Jobban odafigyelnek Romániára a befektetési alapok, felértékelődik a bukaresti tőzsde
Fotó: 123RF
Románia felminősítése szakértők szerint ugyan nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik „önteni a pénzt”, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra.
2020. szeptember 23., 17:252020. szeptember 23., 17:25
„Románia már nagyon rég várja a felminősítést, hiszen az úgynevezett határpiacok kategóriájába az európai uniós országok közül már csak nagyon kevesen tartoznak, és azok is a lakosság és a gazdasági erő szempontjából is kisebbek, mint Románia” – értékelt kedden a Krónikának Králik Lóránd közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatóját azt követően kerestük meg, hogy egy nappal korábban a londoni székhelyű FTSE Russell piaci adatszolgáltató fejlődő piaccá minősítette fel a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB).
Králik arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a négy mérvadó piacminősítő – a MSCI Barra, FTSE Russell, S&P Dow Jones, Stoxx – közül
A besorolás elsősorban a befektetők számára irányadó, a fejlett kategória a legbiztonságosabb, a fejlődő egy bizonyos határig ajánlott befektetésre, az utolsó kategória már kockázatosnak számít.
– összegezte a szakértő.
A különbséget érzékeltetve rámutatott, 2016-ban a befektetési alapok a határpiacon mintegy 50 milliárd dollárt mozgattak, míg a fejlődő piacokon 1500 milliárd dollárt.
Ugyanakkor aláhúzta, mindez nem azonnali hatállyal, hanem középtávon történik meg. „Ez nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik önteni a pénzt, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra” – mondta Králik Lóránd.
Králik Lóránd szerint a felminősítés hatása nem érezhető meg azonnal
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a piacminősítők különböző feltételeket vesznek alapul, de általában a tőzsde kapitalizációját, az ország gazdasági teljesítményét figyelik, amikor meghatározzák a besorolást. Ugyanakkor azt is nézik, hány nagyvállalat rendelkezik nagy tőzsdei kapitalizációval az értékpiacon, mekkora azok részvényeinek a likviditása a tőzsdén, és mekkora a kereskedésben részt vevő részvények aránya. Hiszen hiába nagy a cég, ha a részvényeinek nagy arányát egy többségi tulajdonos birtokolja, és azok nem forognak a tőzsdén.
A Bukaresti Értéktőzsdén a Petrom, a Romgaz, a Proprietatea Alap, a Ttransilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank mozgásait figyelték, kisebb mértékben az Electrica és a Digi részvényeit. A Bukaresti Értéktőzsdén 370 céget jegyeznek, ezek negyede az elsődleges piacon van nyilvántartva. A tavalyi tranzakciók összértéke a 9 milliárd lejhez (1,8 milliárd euró) közelített.
Nemzetközi visszaesés a nagy börzéken
Érdekes fordulat történt hétfőn azt követően, hogy mindenki történelmi pillanatként értékelte, miszerint Romániát a FTSE Russell piacminősítő a fejlődő piaccal rendelkező országok sorába sorolta. A nap lezárásakor ugyanis még pirosba, vagyis negatív tartományba került a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), valamennyi index visszaesett, a vezető index 2,5 százalékkal. Králik Lóránd közgazdász szerint azonban nemzetközi viszonylatban vizsgálva ez a visszaesés egyáltalán nem meglepő, ráadásul európai kontextusban a bukaresti tőzsde nem teljesített rosszul, ha nem lett volna a felminősítés, valószínűleg még nagyobb lett volna a visszaesés. A szakértő rámutatott, a három nagy európai tőzsdeindex – a frankfurti, a londoni és a párizsi – a bukarestinél is nagyobb visszaesést produkált. A tengerentúl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig nem volt éppen „fekete hétfő” a tőzsdén, de ott is „csúnya nap” volt a tőzsdeindexek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!