Jobban odafigyelnek Romániára a befektetési alapok, felértékelődik a bukaresti tőzsde
Fotó: 123RF
Románia felminősítése szakértők szerint ugyan nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik „önteni a pénzt”, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra.
2020. szeptember 23., 17:252020. szeptember 23., 17:25
„Románia már nagyon rég várja a felminősítést, hiszen az úgynevezett határpiacok kategóriájába az európai uniós országok közül már csak nagyon kevesen tartoznak, és azok is a lakosság és a gazdasági erő szempontjából is kisebbek, mint Románia” – értékelt kedden a Krónikának Králik Lóránd közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatóját azt követően kerestük meg, hogy egy nappal korábban a londoni székhelyű FTSE Russell piaci adatszolgáltató fejlődő piaccá minősítette fel a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB).
Králik arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a négy mérvadó piacminősítő – a MSCI Barra, FTSE Russell, S&P Dow Jones, Stoxx – közül
A besorolás elsősorban a befektetők számára irányadó, a fejlett kategória a legbiztonságosabb, a fejlődő egy bizonyos határig ajánlott befektetésre, az utolsó kategória már kockázatosnak számít.
– összegezte a szakértő.
A különbséget érzékeltetve rámutatott, 2016-ban a befektetési alapok a határpiacon mintegy 50 milliárd dollárt mozgattak, míg a fejlődő piacokon 1500 milliárd dollárt.
Ugyanakkor aláhúzta, mindez nem azonnali hatállyal, hanem középtávon történik meg. „Ez nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik önteni a pénzt, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra” – mondta Králik Lóránd.
Králik Lóránd szerint a felminősítés hatása nem érezhető meg azonnal
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a piacminősítők különböző feltételeket vesznek alapul, de általában a tőzsde kapitalizációját, az ország gazdasági teljesítményét figyelik, amikor meghatározzák a besorolást. Ugyanakkor azt is nézik, hány nagyvállalat rendelkezik nagy tőzsdei kapitalizációval az értékpiacon, mekkora azok részvényeinek a likviditása a tőzsdén, és mekkora a kereskedésben részt vevő részvények aránya. Hiszen hiába nagy a cég, ha a részvényeinek nagy arányát egy többségi tulajdonos birtokolja, és azok nem forognak a tőzsdén.
A Bukaresti Értéktőzsdén a Petrom, a Romgaz, a Proprietatea Alap, a Ttransilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank mozgásait figyelték, kisebb mértékben az Electrica és a Digi részvényeit. A Bukaresti Értéktőzsdén 370 céget jegyeznek, ezek negyede az elsődleges piacon van nyilvántartva. A tavalyi tranzakciók összértéke a 9 milliárd lejhez (1,8 milliárd euró) közelített.
Nemzetközi visszaesés a nagy börzéken
Érdekes fordulat történt hétfőn azt követően, hogy mindenki történelmi pillanatként értékelte, miszerint Romániát a FTSE Russell piacminősítő a fejlődő piaccal rendelkező országok sorába sorolta. A nap lezárásakor ugyanis még pirosba, vagyis negatív tartományba került a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), valamennyi index visszaesett, a vezető index 2,5 százalékkal. Králik Lóránd közgazdász szerint azonban nemzetközi viszonylatban vizsgálva ez a visszaesés egyáltalán nem meglepő, ráadásul európai kontextusban a bukaresti tőzsde nem teljesített rosszul, ha nem lett volna a felminősítés, valószínűleg még nagyobb lett volna a visszaesés. A szakértő rámutatott, a három nagy európai tőzsdeindex – a frankfurti, a londoni és a párizsi – a bukarestinél is nagyobb visszaesést produkált. A tengerentúl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig nem volt éppen „fekete hétfő” a tőzsdén, de ott is „csúnya nap” volt a tőzsdeindexek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!