2011. augusztus 24., 21:482011. augusztus 24., 21:48
Az egyezség nyomán Ausztria, Hollandia, Szlovénia és Szlovákia is jelezte, hogy hasonló megállapodást akar kötni, Angela Merkel német kancellár viszont pártja, a CDU parlamenti képviseloivel tartott egyeztetésén leszögezte, hogy nem kaphat extrafedezetet egyetlen eurózóna-tagország sem, azaz a finn–görög egyezmény sem fogadható el.
Ugyancsak elutasítja a különalkut a görög csomag mások finanszírozója, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), ugyanis ezzel elvesztené elonyben részesített hitelezoi státusát, azaz azt a jogosultságát, hogy a hitelezok közül elsoként kapja vissza pénzét az adóstól.
A tagországok egyes politikusai, akik különösen kockázatosnak tartják Athén támogatását országuk adófizetoinek pénzébol, eközben azt kezdték számolgatni, milyen likvid eszközök – készpénz, ingatlan, arany, vállalatok – vannak a görögök birtokában, amit fedezetként beszámíthatnának, ha együttesen fellépve kérnének biztosítékokat. Hamar kiderülhet azonban, hogy semmire sem számíthatnak. Az állami tulajdonú görög cégek privatizációja amúgy is része a programnak, ami nélkül Athén nem tudja teljesíteni a kedvezményes EU–IMF-hitelért vállalt kötelezettségeit. A görög ingatlanok eladása jogi és politikai akadályokba ütközik, részben azért, mert a bonyolult szabályok miatt nem lehet világosan elhatárolni, mely ingatlanok vannak állami kézben, részben azért, mert Athén ezek értékesítését az ország területi integritásának elvesztéseként értelmezi.
A Moody’s a kisegített országok – Görögország mellett Portugália és Írország – szempontjából is károsnak tartja a görög–finn különalkut. Az egyezség mindhárom állam adóssága hitelbesorolásának rontásához vezethet, ugyanis azon a feltételezésen alapul, hogy Görögország végül fizetésképtelennek bizonyul, ami növeli a másik két ország csodjének kockázatát is. Már a feltételezés miatt is tovább rosszabbodhatnak pénzügyi kondíciói, ami odavezethet, hogy az EU–IMF-páros késve vagy nem utalja át hitele esedékes részleteit. Finnország a csomag két százalékát finanszírozza, ám ha a többi hitelezo ország is pluszfedezetet kér, az kivonja Görögország kezébol a maradék forrásokat, és csökkenti a segélycsomag valódi értékét is. Ezért hiába tunik jelentéktelen nagyságrendunek a finn–görög paktum, jelentosége jóval nagyobb pénzügyi értékénél – ha minden ország fedezetet kérne a segélycsomaghoz adott pénzének visszafizetésére, az a júliusban kialkudott program végét jelentené.
| Az euróövezet adósságválsága tovább mélyülhet, miután a kelet-európai devizahitelesek egyre nehezebben fizetik ki a törlesztorészleteket a nyugat-európai bankok leánybankjainak – számol be a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva a Portfólió a svájci UBS Bank elemzoinek véleményérol. Kilian Reber, az UBS feltörekvo piacokért felelos zürichi közgazdászának számítása szerint a nyugat-európai pénzintézetek összesen 80 milliárd svájci franknyi lakossági hitellel rendelkeznek Magyarországon, Lengyelországban és Horvátországban. A kelet-európai frankadósok az utóbbi idoben hónapról hónapra növekvo törlesztorészletekkel szembesültek, miután május óta a forint 8 százalékot, a lengyel zloty 14 százalékot, a horvát kuna pedig 10 százalékot veszített értékébol a frankkal szemben. A magyar, lengyel és horvát frankhitelesekre nehezedo nyomás újabb válsághullámot generálhat az euróövezet számára – fejtette ki a hírügynökségnek a közgazdász, aki szerint erre még nem figyeltek fel a befektetok. Nem véletlen, hogy ezen országok kormányai az elmúlt hetekben több intézkedést is bejelentettek a devizahitelesek terheinek (átmeneti) könnyítése érdekében. A UBS elemzoje 20–30 százalékos esélyét látja annak, hogy a drága frank csodöt okoz Kelet-Európában, melynek következtében a nyugat-európai bankok is bajba kerülhetnek, esetleg megmentésre szorulnak. Pánikra azonban egyelore nincs ok – vélik a UBS Wealth Managementnél. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok