Két–három év múlva a romániai piacra is beléphetnek azok a pénzintézetek, amelyek fő profilja a bankkártya-kibocsátás és -kezelés, ez pedig hátrányos érintheti az országban már régóta működő, széleskörű szolgáltatásokat nyújtó bankokat – hívta fel a figyelmet a Román Nemzeti Bank (BNR).
2015. április 23., 17:032015. április 23., 17:03
A hazai bankok és pénzintézetek jelenleg amiatt aggódnak, hogy a kártyás fizetés esetén felszámolt bankközi illeték 0,2 százalékra való mérséklése jelentősen majd bevételeiket, így nem lesz lehetőségük technológiai beruházásokat, illetve nem tudnak olcsó és széleskörű szolgáltatásokat nyújtani a klienseknek. A banki illetékesek elmondása szerint ez főként a kisebb pénzintézeteket érinti hátrányosan, amelyek akár csődbe is mehetnek az illeték csökkentése miatt.
Ruxandra Avram, a BNR pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója ezzel szemben rámutatott: a bankoknak meg kell érteniük, hogy általános pénzügyi szolgáltatóként és nem kártyakibocsátóként kell működniük. „A pénzintézetek a bankkártya-piacon kívül más téren is bevételt termelnek, így a jövedelem átütemezése nyomán nem lesznek veszteségesek” – hangsúlyozta a szakember egy szakmai konferencián. Hozzátette: több európai uniós tagországban, főleg az északi államokban a bankközi illeték értéke nulla, vagyis nem létezik ilyen díj.
„Ne siránkozzanak a bankok”
A BNR elemzője úgy vélte: ha a hazai bankok továbbra is „siránkoznak, és a piacról való kilépéssel fenyegetőznek”, lehetséges, hogy még kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek. Rámutatott: a fejlett országokban működő, a legmodernebb technológiával rendelkező pénzintézetek két–három éven belül beléphetnek a hazai piacra, és kedvező ajánlataikkal elcsábíthatják az ügyfeleket.
Ruxandra Avram szerint így a Romániában működő bankoknak inkább további bevételi források után kellene nézniük, és fejleszteniük kellene a bankkártya-szektort. „Amennyiben egy hazai bank kilép a bankkártya-piacról, azzal csak azt éri el, hogy teret biztosít egy másik, külföldről érkező vállalkozásnak, amely olcsóbban kínálja termékeit” – magyarázta a jegybanki igazgató.
Fejlesztési stratégiát várnak
A szakember ugyan elismerte, hogy a bankközi illeték csökkentése következményekkel fog járni, de azt javasolta a pénzintézeteknek, hogy tegyenek javaslatokat új kezdeményezésekre bevételeik növelése érdekében. „Nagyon fontos, hogy minden bank végezzen pontos számításokat, és készítsen hatástanulmányt, ugyanakkor dolgozzon ki középtávú fejlesztési stratégiát” – hívta fel a figyelmet Avram.
A BNR igazgatója szerint a legnagyobb kihívás tudatosítani a lakosokban, hogy a bankkártya-használat egyszerű, számukra is kedvező tevékenység, „és nem abból áll, hogy a bank kirabolja a klienseket”. „Jelentős hálózatot kell kiépíteni, minden kereskedelmi egységben lehetővé kell tenni a bankkártyás fizetést, és a legmodernebb eszközöket kell a kliensek rendelkezésére bocsátani” – fejtette ki Ruxandra Avram.
Az Európai Parlament márciusban fogadta el azt a jogszabályt, amely egységes felső határt szab a bankközi díjaknak az EU-ban. Ezt követően a román kormány is elfogadta az előírás bevezetésére vonatkozó törvényt: eszerint a bankkártyával végzett tranzakció értékének 0,2 százalékát, hitelkártya esetében pedig ez 0,3 százalék lesz. A bankközi díjat a pénzintézetek fizetik egymásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!