A bankokat segítheti a hitelfelezés

Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezné az állam. A kormány számításai szerint az intézkedés 900 ezer embert érinthet: ha valamennyien átütemezik adósságukat, a felszabaduló pénz 4 milliárd lejjel növelhetné idén a fogyasztást Romániában.

Mint Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter csütörtökön is hangsúlyozta, fel szeretnék pörgetni a fogyasztást. Mint ecsetelte: azért éppen most vezetik be az intézkedést, mivel úgy látják, elég nagy a likviditás a piacokon, így a bankok el tudják viselni, hogy egyesek csak a hitelrészlet felét fizetik be.

„Most jött el annak az ideje, hogy a likviditást a bankoktól a lakosság felé irányítsuk át, hogy a pénzintézetek ne vigyék külföldre a pénzt” – fogalmazott. Azokra a vádakra, miszerint a kormány hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik többet keresnek az átlagbérnél, Voinea megjegyezte, a költségvetés nem teszi lehetővé, hogy mindenkire kiterjesszék az intézkedést.

Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke egyébként úgy kommentálta azt a tényt, hogy csak 1600 lejesnél kisebb jövedelemmel rendelkezőket segíti meg a kormány, hogy ez egy lépés a differenciált adózás bevezetése irányába.

Diósi: nem ér célt a kormány

Nem ért egyet azonban a Ponta-kabinettel Diósi László. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója csütörtökön a Krónika megkeresésére leszögezte, mindkét oldalon problémás a kormány javaslata, mivel egyik deklarált célját sem éri el: az adósokon nem segít, s a fogyasztást sem serkenti a várt mértékben.

A szakember szerint ez tulajdonképpen nem is javaslat, inkább csak ötlet, hiszen a kormány részéről nem előzte meg egyeztetés sem a bankrendszerrel, a bankokat felügyelő hatóságokkal vagy a könyvvizsgálókkal. „Romániában a legrosszabb, 22 százalékos a nem teljesítő hitelek aránya, ezzel a mutatóval az ország csúcsmagasan vezeti az európai és a világstatisztikákat is, ám ezekkel a hitelekkel már több mint 90 napot késtek, tehát a kormány javaslata éppen ezekre nem vonatkozik, vagyis nem javítja a nem fizető hitelek arányát” – magyarázta a banki szakértő.

Diósi László arra is felhívta a figyelmet, hogy általában a jelzáloghiteleseknek és a hitelkártya-tulajdonosoknak jelent problémát a kölcsön visszafizetése, és nekik az esetek többségében nagyobb a jövedelmük, mint amennyi jövedelemkorlátot a kormány javasol. Szerinte ugyanakkor az, hogy két évvel kitolják a hitel visszafizetését, azzal a kockázattal is jár, hogy ennyi idő alatt megnövekszik a jelenleg rendkívül alacsony bankközi kamat.

„Erre az eshetőségre az előterjesztők közül senki nem számított, de nem biztos, hogy csökkenti az ügyfél terheit, ha két év után, sokkal magasabb kamattal kell majd visszafizetnie a hitelét, sőt az sem kizárt, hogy akkor nem tud majd törleszteni. Most alacsony az alapkamat, de ha jól teljesít a gazdaság, a jegybank növelheti az irányadó kamatlábat, és két év múlva a hitel 2-3 százalékkal is drágulhat” – ecsetelte az OTP Románia vezérigazgatója. 

„A kormány azért javasolta ezt az intézkedést, mert az adósok terheinek csökkentése mellett arra is számított, hogy ez a közel egymillió személy, aki érintett, a pénzét a hiteltörlesztés helyett fogyasztásra használja, ám a tapasztalat szerint, akinek alacsony a jövedelme, az nem okvetlenül a nagyáruházakban költi el a pénzét, hanem inkább a feketepiacon. Tehát elképzelhető, hogy az erre szánt támogatást sem az áfa-bevételben, sem a törvényesen működő kereskedelmi vállalkozások forgalmában nem látja viszont a kormány” – magyarázta a banki szakértő. Diósi leszögezte, ez a javaslat az adósokon sem segít, a fogyasztást sem ösztönzi, az pedig egyenesen aggályokat vet fel, hogy az állam egyoldalúan módosít szerződéseket. 

 RMDSZ-es bírálat – nekik is van tervük

Kommunikációs lufinak tartja a kormány javaslatát eközben Antal Árpád RMDSZ-es politikus, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki csütörtöki sajtótájékoztatóján populista, gazdaságellenes intézkedésnek nevezte azt. A szakember úgy véli, igazságtalan az, hogy az adófizetők pénzéből valójában a bankokat segítik ahelyett, hogy ezt a pénzt például az oktatásra szánnák.

„A törlesztőrészlet csökken felére, a kamat nem, holott a havonta visszafizetett összeg nagy része a kamat” – magyarázta az elöljáró, aki szerint az RMDSZ javaslata lenne a valós segítség, vagyis, hogy a valutában felvett hiteleket a szerződés aláírásának pillanatában érvényes árfolyamon válthassák át. „Az árfolyamváltozásokat a hitelkérelmezők fizették meg, a bankoknak ez is csak további profitot generált, mert amikor elszaladt az árfolyam, a bank azonnal visszaváltotta a valutát, az emberekkel viszont a naprakész, már jóval magasabb árfolyamon fizetette vissza a hitelt” – mutatott rá Antal, aki szerint az RMDSZ javaslatát több kormánypárti politikus támogatja.

„A kormány javaslata szerint a bank joga eldönteni, hogy átváltja-e a kérelmező hitelét nemzeti valutára, vagy nem. Az RMDSZ tervezete szerint a bankok a hiteles kérésére kötelesek lennének átváltani a deviza alapú jelzáloghiteleket nemzeti valutára, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint” – fejtette ki egy nappal korábban Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő is, aki szerint a szövetség javaslatának elfogadásával a hitelesek továbbra is fizetni tudnák törlesztőrészleteiket, és csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének a veszélye is.

A Bihar megyei politikus ugyanakkor rámutatott, a kormány javaslata mindössze időszakos megoldást nyújt, hiszen csak kétéves halasztást ad a törlesztőrészlet egy részének visszafizetésére, azon hitelesek esetében, akiknek nincs 90 napnál több hitelhátralékuk és havi jövedelmük nem haladja meg az átlagfizetés 1610 lejes értékét. Cseke szerint ez nem segít azon állampolgárokon, akik több hónap vagy akár évek óta nem tudják fizetni hitelrészleteiket.

„A kormány javaslata nem foglalkozik a valutaárfolyam-csökkenés következményeinek kiiktatásával, sem pedig a hitelek indokolatlan magas kamatjával és kezelési költségeivel. Ez a javaslat a jelzáloghitel-problémákkal küszködő állampolgárok egy nagyon kis részén segít, és azt is csak időszakosan teszi, hiszen az elhalasztott törlesztőrészletet utólag ki kell fizetni. Egy jelzáloghitel esetén a bank kötelezi a kérelmezőt a jelzálog ingatlan biztosításának megkötésére, valamint különböző kezelési költségek megtérítésére. A hitelek esetében ezek a költségek az első években kétszer, akár háromszor is nagyobbak, mint maga a hitelrészlet” – részletezte a gondokat Cseke Attila.

A honatya egy konkrét példával is szemléltette, hogy mekkora összegeket kell visszafizetnie egy hitelesnek. Egy 2008-ban, 15 éves futamidőre megkötött 21 ezer eurós jelzáloghitelre 2013-ig 15 300 eurót fizettek vissza, amelyből mindössze 5.600 eurót tesz ki a törlesztőrészlet, míg a kamat, a kezelési költségek és a jelzálog biztosítása 9.700 euró. Ez 45 százalékos nyereséget jelent a bank számára az első öt évben. A visszafizetendő teljes összeg pedig több mint 37 ezer eurót tesz ki a hitelszerződés befejezésekor.

Megvennék az önkormányzatok az elárverezett lakásokat

Az RMDSZ ugyanakkor egy másik törvénytervezetet is kidolgozott a bajba jutott jelzáloghitelesek megsegítésére, ezt várhatóan a napokban nyújtják be a parlamentbe. A javaslatot a kezdeményező, Antal Árpád ismertette csütörtökön. Ennek értelmében a bankok által elárverezésre kerülő lakásokat az önkormányzatok vásárolnák fel, hogy majd bérleményként felajánlják a benne lakóknak.

„A fogadóórákon egyre többen panaszkodnak, hogy utcára kerülnek családjukkal, mert a jelzáloghitel fejében a bank elárverezi a lakásaikat. Két éve tervezem ezt a konstrukciót, hogy ezeket az ingatlanokat vásároljuk fel a pénzintézetektől, és bérleti díjért lakhassanak benne a jelenlegi tulajdonosok, így elkerülve a kiköltözés okozta lelki traumát. Ennek azonban az az akadálya, hogy a törvény értelmében nem kaphat szociális lakást, akinek a nevén 1989 után már volt ingatlan, de elveszítette azt. Az RMDSZ törvénykiegészítő javaslata erre kínál megoldást” – vázolta Antal Árpád. 

A polgármester szerint egyébként elsősorban azokon kell segíteni, akik valóban nagy bajban vannak a valutában felvett hitelek miatt, és az otthonukat veszíthetik el. „Akinek a bank elárverezi a lakását, kilátástalan helyzetbe kerül, nem kap újabb hitelt és szociális lakásra sem jogosult, ezért elsősorban nekik van szükségük segítségre” – vallja Antal Árpád, aki szerint, ha a pénzintézetek egyszerre sok végrehajtott lakást dobnak piacra, zuhanni fognak az ingatlanárak, összeomlik a hazai ingatlanpiac, ez pedig nem tesz jót az ország gazdaságának.

A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy elsősorban a dél-romániai és a moldvai adósok szorulnak segítségre, a Székelyföld ebből a szempontból jól áll, Hargita megyében van például országos szinten a legkevesebb hitel és a legkevesebb 90 napon túli elmaradás.

Egyre nő a nem fizető adósok száma

A Román Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint tavaly novemberben közel 700 ezer romániai hiteles halmozott fel 30 napnál nagyobb, összesen 2,5 milliárd euróra rúgó elmaradást a hiteltörlesztése során. Mivel a lejalapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a devizaalapú hiteleké, 2005-től fokozatosan nőtt az országban a kölcsönt valutában igénylők száma, így mára a devizahitelesek adósodtak el a legnagyobb mértékben (egymilliárd eurós tételben).

A devizában eladósodottak száma 20 százalékkal emelkedett a tavalyi év elejéhez képest, de ugyanilyen arányban nőtt a lejalapú kölcsönt felvett hitelesek eladósodottsága is. Utóbbiak 960 millió eurós tartozást görgetnek maguk előtt, a törlesztőrészletek többsége esetében pedig az elmaradás meghaladja a három hónapot.

A Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő által a sajtó rendelkezésére bocsátott adatsorokból kiderül, hogy jelenleg egy átlagos banknak körülbelül 2-3000 valuta alapú hitelezettje van, a hitelszerződések többségét 2007 és 2008 között kötötték meg. 2007 januárjában a 7,9 milliárd lej értékű jelzáloghitelek 85,5 százaléka devizaalapú volt, míg 2013 végére a 34,9 milliárd lej értékű hitelek már 94,9 százaléka volt valutában.

Ugyanakkor 2007 és 2014 között a lej 78,2 százalékot veszített értékéből a svájci frankkal szemben, 35,2 százalékot az euróval szemben, míg 31,2 százalékot a dollárral szemben, s emiatt 2013 szeptemberére a nem teljesítő hitelek aránya 21,56 százalékra növekedett, szemben a 2009 év végi 6,46 százalékkal. A nem teljesítő hitelezettek 70 százalékának már több mint egy éve nem sikerült visszafizetniük semmit a felvett hitelből.