Jobban odafigyelnek Romániára a befektetési alapok, felértékelődik a bukaresti tőzsde
Fotó: 123RF
Románia felminősítése szakértők szerint ugyan nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik „önteni a pénzt”, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra.
2020. szeptember 23., 17:252020. szeptember 23., 17:25
„Románia már nagyon rég várja a felminősítést, hiszen az úgynevezett határpiacok kategóriájába az európai uniós országok közül már csak nagyon kevesen tartoznak, és azok is a lakosság és a gazdasági erő szempontjából is kisebbek, mint Románia” – értékelt kedden a Krónikának Králik Lóránd közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatóját azt követően kerestük meg, hogy egy nappal korábban a londoni székhelyű FTSE Russell piaci adatszolgáltató fejlődő piaccá minősítette fel a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB).
Králik arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a négy mérvadó piacminősítő – a MSCI Barra, FTSE Russell, S&P Dow Jones, Stoxx – közül
A besorolás elsősorban a befektetők számára irányadó, a fejlett kategória a legbiztonságosabb, a fejlődő egy bizonyos határig ajánlott befektetésre, az utolsó kategória már kockázatosnak számít.
– összegezte a szakértő.
A különbséget érzékeltetve rámutatott, 2016-ban a befektetési alapok a határpiacon mintegy 50 milliárd dollárt mozgattak, míg a fejlődő piacokon 1500 milliárd dollárt.
Ugyanakkor aláhúzta, mindez nem azonnali hatállyal, hanem középtávon történik meg. „Ez nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik önteni a pénzt, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra” – mondta Králik Lóránd.
Králik Lóránd szerint a felminősítés hatása nem érezhető meg azonnal
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a piacminősítők különböző feltételeket vesznek alapul, de általában a tőzsde kapitalizációját, az ország gazdasági teljesítményét figyelik, amikor meghatározzák a besorolást. Ugyanakkor azt is nézik, hány nagyvállalat rendelkezik nagy tőzsdei kapitalizációval az értékpiacon, mekkora azok részvényeinek a likviditása a tőzsdén, és mekkora a kereskedésben részt vevő részvények aránya. Hiszen hiába nagy a cég, ha a részvényeinek nagy arányát egy többségi tulajdonos birtokolja, és azok nem forognak a tőzsdén.
A Bukaresti Értéktőzsdén a Petrom, a Romgaz, a Proprietatea Alap, a Ttransilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank mozgásait figyelték, kisebb mértékben az Electrica és a Digi részvényeit. A Bukaresti Értéktőzsdén 370 céget jegyeznek, ezek negyede az elsődleges piacon van nyilvántartva. A tavalyi tranzakciók összértéke a 9 milliárd lejhez (1,8 milliárd euró) közelített.
Nemzetközi visszaesés a nagy börzéken
Érdekes fordulat történt hétfőn azt követően, hogy mindenki történelmi pillanatként értékelte, miszerint Romániát a FTSE Russell piacminősítő a fejlődő piaccal rendelkező országok sorába sorolta. A nap lezárásakor ugyanis még pirosba, vagyis negatív tartományba került a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), valamennyi index visszaesett, a vezető index 2,5 százalékkal. Králik Lóránd közgazdász szerint azonban nemzetközi viszonylatban vizsgálva ez a visszaesés egyáltalán nem meglepő, ráadásul európai kontextusban a bukaresti tőzsde nem teljesített rosszul, ha nem lett volna a felminősítés, valószínűleg még nagyobb lett volna a visszaesés. A szakértő rámutatott, a három nagy európai tőzsdeindex – a frankfurti, a londoni és a párizsi – a bukarestinél is nagyobb visszaesést produkált. A tengerentúl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig nem volt éppen „fekete hétfő” a tőzsdén, de ott is „csúnya nap” volt a tőzsdeindexek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!