dolgozzon ki középtávú fejlesztési stratégiát” – hívta fel a figyelmet Avram.

A BNR igazgatója szerint a legnagyobb kihívás tudatosítani a lakosokban, hogy a bankkártya-használat egyszerű, számukra is kedvező tevékenység, „és nem abból áll, hogy a bank kirabolja a klienseket”. „Jelentős hálózatot kell kiépíteni, minden kereskedelmi egységben lehetővé kell tenni a bankkártyás fizetést, és a legmodernebb eszközöket kell a kliensek rendelkezésére bocsátani” – fejtette ki Ruxandra Avram.

Az Európai Parlament márciusban fogadta el azt a jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankközi díjaknak az EU-ban. Ezt követően a román kormány is elfogadta az előírás bevezetésére vonatkozó törvényt: eszerint a bankkártyával végzett tranzakció értékének 0,2 százalékát, hitelkártya esetében pedig ez 0,3 százalék lesz. A bankközi díjat a pénzintézetek fizetik egymásnak.