2009. április 05., 18:142009. április 05., 18:14
A világ vezető ipari és fejlődő gazdaságainak (G20) csütörtöki londoni tanácskozásán megszületett az a megállapodás, amelynek nyomán félezer milliárd dollárral növekszik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közvetlenül mozgósítható tőkekészlete.
Gordon Brown, a vendéglátó brit kormányfő a legnagyobb fejlett és fejlődő országok, valamint az EU alkotta csoport válságkezelő célú londoni értekezlete után közölte: a találkozó eredményeként összesen 1100 milliárd dollár pótlólagos forrás áll az IMF és más hivatalos nemzetközi kölcsönző intézetek rendelkezésére. Brown bejelentése szerint ezen belül 500 milliárd dollárral növekszik a valutaalap közvetlenül mozgósítható tőkekészlete az eddig 250 milliárd dollárról, és a szervezet további 250 milliárd dollár saját „új pénzt” bocsáthat ki a súlyos finanszírozási problémákkal küszködő felzárkózó gazdaságok segítésére. Ezen felül legalább 100 milliárd dollár további forrást bocsátanak más nemzetközi fejlesztési bankok rendelkezésére, és 250 milliárd dollárral támogatják a nemzetközi kereskedelemfinanszírozást.
Az új IMF-kibocsátás a pénzintézet saját „valutájában”, SDR-ben történik. Az SDR-t - különleges lehívási jogok - egy meghatározott valutakosárból képzik, értékét és kamatát a kosár fő valutáinak súlyozásával számítják ki. Az új SDR-kibocsátás lényegében világgazdasági szintű kvantitatív pénzügypolitikai enyhítésnek felel meg, mivel a tranzakció révén úgy jelenik meg igénybe vehető pótlólagos likviditás, hogy mögötte nem hitel - vagyis már meglévő pénz – áll. Gordon Brown a csütörtöki záró sajtóértekezleten elmondta: az új SDR-kibocsátást az IMF összes tagja igénybe veheti.
A londoni G20-csúcsértekezletről kiadott, 29 pontos közös közleményben a Húszak nem vállaltak kötelezettséget további közvetlen, költségvetésből fedezett gazdaságélénkítő lépésekre, de leszögezik, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollár áll rendelkezésre a világgazdaság újjáélesztésére. A kommüniké ezt „példa nélküli és összehangolt költségvetési expanziónak” nevezi.
A hosszú zárónyilatkozatban hangsúlyos helyet kapott a globális pénzügyi ellenőrzési és felügyeleti rendszer megerősítése. A G20-vezetők megállapodtak abban, hogy ezt kiterjesztik minden „rendszerszintű fontossággal bíró” pénzintézetre, befektetési konstrukcióra és piacra, valamint a fedezeti alapokra is. Külön kitér a nyilatkozat a nemzetközi hitelminősítőkre, leszögezve: a szabályozást és a felügyeletet ezekre is ki fogják terjeszteni, mert ki akarják küszöbölni az elfogadhatatlan érdek-összeegyeztethetetlenségeket. A Húszak közleménye szerint „vége a banki titkolózás korszakának”, és a G20-csoport fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen. Ez utóbbiakról a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD külön listát állított össze. Az ellenőrzés és a felügyelet erősítése a német-francia álláspont győzelme.
A pénteki The Washington Post szerint a G20-találkozó nagyobb eredménnyel járt volna, ha a részvevők egyelőre nem a következő válság elhárítására, hanem a jelenlegi leküzdésének amerikai módjára koncentrálnának. Az újság szerint ezt a lehetőséget elszalasztották, a kibocsátott kommüniké tele van a szabályozó szervezetek erősítésére vonatkozó tervekkel, de nem szerepel benne semmilyen elkötelezettség a további pénzügyi élénkítés mellett. A The New York Times megállapította: a londoni tanácskozáson, amelytől a jelenlegi rendkívüli globális gazdasági krízisben sokat vártak, nem fogadtak el olyan sürgős lépéseket, amelyekre szükség van a nemzetközi pénzügyi rendszer rendbetétele és a növekedés helyreállítása érdekében.
Oroszország nem járul hozzá az 1,1 billió dolláros összeghez, erre nem is vállalt kötelezettséget - hangsúlyozta Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter egy oroszországi bankfórumon. Azzal indokolta Moszkva távolmaradását, hogy a volt szovjet köztársaságokat eddig is sok tízmilliárd dollárral támogatja. „Úgy gondoljuk, máris eléggé eljátsszuk a nagy testvér szerepét térségünkben” - mutatott rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok