A Zsil völgyében 2030-ban leáll a bányászat, és a 2032-ig bezárják a kőszénbányákat.
Fotó: Valea Jiului/Facebook
Nagyjából 2 milliárd eurót fordíthat Románia a méltányos átállás biztosítására az olyan monoindusztriális vagy bányavidékeken, ahol a környezetszennyező tevékenységet a következő időszakban csökkenteni kell, majd idővel teljesen fel kell számolni. Két erdélyi megye kaphat a támogatásból, de a lista még nem végleges.
2021. május 26., 07:502021. május 26., 07:50
Romániában hat megye – köztük két erdélyi – a lehetséges kedvezményezettje az Európai Unió méltányos átállási alapjának, amely összesen mintegy 2 milliárd eurós támogatást jelent különböző projektek megvalósítására. Hunyad, Maros, Gorj, Dolj, Galac és Prahova megye szerepel a listán, ez azonban az év végéig még változhat – mutatott rá megkeresésünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Kifejtette, az Európai Unió meghirdette a digitális és zöld átállást, ez utóbbi a fenntarthatóságról szól, vagyis arról, hogy a következő három évtizedben a környezetszennyező szén, földgáz, kőolaj-alapú rendszerekről fenntartható energiaforrásokra kell átállni. A méltányos átállási alap ezt a folyamatot támogatja.
– mutatott rá az RMDSZ-es politikus. Felidézte, az alap tartalmáról és értékéről két éve zajlik a vita az európai intézmények között, ezt zárta le a múlt héten az Európai Parlament, és véglegesítette a terveket, amelyek szerint az Unió szintjén 17,5 milliárd eurót szánnak erre a célra, miközben másfél évvel ezelőtt még 40 milliárd euróból indultak ki.
Az alapra jogosultak között jelenleg hat megye szerepel hivatalosan a listán, de ez az országos terv véglegesítése során az év végéig változhat, hiszen több megyében – köztük Hargita megyében – is vannak javaslatok. Az összeg azonban nem növekszik, ezt kell majd szétosztani.
A cél a méltányos átállás biztosítása az olyan monoindusztriális vagy bányavidékeken, ahol a környezetszennyező tevékenységet a következő időszakban csökkenteni kell, majd idővel teljesen felszámolni. Hunyad megyében az energetikai miniszter már bejelentette, hogy megállapodás született a szakszervezetekkel,
Winkler szerint hasonló tervre lenne szükség Gorj megyében is, de mivel a lignitbányák és a hőerőművek az ország energetikai szükségletének egyötödét fedezik, ott sokkal bonyolultabb a helyzet.
„Az átállásnak van egy társadalmi és egy gazdasági komponense. A gazdasági elem, hogy alternatívákat biztosítsanak az iparnak, támogatva a vállalkozókat. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ugyanabban az ágazatban kell maradniuk, és muszáj nap- vagy szélenergiával foglalkozniuk, a lényeg, hogy sokszínűsítsék ezekben a térségekben a gazdasági tevékenységet. Ez magától nem történik meg, ezért van szükség a segítségre” – fogalmazott a szakpolitikus. Hozzátette:
„Rengeteg lehetőség van, több projekteket lehet az alapból finanszírozni” – mutatott rá Winkler Gyula. Hangsúlyozta, hasonló programok eddig is voltak, de ezeket magasabb szintre kell emelni, hiszen olyan „kompakt vidékekről” van szó, ahol az átállással emberek ezreinek megélhetése kerülhetne veszélybe.
Fotó: Pixabay.com
Az átállási tervek összeállítása folyamatban van, már ezekre is biztosított az EU forrásokat. A tervek készítését az érintett megyei önkormányzatok koordinálják, zajlanak a konzultációk, a műhelymunkák, a közviták a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal, a cégekkel. „A lényeg, hogy ezeket a problémákat nem az EU-nak, hanem a kormány kell megoldania közösen a helyi közösségekkel, hogy az érintettek is magukénak érezzék az átállást. „Ne azt érezzék, hogy az Unió elrendelte a bányabezárást, hiszen nem ez történik.
– szögezte le a politikus, aki szerint az átállás csak akkor lehet sikeres, ha van társadalmi kohézió.
„Eddig is rengeteg pénzt elköltöttek a különböző kormányok ezekben a térségekben segélyekre, támogatásokra, de a valós problémákat nem oldották meg, csak tűzoltás zajlott, ezen kell változtatni” – fogalmazta meg az EP-képviselő.
A méltányos átállási mechanizmus három pillérből áll: az egyik az alap, ehhez társul a projektfinanszírozási garanciaalap a magánszféra által igénybe vehető kölcsönökre, amelyeket az országok kereskedelmi bankjai adnak uniós garanciára, az Európai Beruházási Bankkal kötött szerződés alapján. A harmadik, amikor közvetlenül az Európai Beruházási Bank finanszíroz nagy projekteket, nem feltétlenül csak a listán szereplő megyékben, hanem együttműködések révén régiós vagy többmegyés tervek megvalósítására. „A kormány, az európai uniós forrásokért felelős minisztérium, a megyei tanácsok közösen koordinálják az uniós alapokból finanszírozott projekteket, ezek bizalmat generálnak a piacon, megadják az irányt, és ehhez csatlakozhatnak a magánbefektetések.
– irányította rá a figyelmet Winkler Gyula. Aláhúzta: a kohéziós alapokból is lehet társult projekteket finanszírozni.
Az EP-képviselő elmondása szerint amúgy a kormány már megtervezte az operatív programokat, de ezeket még nem véglegesítették.
„Most a csapból is az országos helyreállítási terv folyik, ám a következő lépés az országos kohéziós és agrárpolitikai stratégia elkészítése a 2021–2027-es költségvetési ciklusra, az új operatív programokat is jóvá kell hagyatni Brüsszelben” – hangsúlyozta ugyanakkor Winkler. Elmondása szerint
„A 27 tagállam sokszínű, a politikai megközelítést sem a kompromisszumkeresés, hanem az egymásnak feszülés jellemzi. A sajátos érdekeket nehéz egy kaptafára húzni, ezért az EU intézményei megszabják az irányvonalakat, a költségvetéseket, de a tagállamok állapítják meg, hogy konkrétan mire költik el a pénzt. A terveket jóvá kell hagyatni Brüsszelben, mert a csónakban a 27 evezősnek egy irányba, egy tempóban kell haladnia, különben elsüllyed vagy egy helyben forog. Az irányt pedig nem a brüsszeli technokraták jelölik ki, hanem a tagállamok választott képviselői gyakran kemény viták során” – összegezte Winkler Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!