
2009. április 05., 18:142009. április 05., 18:14
A világ vezető ipari és fejlődő gazdaságainak (G20) csütörtöki londoni tanácskozásán megszületett az a megállapodás, amelynek nyomán félezer milliárd dollárral növekszik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete.
Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta csoport válságkezelő célú londoni értekezlete után közölte: a találkozó eredményeként összesen 1100 milliárd dollár pótlólagos forrás áll az IMF és más hivatalos nemzetközi kölcsönző intézetek rendelkezésére. Brown bejelentése szerint ezen belül 500 milliárd dollárral növekszik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészlete az eddig 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére. Ezen felül legalább 100 milliárd dollár további forrást bocsátanak más nemzetközi fejlesztési bankok rendelkezésére, és 250 milliárd dollárral támogatják a nemzetközi kereskedelemfinanszírozást.
Az új IMF-kibocsátás a pénzintézet saját „valutájában”, SDR-ben történik. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz – áll. Gordon Brown a csütörtöki záró sajtóértekezleten elmondta: az új SDR-kibocsátást az IMF összes tagja igénybe veheti.
A londoni G20-csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt „példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak” nevezi.
A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt kiterjesztik minden „rendszerszintű fontossággal bíró” pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is. Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket. A Húszak közleménye szerint „vége a banki titkolózás korszakának”, és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.
A pénteki The Washington Post szerint a G20-találkozó nagyobb eredménnyel járt volna, ha a részvevők egyelőre nem a következő válság elhárítására, hanem a jelenlegi leküzdésének amerikai módjára koncentrálnának. Az újság szerint ezt a lehetőséget elszalasztották, a kibocsátott kommüniké tele van a szabályozó szervezetek erősítésére vonatkozó tervekkel, de nem szerepel benne semmilyen elkötelezettség a további pénzügyi élénkítés mellett. A The New York Times megállapította: a londoni tanácskozáson, amelytől a jelenlegi rendkívüli globális gazdasági krízisben sokat vártak, nem fogadtak el olyan sürgős lépéseket, amelyekre szükség van a nemzetközi pénzügyi rendszer rendbetétele és a növekedés helyreállítása érdekében.
Oroszország nem járul hozzá az 1,1 billió dolláros összeghez, erre nem is vállalt kötelezettséget - hangsúlyozta Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter egy oroszországi bankfórumon. Azzal indokolta Moszkva távolmaradását, hogy a volt szovjet köztársaságokat eddig is sok tízmilliárd dollárral támogatja. „Úgy gondoljuk, máris eléggé eljátsszuk a nagy testvér szerepét térségünkben” - mutatott rá.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.