Jobban odafigyelnek Romániára a befektetési alapok, felértékelődik a bukaresti tőzsde
Fotó: 123RF
Románia felminősítése szakértők szerint ugyan nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik „önteni a pénzt”, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra.
2020. szeptember 23., 17:252020. szeptember 23., 17:25
„Románia már nagyon rég várja a felminősítést, hiszen az úgynevezett határpiacok kategóriájába az európai uniós országok közül már csak nagyon kevesen tartoznak, és azok is a lakosság és a gazdasági erő szempontjából is kisebbek, mint Románia” – értékelt kedden a Krónikának Králik Lóránd közgazdász. A Partiumi Keresztény Egyetem oktatóját azt követően kerestük meg, hogy egy nappal korábban a londoni székhelyű FTSE Russell piaci adatszolgáltató fejlődő piaccá minősítette fel a Bukaresti Értéktőzsdét (BVB).
Králik arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a négy mérvadó piacminősítő – a MSCI Barra, FTSE Russell, S&P Dow Jones, Stoxx – közül
A besorolás elsősorban a befektetők számára irányadó, a fejlett kategória a legbiztonságosabb, a fejlődő egy bizonyos határig ajánlott befektetésre, az utolsó kategória már kockázatosnak számít.
– összegezte a szakértő.
A különbséget érzékeltetve rámutatott, 2016-ban a befektetési alapok a határpiacon mintegy 50 milliárd dollárt mozgattak, míg a fejlődő piacokon 1500 milliárd dollárt.
Ugyanakkor aláhúzta, mindez nem azonnali hatállyal, hanem középtávon történik meg. „Ez nem azt jelenti, hogy a befektetési alapok már holnap elkezdik önteni a pénzt, de tény, hogy már a tavalyi bejelentés jelzésértékű volt számukra” – mondta Králik Lóránd.
Králik Lóránd szerint a felminősítés hatása nem érezhető meg azonnal
Fotó: Partiumi Keresztény Egyetem
Kérdésünkre kitért arra is, hogy a piacminősítők különböző feltételeket vesznek alapul, de általában a tőzsde kapitalizációját, az ország gazdasági teljesítményét figyelik, amikor meghatározzák a besorolást. Ugyanakkor azt is nézik, hány nagyvállalat rendelkezik nagy tőzsdei kapitalizációval az értékpiacon, mekkora azok részvényeinek a likviditása a tőzsdén, és mekkora a kereskedésben részt vevő részvények aránya. Hiszen hiába nagy a cég, ha a részvényeinek nagy arányát egy többségi tulajdonos birtokolja, és azok nem forognak a tőzsdén.
A Bukaresti Értéktőzsdén a Petrom, a Romgaz, a Proprietatea Alap, a Ttransilvania Bank, a Román Fejlesztési Bank mozgásait figyelték, kisebb mértékben az Electrica és a Digi részvényeit. A Bukaresti Értéktőzsdén 370 céget jegyeznek, ezek negyede az elsődleges piacon van nyilvántartva. A tavalyi tranzakciók összértéke a 9 milliárd lejhez (1,8 milliárd euró) közelített.
Nemzetközi visszaesés a nagy börzéken
Érdekes fordulat történt hétfőn azt követően, hogy mindenki történelmi pillanatként értékelte, miszerint Romániát a FTSE Russell piacminősítő a fejlődő piaccal rendelkező országok sorába sorolta. A nap lezárásakor ugyanis még pirosba, vagyis negatív tartományba került a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), valamennyi index visszaesett, a vezető index 2,5 százalékkal. Králik Lóránd közgazdász szerint azonban nemzetközi viszonylatban vizsgálva ez a visszaesés egyáltalán nem meglepő, ráadásul európai kontextusban a bukaresti tőzsde nem teljesített rosszul, ha nem lett volna a felminősítés, valószínűleg még nagyobb lett volna a visszaesés. A szakértő rámutatott, a három nagy európai tőzsdeindex – a frankfurti, a londoni és a párizsi – a bukarestinél is nagyobb visszaesést produkált. A tengerentúl, az Amerikai Egyesült Államokban pedig nem volt éppen „fekete hétfő” a tőzsdén, de ott is „csúnya nap” volt a tőzsdeindexek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!